Ki az a rektor, ki az a dékán, mi az a szenátus?

Közeleg a Pécsi Tudományegyetem esedékes rektorválasztása. De vajon ki vagy mi is az a rektor, mit vezet egy dékán, vagy mi az a szenátus, mit csinál egy kancellár. Most elmondjuk. 

Egy egyetem vezetése nagyon hasonlít egy város vezetéséhez. Bizottságok, közgyűlések, döntéshozatali szervek. Íme a különböző tisztségek és fogalmak!

Ki az a rektor?

A rektort nevezhetjük tulajdonképpen az egyetem „polgármesterének”. Az intézmény legfőbb képviselője és vezetője. Fontos, szinte egyenrangú társa a kancellár, akivel szükséges a folyamatos párbeszéd az összehangolt munka – mint az egyetem gazdaságos működtetése, az akadálytalan adminisztráció – érdekében.

A rektort ötévente választják, egy alkalommal választható újra. Időközben a szenátus eltávolíthatja helyéről a vezetőt, ehhez a tagok több mint felének voksa szükséges.

A rektor fő feladatai többek között: kijelölni és tartani azt a kutatási-fejlesztési irányvonalat, ami mentén az egyetem folytatja a munkáját; felelős a különféle innovációs és stratégiai feladatok ellátásáért, a tagintézmények fenntartásáért, a nemzetközi tudományos kapcsolatok kialakításáért, a hallgatókkal való kapcsolattartásért, párbeszédért, és így tovább.

Bódis József, a PTE leköszönő rektora ünnepi díszben

Pécsett három helyettes is segíti a rektor munkáját: stratégiai és kapcsolati rektorhelyettes, oktatási rektorhelyettes, tudományos és innovációs rektorhelyettes.

Mi is az a szenátus?

A szenátus az egyetem 41 fős döntéshozó testülete. Javaslatot tesz, döntéseket hoz, véleményez. A szenátus mindenkori elnöke, állandó tagja a rektor. A rektoron kívül a kancellárnak is fix helye van a testületben.

Az egyetem szervezetének módosításáról, új egységek létrehozásáról, alapszabályok és szabályzatok elfogadásáról döntenek. Tanévenként legalább négyszer össze kell ülnie, de soron kívüli ülések is lehetnek szenátorok kezdeményezésére, illetve vannak ünnepi ülések is.
A szenátusi ülések gyakorlatilag egy mini városházi közgyűlésnek felelnek meg, csak épp az egyetem kötelékein belül. Ugyanúgy előterjesztésekkel, napirendi pontokkal, szavazásokkal.

Mini ágrajz a PTE hierarchiájáról (forrás: pte.hu)

Kikből áll a szenátus?

Karonként és a Klinikai Központnál 2-3 oktató, kutató kerülhet a szenátusba, ez a szám az adott intézmény méretétől függ. Ha az intézet 150 főnél több embert foglalkoztat teljes állásban, akkor három főt delegálhat a szenátusba, ha annál kevesebbet, akkor kettőt.
– A számok alapján négy intézmény lépi át a 150 fős határt: az ÁOK, a BTK, a TTK és a KK (Klinikai Központ) – képviselői száma összesen tizenkét fő;
– a többi hét kar két főt delegál, ami összesen tizennégy fő;
– az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat tíz képviselővel van jelen a szenátusban;
– a Doktorandusz Önkormányzat egy fővel;
egy fő, aki képviseli az egyetem más munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottait;
egy fő a Kollektív Szerződés megkötésére jogosult szakszervezettől;
– valamint a két állandó tag: a rektor és a kancellár.

A szenátorokat négy évente választják.

Ki az a kancellár?

A kancellár a Kancellárián keresztül az egyetem működtetéséért felelős. Ezalatt a gazdasági-pénzügyi feladatokat kell érteni, így a vagyongazdálkodást, üzemeltetést, eszközbeszerzést és például a közbeszerzést. Ő felelős az egyetem rendelkezésre álló forrásainak felhasználásáért.

A PTE jelenlegi kancellárja, Jenei Zoltán

A rektorjelölt megválasztása

Fontos leszögezni, hogy a pályázatot benyújtók közül a szenátus nem rektort, hanem csak rektorjelöltet választ, akit aztán a fenntartó bíz meg a rektori pozíció elfoglalásával.

Mielőtt megtörténik a szavazás, minden pályázó ismerteti a programját, nemcsak közvetlenül a választás előtt, hanem az előző időszakban is: előadásokat tarthat különféle fórumokon, a karokon, értekezleteken.

A szenátusi ülésen a tagok titkos szavazással választják meg a rektorjelöltet. Ha kettőnél több személy pályázik a tisztségre, a sorrendet mindenképpen el kell dönteni, tehát először az utolsó helyezettet állapítják meg, majd addig folytatódik a szavazás, míg már csak ketten maradnak. A szenátorok által végső alkalommal több voksot kapott személy lesz hivatalosan a rektorjelölt. Ha szavazategyenlőség áll fenn, újból kell szavazni.

Ki az a dékán?

A dékán áll az egyes karok élén, egy kis rektora a saját karának. A dékánt a rektor jelöli ki a kari tanács javaslata alapján.

A dékán irányítja a karon folyó szakmai, tudományos, oktatási életet, képviseli a kart más fórumokon, rendelkezik a források felhasználásáról. Előkészíti a kari tanács üléseit, segíti a döntéshozatalt.

Legfeljebb három dékánhelyettessel rendelkezhet egy kar.

A kari tanács

Ez a kis szervezet minden olyan kérdést véleményez, ami az adott kart érinti. Javaslatokat tesz a szenátus felé, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, mint például a mindenkori dékán személyének kérdésében, a képzési tantervekben, a kitüntetések és ösztöndíjak adományozásában.