Megnyitnák a közbeszerzéseket a pécsi vállalkozások előtt

Péterffy Attila polgármester és Ruzsa Csaba alpolgármester

Mintegy százan vettek részt tegnap a pécsi Corso Hotelben a Mindenki Pécsért Egyesület vállalkozói fórumán. A rendezvényen a pécsi városvezetés gazdasági koncepcióját ismertette Péterffy Attila polgármester és Ruzsa Csaba alpolgármester, de több önkormányzati cég vezetője is tartott rövid előadást.

A házigazda-moderátor Mellár Tamás országgyűlési képviselő bevezetőjében utalt rá, hogy a fideszes városvezetés nem igazán akart szóba állni a helyi vállalkozókkal, polgárokkal, a mostani azonban igen. „Csak úgy tudunk sikeres várost építeni, ha együttműködünk” – mondta, aztán átadta a szót Pécs polgármesterének.

Mellár Tamás

„Ne lepődjenek meg, ha az ígéreteinket megvalósítjuk” – kezdte Péterffy Attila. Hozzátette, lesznek újabb és újabb célok, mert most már belelátnak a lapok mögé, egyre tisztábban látnak a város helyzetét illetően.

„A gazdaságfejlesztés nem cél, hanem eszköz, a cél az, hogy élhetőbbé tegyük Pécset” – fogalmazott az önkormányzati vezető, bár hangsúlyozta, négy hónap után nagy eredményekről még nem tud beszámolni. 

„Az alaphelyzet felmérésén talán már túl vagyunk, az októberben általam említett 23 milliárdos forráshiány tény, annak meglétét most is meg tudom erősíteni” – utalt arra, milyen helyzetből vágott neki a következő öt évnek a városvezetés. 

A polgármester elmondta, jelenleg a 2020-as költségvetésen dolgoznak, és nagyon nem mindegy, milyen pozíciókat tudnak elérni a kormánnyal való tárgyalás során. A 8,54 milliárdos visszafizetési kötelezettség miatt két költségvetési tervezetet készítenek, egyet arra az esetre, ha sikerül átütemezni az állami adósságot, egyet arra, ha nem. 

Három fő célt határozott meg Péterffy: 

  • A városüzemeltetésben ne legyen minőségromlás. 
  • Az önkormányzat erejéhez mérten fejlesszen. 
  • A meglévő kötelezettségeket teljesítse a város.

Leszögezte, a leendő fejlesztések miatt nem mindegy, melyik verzió lesz végül a befutó. Hiszen – mint mondta – tízből nyolc fejlesztési projekt forráshiányos, folyamatos sakkozgatás megy a forrásokkal. 

A polgármester arról is beszélt, hogy az önkormányzati cégeknél a takarékosság és az ésszerű gazdálkodás az elsődleges. „A felesleges szolgáltatásokat, szerződéseket megszüntettük a cégeknél” – jelentette ki.

Elmondta, azon dolgoznak, hogy megnyissák a közbeszerzéseiket a helyi vállalkozók előtt, ehhez úgy kell „darabolni” a nagy beszerzési eljárásaikat, hogy azon pécsiek is el tudjanak indulni.

Ruzsa Csaba alpolgármester a gazdaságfejlesztés célokról és területekről beszélt.

Jobbról balra: Ruzsa Csaba, Péterffy Attila, Vida János, Genczler István, Rózsa Zoltán, Mellár Tamás

Az egyik legnagyobb probléma, hogy Pécs regionális szerepe a jelentős népességcsökkenés miatt nagy mértékben gyengült, ennek megerősítése fontos cél. Mint mondta, ehhez a fiatalok számára munkalehetőségeket kell teremteni Pécsett, de azon is dolgoznak, hogyan lehetne hazacsalogatni a külföldön munkát vállaló honfitársainkat.

Ruzsa beszélt arról is, hogy szeretnék a félbemaradt beruházásokat kimozdítani a holtpontról, példaként említette a Corso Hotel melletti félkész mélygarázst.

Ötéves költségvetési és gazdaságpolitikai programban gondolkodnak, mondta, hiszen a város folyamatos és kiszámítható fejlesztése a cél.

Megemlítette, hogy az önkormányzati cégek banki hiteleit újratendereztetik, ennek nyomán 300-500 milliós tőkecsökkenést várnak. Adóemelés nem lesz – hangsúlyozta –, de az adóbehajtás hatékonyságát növelnék, miközben a karbantartási, üzemeltetési költségeket csökkentenék.

A turisztikai célú adóbevételek növelése is elengedhetetlen, a hasonló nagyságú és adottságú Szeged például a vendégéjszakák számában jóval Pécs előtt jár, magyarán kell, hogy legyen növekedési potenciál ezen a területen – magyarázta.

Megcélozzák a közvetlenül elérhető uniós forrásokat, mert – ahogy az alpolgármester diplomatikusan fogalmazott – kérdőjelek vannak a kormányzati a forrásokat illetően.

A munkahelyteremtés érdekében munkásszálló épül, és újabb iparcsarnokok építése is tervben van, ahogy a külföldön dolgozó szakemberek hazahozatala és a német gazdasági kapcsolatok erősítése is.

Ezt követően cégvezetők mutatták be cégük működését, Genczler István a Biokomról, Vida János a Pétávról, Rózsa Zoltán pedig a Zsolnay Örökségkezelőről beszélt.

A fórum résztvevői számos kérdést tettek fel a rendezvény utolsó harmadában. A teljesség igénye nélkül a következő témák kerültek terítékre:

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az adóbehajtást?

Mi lesz a pécsi fürdőfejlesztéssel? Hogyan lehetne a rossz állapotban lévő Hullámot fejleszteni?

Milyen kapcsolata lesz a városnak az egyetemmel, hogyan lehetne a városba vonzani a fiatalokat?

Mi lesz a műjégpályával és az új vásárcsarnokkal?

Péterffy Attila az élményfürdő-projektről: az előző városvezetés a PSN-re bízta az előkészítést. A cég az erre elkülönített 500 milliós állami keretből 250 milliót használt fel, de ennek eredménye nincs. A további 250 millió felhasználása időben korlátos, ezért kísérletet tesznek arra, hogy az előkészítő projekt befejezésének határidejét kitolják egy évvel. Alapvető kérdéseket nem sikerült tisztázniuk elődeiknek, ráadásul a beígért 20-25 milliárdról nincs kormányhatározat. A Hullámmal kapcsolatban annyit mondott, az előző városvezetésnek tíz év alatt nem sikerült érdemi felújításig eljutni. A PSN új vezetőjét arra kérte, mérje fel, milyen teendők vannak a Hullámmal kapcsolatban, és ezek alapján állítson össze egy szakmai tervet. Ruzsa Csaba mindehhez hozzátette, strandot, fürdőt akkor lehet veszteség nélkül működtetni, ha van mellette szálloda. Gondolkodnak rajta, hogyan lehetne rövid távon kisebb strandfejlesztésekig eljutni, de az élményfürdőprojektet is elkezdenék 3-4 éven belül. Küzdenek a forrásokért – tette hozzá diplomatikusan.

Az egyetemre vonatkozó kérdésre Péterffy annyit mondott, egy komolyabb együttműködés elindult már az egyetemmel. Ahogy fogalmazott, az egyetemi visszajelzések szerint már eddig többet tettek ezen a téren, mint az előző városvezetés. Hozzátette, a kormány számára az egyetemmel közösen akarják bemutatni a gazdaságfejlesztési elképzeléseiket. Nem nagy stratégiákat gyártanak, hanem projekteken fognak együtt dolgozni, régiós kontextusba helyezve mindezt.

Péterffy Attila elmondta, az új vásárcsarnokkal kapcsolatban már csak arra várnak, hogy a kormány rábólintson a forráskiegészítési igényre, utána indulhat a kivitelezés. A jégpályáról Ruzsa Csaba annyit mondott, hogy mivel a TAO-támogatásokat már létesítményfejlesztésre is lehet költeni, van esély a jégpálya befedésére, dolgoznak az ügyön.

Mellár Tamás zárszavában elmondta, a Mindenki Pécsért Egyesület várja a vállalkozások észrevételeit, jelzéseit. Tapasztalatai szerint korábban, az előző városvezetés ideje alatt sokan azért nem mertek kapcsolatot építeni az egyesülettel, mert tartottak attól, hogy retorzió éri őket. Reméli, ez most változni fog.

Céljaikról is beszélt röviden. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy minden önkormányzati cég felügyelőbizottságában legyen egy-egy civil tag, akiket civil szervezetek delegálnak, de ezt jogilag még meg kell alapozni.