Olyasmit kérdeznek a pécsi felnőttektől, amit a diákoktól szoktak!

Szeptember elsejével egy újabb országos felmérést indított a KSH. A PIAAC nemzetközi felmérés a felnőtt lakosság szövegértési, számítástechnikai kompetenciáit vizsgálja – és ami a legfontosabb: azok hasznosíthatóságát a mindennapok során. A kinyert adatok pedig jó szolgálatot tesznek majd az oktatáspolitika terén, a munkaerőpiacon.

hirdetés

Ez a nemzetközi kutatás 2008-ban indult, Magyarország pedig 2016-ban csatlakozott. Tavaly már 1500 sikeresen kitöltött kérdőívvel lezajlott egy előzetes felmérés, ami szigorúan csak módszertani értelemben tesztelte az idei nagy kutatást, nem használták fel az ott nyert adatokat. Szeptember elsejével viszont beindult élesben a felmérés.

A hazai felmérést a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, illetve a KSH együttesen szervezi.

Mit vizsgál?

Alapvetően szövegértési, számítástechnikai, elemi matematikai feladatokból áll a kérdőív. Például ilyenek az online keresési feladatok, az e-mailben való kapcsolattartás.

Voltak korábban átfogó kompetenciafelmérések, hasonló területen vizsgálódtak, mint a mostani, itt azonban lényeges különbség, hogy nem csak a képességeket, hanem azok munkaerőpiacon való hasznosulását is mutatja egyben.

Választ keres arra is, hogy a korábban a közoktatásban megszerzett tudás mennyire hasznosítható, tényleg arra van-e szükség, amit tanultunk.

Hogyan zajlik?

A kérdőív két részből áll, az első részben a cél a különféle háttér-információk gyűjtése – családi állapot, életmód, nemzetiség stb. A második a képességfelmérő teszt, ahol a válaszokból kinyerhetőek lesznek a lényeges információk.

Sok idő áll az adatgyűjtés lehetőségére, szeptember elsejétől egészen április 30-ig tart a PIAAC-felmérés.

A munkaerőpiac sokat profitálhat az eredményekből

Miért fontos részt venni?

Fontos, hogy a felmérés a jelenlegi állapotról adjon hiteles képet, már jó pár év eltelt az előző adatgyűjtések óta. Óriási jelentősége van annak is, hogy a megszerzett statisztikák összehasonlíthatóak legyenek a más országokban mértekkel.

A válaszadás senkinek sem kötelező, ez egy önkéntes lehetőség. Sokakat elriaszthat a válaszadás ideje, ugyanis a teljes kérdőív kitöltése másfél-két órát is igénybe vehet. De a válaszadókat motiválandó, egy ötezer forintos ajándékutalvány a díj a türelmükért cserébe.

Kik vesznek részt?

Országosan kétszázötven települést vont be a KSH a felmérésbe. A tizenhat és hatvanöt év közöttiek a célcsoport. Összesen hatezer lakos számíthat a kérdezőbiztosok érkezésére!

Sokan teszik fel a kérdést: miért pont őt választotta ki a KSH? A hivatal szigorúan statisztikai módszerekkel, véletlenszerűen választja ki a háztartásokat. Számukat a település nagyságához mérten szabják meg.

A dél-dunántúli régióban összesen tizenegy összeíró fogja az adatfelvételt végezni, Baranyában négy. A három megyében huszonnégy, Baranyában kilenc településen. Ezek a települések: Gödre, Komló, Magyarbóly, Mohács, Ófalu, Pécs, Pellérd, Szászvár és Szigetvár.

Mennyire hasznosítható az iskolában megszerzett tudás?

Mi történik az adatokkal?

A válaszadás név nélkül történik, kizárólag kutatási-statisztikai célokra használják fel. Az adatfelvételt követően tehát már azonosításra alkalmatlanná válnak a kérdőívek, ezt komoly törvények szabályozzák.

Az első eredmények 2019-re várhatóak.

Mire jók a statisztikák?

Elsősorban a munkaerőpiac számára lesznek értékesek az itt kinyert adatok. Az oktatáspolitika, a felnőttképzés, a szakképzések terén mind hasznosíthatóak a mutatók, melyek a 16-65 év közötti lakosság különféle kompetenciáiról árulkodnak.