Hány magyar dolgozik külföldön? Az európai átlaghoz képest hol vagyunk? Hol a legjobb és a legrosszabb a helyzet a kontinensen? Ezekre a kérdésekre adott választ az Eurostat uniós államok körében zajlott legutóbbi felmérése. Az Európai Bizottság statisztikáért felelős szerve kimutatta, Magyarország erősen a középmezőnyben van, olyan országokban nagyobb az elvándorlás, mint Írország vagy Portugália, Romániáról nem is beszélve.

Az elmúlt időszakban nagyon zavarosan láttunk, kevésbé volt tisztázott a helyzet, vajon hány magyar honfitársunk dolgozik a határokon túl. Most az Eurostat felmérése segített, hogy tisztább legyen a kép.

A magyar számok beszédesek: a 20-64 éves korosztály 5,3 százaléka vállal külföldön munkát. Ez számokban mintegy 325 ezer főt jelent. Ez nem az állampolgárságot jelenti, hanem mindazokat, akik nem a szülőföldjükön dolgoznak éppen.

Az uniós átlag 3,8 százalék, ennek ugyan „felette” vagyunk, de a sorban tizenharmadikként állva, ez azt jelenti, hogy tizenkét országban jobbak csupán az arányok. Jellemzően ezek a nyugat-európai államok. De olyan országok is állnak mögöttünk, mint Portugália, Luxemburg vagy Írország. A legrosszabb Romániában a helyzet, ahol az említett korosztály 19,7 százaléka vállal külföldön munkát, ez náluk 2,6 millió fő.

Sokan csak a magasabb fizetés reményében vállalnak munkát…

Tistyán László pécsi szociológus szerint a szóban forgó helyzetet érdemes volna külön-külön vizsgálni minden ország esetében, hiszen különféle magatartásmodellek léteznek. Vannak olyan kultúrák, ahol már generációk óta abszolút hétköznapi eset, hogy valaki külföldön dolgozik, határon túl vállal munkát. Van különbség aközött is, hogy valaki „átugrik” a határon, ingázik, vagy a kontinens túlsó felén él már hosszú ideje, tehát a statisztikát is lehetne árnyalni.

…és vannak olyan fiatalok, akik karriert építenének

A szakember elmondta, az elvándorlásnak nem csak gazdasági okai vannak, nem köthető egyértelműen az adott állam erre vonatkozó mutatóihoz. Nem tudományos szempontok alapján három csoportot lehetne megkülönböztetni.

– Vannak, akik tisztán anyagi okok miatt mennek külföldre – szeretnének jobban keresni –, vannak, akik karrier miatt – elvégezték itthon az iskolát, külföldön szereznének tapasztalatot, ott vetnék meg a lábukat – és vannak, akiknél „hangulati” elemek játszanak szerepet – nem érzik magukat jól itthon – vélekedett.

Kérdés, hogy a honi adatok mennyire függenek össze a gazdasági mutatók tendenciájával, mennyire állnak kölcsönhatásban a jól érzékelhető munkaerőhiánnyal.

Kígyózó sorok a Munkaügyi Központban – mégis nagy a munkaerőhiány

Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, van összefüggés e között és a külföldi munkavállalás között, de nem ez az egyetlen oka. Ott van az alkalmazhatóság problémája is, hogy nem mindenki alkalmas az adott pozíció betöltésére.

Egyébként egy korábbi cikkünkben a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától kérdeztük, vajon miért van munkaerőhiány, amikor a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat. Ők is egyfelől a megfelelő képesítés hiányára mutattak rá, másfelől tapasztalataik szerint gyakran a munkáltató olyan körülményeket kínál, melyek nem túl vonzóak az álláskereső számára.

hirdetés

Hirdetés