12 C
Pécs
szombat, április 27, 2024
KezdőlapPécs AktuálKözéletDubajban nincs Skype - folytatódott a volt PVH-vezér pere

Dubajban nincs Skype – folytatódott a volt PVH-vezér pere

Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon az a pótmagánvádas per, amit az önkormányzat cége, a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) igazgatója, Szabó Szilárd indított a cég korábbi, 2019 decemberében menesztett vezetője, Szentgyörgyi Dávid ellen. A vád: hűtlen kezelés. 

Szentgyörgyi a tavaly decemberi első tárgyaláson megjelent, most viszont már nem, mivel a bíróság akkor engedélyezte neki, hogy ügyvédje képviselje a per során.

Kommunikációs vezető és élettárs

Nem jelent meg a tanúként idézett E.R. sem, aki az ex-vezérigazgató élettársa, és a PVH-nál beosztottja is volt kommunikációs vezetőként. Az már a decemberi tárgyaláson kiderült, hogy a nő az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban tartózkodik életvitelszerűen. Most megküldte a bíróságnak az ezt igazoló, ott kiállított személyi igazolvány másolatát, és jelezte, nem tud Skype-on válaszolni a kérdésekre, mivel ez a szolgáltatás le van tiltva az Emirátusokban. (Utánanéztünk, és valóban így van.) Az nem merült fel, hogy másik alkalmazást használva hallgassák meg, ennek ellenére a pótmagánvádló jogi képviselői jelezték, ragaszkodnak tanúként való idézéséhez.

A bíró felolvasta E.R. nyomozati szakaszban tett vallomását. Őt egyébként egy budapesti cég marketing- és kommunikációs feladatokkal való megbízása kapcsán szerették volna meghallgatni.  A Szabad Pécs 2019-ben, még a Páva-érában közérdekű adatigényléssel kérte ki önkormányzati cégek marketing- és reklámköltéseiről szóló adatokat, amire egyedül a PVH adott elutasító választ. Az adatokért indított per sikeres volt, így kiderült, hogy személyes kapcsolatok, összefonódások játszhattak közre a fent említett cég kiválasztásában. Az önkormányzati átvilágítás is erre jutott, és a cég jogászai úgy látják, hogy több szabálytalanság is történt a szerződés megkötésekor és teljesítése során

E.R. tanúvallomásában elmondta, az üzemeltetési és a fejlesztési igazgatóhoz tartozott a cég kiválasztása, nem hozzá, a kiválasztáskor pedig a legalacsonyabb ár volt a fő szempont. Kijelentette: a bíráló bizottságnak nem volt tagja. Ennek egyébként ellentmondott egy volt és egy jelenlegi PVH-alkalmazott decemberi tanúvallomása is.

A nő kérdésre elismerte, hogy a kiválasztott, a pályázaton nyertes cég ügyvezetője a testvére férje. A nyomozóknak a volt vezérigazgatóval való kapcsolatáról azt mondta: 2020 januárjától volt élettársi kapcsolatban a férfival. Szerinte érdemi munkát végzett a munkával megbízott külsős cég, rendezvények szervezésében vettek részt.

„Azt adták ki parancsba…”

A PVH informatikai vezetőjét és egy pécsi informatikai cég vezetőjét az átvilágítók szerint problémás szoftverbeszerzés kapcsán hallgatta meg a bíróság.

Az informatikus a következőket mondta el. 2017-ben három céget hívtak meg egy szoftverbeszerzésre. A fő cél új számlázási rendszer kialakítása volt, de ezen kívül számos belső folyamatot digitalizáltak volna. Ilyen szoftver nem volt a piacon, fejleszteni kellett. 

Meg is indultak az egyik céggel az egyeztetések, ők tudták volna a legkorábban szállítani a programot, a szerződéstervezet meg is született, de nem írták alá. A jelenleg is a PVH-nál dolgozó szakember ezt azzal magyarázta, hogy indikatív ajánlatkérésről volt szó, azaz tesztelték, a piacon mennyiért lehet hozzájutni egy ilyen szolgáltatáshoz. A kapott ajánlatokból azonban állítólag túl magasak (többtíz milliósak) voltak a PVH vezetői szerint, nem volt ennyi pénzük erre a célra.

Aztán egyszer csak a “semmiből” előkerült egy negyedik, pécsi vállalkozás. ‘“Azt adták ki parancsba, hogy velük kell szerződni” – fogalmazott az IT-vezető. A szoftverrel aztán havonta 40-50 számlát tudtak kezelni, lassú volt a rendszer, egyetlen gépre került fel, tényleges munkára nem tudták használni, és rengeteg hibája volt, amit folyamatosan jeleztek a fejlesztőnek – sorolta a szakember. Végül be kellett vonni a munkába egy székesfehérvári céget, az segített megoldani a problémákat.

A pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdésére a tanú ezt mondta, a szerződésben meghatározott húsz pontból “három és fél” teljesült, tehát bő tíz százalék. Hozzátette még, hogy házon belül igazából nem is tudták használni a szoftvert, a számlák valójában a fejlesztő cégnél készültek. Szerinte az akkori gazdasági vezető tudott a hiányosságokról, hiszen folyamatosan tájékoztatta őt. A teljesítési igazolásokat pedig Szentgyörgyi Dávid vezérigazgató írta alá. Mint elmondta, a problémák ellenére a következő évben, 2019-ben is szerződést kötött a PVH a céggel. Az új szerződésből a szakember szerint semmi nem valósult meg. 

Kérdésre kijelentette, szerinte a teljesítési igazolások mögött valójában nem volt teljesítés. Elmondta azt is, hogy a pécsi fejlesztő cég azzal egyidőben került képbe, amikor új gazdasági vezetője lett a PVH-nak. Ő egyébként 2020-as távozása után ennek a cégnek lett a könyvelője.

A pótmagánvádló jogi képviselője ezt követően arról beszélt, hogy attól nem lesz valós a teljesítési igazolás, hogy az igazgató aláírja. Megkérdezte a tanút, hogy az egyszeri többmilliós díjon felüli havi 800 ezer forintos díj mögött volt-e ellenszolgáltatás. A válasz az volt, hogy nem. A szakember állítása szerint kezdeményezte, hogy mondják fel a szerződést a céggel, amellyel ő biztosan nem kötött volna újabb szerződést. Hozzátette: noha neki is szignóznia kellett volna a teljesítési igazolást és a szerződést, az említett problémák miatt erre nem volt hajlandó. 

Ezt követően a vezérigazgató védője tett fel kérdéseket a tanúnak. Az ügyvéd stratégiája az volt, hogy bizonyítsa, a beszerzésre szükség volt, a mindenki által elismert hiányosságok ellenére igenis történt teljesítés, a licenszdíj járt a cégnek, és valójában a PVH-n múlt, hogy hogyan és mire használja a szoftvert. Álláspontjuk szerint a teljesítési igazolás szabályos volt. A tanú közben végig azt hangsúlyozta, hogy a szerződés mellékletében benne voltak a célok, azok töredéke valósult meg, a húszból egy funkcióval kapcsolatban végeztek fejlesztést.

A vita gyakorlatilag arról szólt: mi számít teljesítésnek és mi nem a program kapcsán.

„Sok munkát beletettünk”

A bíróság tanúként hallgatta meg a fejlesztő cég vezetőjét is. Az ügyvezető arról beszélt, hogy egy felhő alapú szoftverről van szó, amit bérelnek az ügyfeleik. A bevezetésnél nyilván mindig vannak hibák, ezek ki lettek javítva, ők megfelelően szolgáltattak. Szerinte ők ajánlották utólag a fejlesztést végül megvalósító székesfehérvári céget a PVH-nak. Elismerte, hogy csak egy része valósult meg annak, amit a szerződésben vállaltak, de azért, mert a szerződésben vállalt munkaóra-mennyiséget bőségesen teljesítették a PVH felé. Ráadásul, mondta, felajánlották, hogy más területen végzik el a vállalt munkát. Szerinte mindkét szerződés teljesült.

A pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdésére elmondta: az általuk meghatározott díj egyszeri díjból, licenszdíjból és support díjból áll. A licenszdíj 7000 / felhasználó / hónap. Az ügyvéd megjegyezte, a szerződés nem tartalmaz licenszdíjat, a 800 ezres havi díj viszont “tartalmaz” öt felhasználót, pedig mindössze egyetlen gépen futott a program. Az ügyvezető erre úgy reagált, hogy az egyszeri díj tartalmaz 60 licenszet, és egyszerűen annyi történt, hogy végül nem használták annyian, amennyien tervezték használni.

A pótmagánvádló ügyvédeinek kérdéseire a fejlesztő cég vezetője elmondta: teljesítették a szerződésben foglaltakat, de úgy, hogy más munkákat végeztek el a PVH-nak. Az ügyvédek erre felvetették, hogy szeretnék látni az erre vonatkozó okiratokat, illetve hogy a teljesítésigazolások nem ezekről az állítólagos plusz munkákról szóltak, hanem az eredeti, a szerződésben szereplő feladatokról. “Így ment a számlázás” – fogalmazott erre reagálva az ügyvezető.

Utóbbi elmondta még, hogy az elején azt gondolták, “le tudják fedni” a teljes szerződést, de fokozatosan rájöttek, hogy nem. Ezután megkérdezték, bontsák-e fel a szerződést, de a PVH-nál ezt nem akarták, hanem azt kérték, végezzék el máshogy a munkát. Szerinte nem igaz, hogy nem végezték el a feladatot, sok “munkát tettek bele”. Arra a felvetésre, hogy csak 10 százalékban végezték el a vállaltakat, azt mondta, hívjanak igazságügyi szakértőt ennek eldöntésére.

A PVH informatikai vezetője kérdésre elmondta: nem tud olyan jegyzőkönyvekről, melyek a szerződésen kívüli feladatokat rögzítenék.

Rövid, de fontos vallomást tett a PVH volt pénzügyi csoportvezetője, aki alapvetően számlázással foglalkozott, tehát ha valakinek, neki biztosan kellett volna használni a szoftvert. A volt csoportvezető a bíróság előtt kijelentette: nem vette igénybe a pécsi cég szoftverét, a később bevont, székesfehérvári vállalkozás programját használta.

A per április 20-án folytatódik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő