Nem minden szemét lom, de minden lom szemét

A lomtalanítás lényege, hogy elszállítják a háztartásokban feleslegessé vált, a rendszeresített hulladékgyűjtő edényben méretük miatt el nem férő, kiselejtezett lomhulladékot. Vagyis ez jó dolog. Mégis állandó konfliktus van a hulladékszállító, a lomtalanító lakosság és az úgy nevezett „lomisok” között. Lássuk, miért. 

hirdetés
Uránia Mozi

Az oké, ha „kincseket” találunk más lomkupacában, de…

Jellemző, hogy a kirakott hulladékokat „lomisok” válogatják át és viszik el a számukra használhatónak tartott tárgyakat. Ez valószínűleg nem zavarja azokat, akik egyébként is leselejtezték az adott darabokat. Arról nem is beszélve, hogy a leleményes kutakodók örülhetnek új szerzeményeiknek.

A Biokom NKft. szemszögéből viszont azért komoly probléma ez, mert szétszedik az amúgy rendezett kupacokat, ami a környező területek apró hulladékkal való beszennyezésével jár. Ennek eltakarítása – figyelembe véve a helyszínek magas számát – összességében jelentős terhet jelent, tudtuk meg a társaság sajtóreferensétől.

A közszolgáltató részére a lomtalanításra vonatkozó szabályok szerint átadott hulladékok eltulajdonítása egyébként szabálysértésnek számít. Ezen tevékenység visszaszorítására a Biokom munkatársai rendszeres ellenőrzéseket folytatnak a közterület-felügyelettel közösen és tettenérés esetén azonnal megteszik a szükséges intézkedést.

Nem mindegy, mit teszünk az utcára lomtalanításkor

A kirakott lomhulladékok között a kommunális hulladék előfordulása nem jellemző a városban, azonban sajnálatos módon egyre gyakrabban keveredik közé szelektíven gyűjthető hulladék (például újságpapír, kartonpapír, csomagolóanyag), tudtuk meg a Biokom munkatársától.

Szintén gyakran előforduló probléma szerinte, hogy a lomtalanítás során kihelyeznek építési törmeléket és veszélyes hulladékot is. Ezek elszállítása nem része az évi kétszeri térítésmentes lakossági lomtalanításnak és nem is tudják őket a tömörítős gépjárművekkel elszállítani.

A lomtalanítás keretén belül NEM SZÁLLÍTJÁK EL: 

  • az építési, bontási törmeléket (például beton, tégla, csempe, ragasztó, cserép, kerámia, ablaküveg, síküveg);
  • a kerti biohulladékot (például fanyesedék, faág, lomb);
  • a háztartásokban keletkező vegyes hulladékot (kommunális hulladék);
  • az elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag- és fémhulladékot;
  • az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött fém- és egyéb hulladékot (például autóalkatrész, szerszámok);
  • az állati tetemeket, trágyát;
  • az elektronikai hulladékot (például háztartási gépeket, számítástechnikai eszközöket, ezek alkatrészeit, rádiókat, tévéket, lejátszókat, szerszámgépeket);
  • a veszélyes hulladékot (például akkumulátor, festékes-, vegyszeres doboz, hígító, permetezőszer, olajos hulladék, gyógyszer, gumiabroncs).

Olvasónktól sokatmondó képsorozatot kaptunk: 

A lomtalanításra ítélt bútorok, vödrök, fadarabok és zsákok nagy halomban állnak Pécs közterületén, majd a Biokom szemétszállítója eltünteti a lomot. Legalábbis a nagy részét. Mivel jól látszik, hogy a „maradék” inkább lakossági hulladék, mint lom, egyértelműen nem lett volna a kupacba való.

Arról, hogy mi az, amit a hulladékszállítók elvisznek lomtalanításkor, ITT informálódhatunk pontosan.

Tehát azt, ami a leírtak szerint nem lom, egy egyszerű mozdulattal helyezzük el a kukákba és máris meg van oldva a kérdés. Az évente egyszeri lomtalanítási szolgáltatás helyett Pécsett egyébként két alkalommal van lomtalanítás. Vagyis ha a lakosság betartja a fenti link alatt található szabályozást, a lomtalanítás és a hulladék problémái gyakorlatilag eltűnhetnek.