Minden századik gyerek autista lehet!

Már kisgyermekkorban észrevehetőek az autizmus első jelei, illetve az autisztikus vonások. Mik azok? Mit tehet a szülő, ha észreveszi? Ezekre a kérdésekre adunk választ pécsi szakember segítségével. 

Mikor 20 éve elkezdett ezzel a témával foglalkozni, a magyar lakosság egy ezreléke volt érintett, ez a szám mára pedig már egy százalék, mondta Mayer Zsuzsanna, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsi Tagintézményének gyógypedagógusa.

Ugyanakkor egyszerre nem több lett az autista, hanem a tudásunk lett nagyobb, jobban ismerjük a tüneteket és ezáltal könnyebben diagnosztizálhatjuk őket – akár felnőttkorban.

Az autisztikus spektrumzavar kialakulásának pontos okát nem ismerjük, és ahogy sok más betegségnél, zavarnál, ezúttal is genetikai okokat, káros környezeti hatásokat sejtenek a háttérben. Itt is kiemelten fontos a korai felismerés.

A lámpa fénye is zavarhatja az autista gyerekeket

Az autizmus spektrumzavar és a spektrum nagyon széles. Tünetei négy nagy sérülési csoportra oszthatóak, amelyek alá nagyon sok tünet tartozik. Legtöbbször nem a szülőnek, hanem a védőnőnek vagy a háziorvosnak szúrnak szemet a következő jelek. 


A kommunikáció sérülése:
 rengeteg autista gyerek nem beszél, vagy nagyon későn kezd el beszélni, szegényes a szókincse. Előfordul az úgynevezett echolália, a visszhangszerű beszéd is, valamint hogy önmagáról egyes szám harmadik személyben beszél. A beszélő gyermekek is sokszor csak egy dologról hajlandóak társalogni, például csak a vonatokról, a dinoszauruszokról, valamiről, ami őket érdekli. Gyakran előfordul, hogy nem hallgatnak a nevükre, míg a normális fejlődésű gyermekek már egészen kis korban figyelnek, ha megszólítják őket. Nem játszanak, vagy egészen máshogy (nem rendeltetésszerűen) játszanak a játékokkal. Sok esetben sorba rendeznek minden játékot, ütögetnek és kopogtatnak mindennel.

A szociális interakció sérülése: az autista emberek általában nem néznek mások szemébe vagy nem tartanak szemkontaktust. A testkontaktust sem minden esetben tűrik el. Nem szeretnek másokkal, főleg a kortársaikkal együtt játszani, szívesebben vannak egyedül. Nem kérnek vigasztalást, ha bánat éri őket. Az érzelmeket nehezen tudják értelmezni, kifejezni. Csecsemőkorban nem szeretnek kukucskálós játékot játszani, az emberi arc nekik kiismerhetetlen.

Rugalmas viselkedésszervezés: jellemző a fantázia-, szerepjáték hiánya. Nem játszanak főzőcskét, nem isznak fantáziakávét, az úgy nevezett „mintha” játékok kimaradnak náluk. Nem tudnak dolgokat elképzelni, csak a konkrét dolgok világában tudnak létezni. Ragaszkodnak megszokott útvonalakhoz, rituálékhoz. Beszűkült az érdeklődésük, időnként furcsa ismétlődő mozgásokat végeznek (repdeső kézmozdulatok, lábujjhegyen ugrálás).

Szenzoros túl-, vagy alulérzékenység: ez azt jelenti, hogy az érintettek hallása, látása, szaglása, ízlelése, tapintóérzékelése más lehet, mint a többségé. Sokan már kiskorukban nem alszanak éjszaka, nagyon kevés fajta élelmiszert esznek, illetve sok esetben csak néhány ruhát hajlandóak felvenni.

Mayer Zsuzsanna órákig tudta volna sorolni a jeleket és tüneteket

Mit tehet a szülő, ha észreveszi a jeleket?

Ha a szülő észrevesz valamilyen autizmusra utaló jelet gyermekén, első körben a pécsi gyermekpszichiátriai szakrendelésre kell vinnie a kicsit, ahol megvizsgálják. Ezután a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott igazolással a gyermek óvodás korig jogosult lesz a korai fejlesztő nevelésre. Mindenképp érdemes azonnal kivizsgáltatni a gyermeket, ha felmerül az autizmus gyanúja – még akkor is, ha félünk az eredménytől –, hiszen a későbbiekben nem egyszerű a szülőnek sem kezelni az autizmussal élő gyereket, főként ha súlyos az állapota és emiatt agresszivitás vagy más viselkedészavar lesz jellemző rá, valamint az időben megkezdett specifikus fejlesztéssel jó eredményeket tudunk elérni a gyermek állapotának javításában, készségeinek kialakításában.

– Örvendetes, hogy egyre hamarabb megállapítják a gyerekek esetében az autizmust és így időben el lehet kezdeni a fejlesztést. Míg korábban 5-6 évesen derült ki, mára már 2-3 évesen diagnosztizálják őket. Habár a szülőknek nyilván nagyon nehéz elfogadni az új helyzetet, jó dolog, hogy sokkal korábban megkezdhetik a kezelést – mondta Mayer Zsuzsanna.

A legfontosabb feladat szerinte a kommunikáció fejlesztése, tehát hogy valamilyen módon meg tudjuk értetni magunkat az autista emberrel és fordítva. Erre különböző technikák léteznek, gesztusokkal, képekkel, akár tárgyakkal is helyettesíthetjük a verbális kommunikációt. Fontos feladat, hogy a szülőket a saját szülői kompetenciáikban erősítsék meg és ne váljanak terapeutává, de azért az általuk javasolt feladatokat játékos formában építsék be mindennapjaikba.

Mayer Zsuzsanna egyik patronáltja Zétény, Marosi Ágnes ötéves autista kisfia. Az anya maga vette észre a tüneteket az akkor kétéves fiúnál, feltűnt neki, hogy nem beszél és nem tart szemkontaktust sem. Mire eljutottak a diagnózisig, fél év telt el, hiszen sok vizsgálattal és rengeteg papírmunkával, utánajárással járt a folyamat.

Mikor végül bizonyosságot nyert a sejtése és az autizmus egyértelművé vált a fiúnál, az szörnyű érzés volt az édesanya elmondása szerint. Máig attól fél leginkább, mi lesz a fiával, ha ő és férje már nem lesznek, mivel fia pervazív (egész életen át tartó) fejlődési zavarral küzd. A kisfiú állapota – a korai fejlesztésnek köszönhetően – már sokat javult például a szemkontaktus terén, de továbbra sem beszél egy szót sem, és például nem szobatiszta, nem tud egyedül orrot fújni vagy felöltözni.

– Szerencsém van, mert a fiam egy nagyon kedves és mosolygós kisfiú, nem agresszív és be tudott illeszkedni az integráló óvodába is, sőt úgy tűnik, hogy értelmi fogyatékosság sem áll fenn nála – mondta Marosi Ágnes, aki szerint a fejlesztés rendkívül sokat segít. Annyit bán, hogy nem voltak elég következetesek, és emiatt még nem sikerült jól megtanítaniuk a fiút a képekkel való kommunikációra. Az anya és családja nem hisz különösebben a csodákban, viszont mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a kisfiú érdekében a szituációból.

Hogy kik jogosultak és milyen formában a pécsi Korai Fejlesztő ellátására, arról IDE kattintva tájékozódhatunk.