A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja még 2008-ban mérte fel a pécsi lakosság lakóterületekről alkotott véleményét. Nemrég újra elvégezték a vizsgálatot, hogy összehasonlítsák, változott-e valami az elmúlt évek alatt.
A vizsgálat során egy térinformatikai programmal összegezték a Pécs fejlődésére ható, szelektált társadalmi hatásokat a kutatók. Számos olyan tényező van, ami egy településen belül is jelentős társadalmi különbségeket eredményez. Ezek a lakók számára vonzóvá tesznek egyes településrészeket, azonban másokat hátrányosan tüntetnek fel.
A kutatás során Pécs különböző részeit 28, a társadalom számára fontos, térben is megfogható tényező alapján minősítették.
– A vizsgálatunk célja, hogy olyan jó térbeli felbontású városminősítő térképrétegeket hozzunk létre, melyek nem városrész, hanem háztömb szinten mutatják be 28 társadalmi tényező alapján Pécs ezen adottságait – fogalmazott dr. Gyenizse Péter, egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője.
A tanulmányba számos épületet, többek között iskolákat, buszmegállókat, valamint vállalatokat vontak be, melyek jellemzőit, valamint a helyzetükre vonatkozó információkat különböző hivatalok, cégek adták meg, melyeket saját helyismerettel és terepbejárással egészítettek ki.
Mivel a vizsgálat célja ezen objektumok lakosságra gyakorolt hatása volt, ezért egy kérdőíves felmérés segítségével mérték fel a lakókörnyezeti jellemzők fontosságát.
Gyenizse Péter elmondta, hogy a felmérés után létrehozott térinformatikai rétegek egy része a helyzeti energiákhoz hasonlóan, valamitől való távolság alapján minősítette Pécs területét, másik része pedig konkrétan lehatárolt területeknek adott alacsonyabb, vagy magasabb pontszámot.
A város beépített területét a lakásár, az épületanyag, a közműhálózat, a fűtés léte, a saját kert, a pusztuló településrészek, valamint a látványérték alapján, a lakosság igényeinek figyelembe vételével minősítette a kutatócsoport.
Ahogy arra számítani is lehetett, a családi házas lakóövezetek a legvonzóbbak a pécsiek számára, viszont lényegtelen, hogy ezek milyen természeti adottságokkal rendelkeznek, azonban fontos, hogy melyik városrészen helyezkednek el. A belváros, a panelövezetek, valamint a hétvégi házas területek átlagos minősítést kaptak. Viszont a jó kilátás, azaz a panoráma jelentős pozitív lélektani hatással bír.
Az üzletközpontok, iskolák, óvodák, tömegközlekedés, kórház, rendelőintézet, mozi, vasút, sportpályák és vendéglátóhelyek elérhetősége miatt Kertváros, a Megyeri városrész és Málom kapta a legmagasabb pontokat.
– A vizsgálatot nemrég megismételtük, hogy összehasonlítsuk a 2008-assal, majd megnézzük, változott-e valami az elmúlt évek alatt – tette hozzá Gyenizse. – Az eredményeket konferenciákon publikáljuk, ezért visszajelzések még nem nagyon érkeztek a kutatással kapcsolatban.
