Nem akar milliárdokat bukni, kilép egy térségi társulásból a pécsi önkormányzat

Rendkívüli közgyűlést tartott délelőtt tíztől a pécsi közgyűlés, egyetlen napirendi ponttal

hirdetés
Uránia Mozi

Egy kedden megjelent központi jogszabálytervezet miatt gyors és határozott lépést kellett hoznia a város vezetésének: Pécs kilép a szociális ellátásokat nyújtó Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulásból – írta tegnapi közleményében az önkormányzat.

A lényeg:

A fentebb említett kormányzati döntés kényszerpályára helyezi a társulások központi, gesztor önkormányzatait. Aránytalanul nagy gazdasági kockázatot jelent számukra, így a döntés következményeit elszenvedni kényszerülő Pécs számára is – írta a kommüniké.

A jogszabály változása azt jelenti, hogy ha a 42 tagönkormányzatból akár csak egy is elmulasztja a kötelező adatszolgáltatást, akkor a társulás gesztora elveszítheti a feladatellátásra biztosított normatív támogatást. Márpedig az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulást alkotó 42 tagönkormányzat közel 10 százaléka évek óta nem teljesítette a kötelező adatszolgáltatást.

A közlemény szerint ha a rendszeresen mulasztó önkormányzatok idén sem teljesítik az adatszolgáltatást, akkor Pécs – akár már ebben az évben – elveszítheti a társulás által nyújtott szociális szolgáltatások állami normatív támogatását. Ez éves szinten tetemes kárt okozhat a pécsi adófizetőknek: 9,8 milliárd forint normatíva lehívását veszélyezteti.

A döntés nem érinti magát a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulást, amely új székhelytelepülést választva működhet tovább.

A döntés határidőhöz van kötve, ezért kellett összehívni a közgyűlést.

A csütörtöki közgyűlésen a testület 17 tagja jelent meg.

Kővári János (ÖPE-KDNP) szerint olyan napirendi pontot akarnak tárgyalni, ami megalapozatlan, ezért kéri a napirend elnapolását.

A közgyűlés ezt elutasította.

Nyőgéri Lajos alpolgármester előterjesztőként a fentiekhez a következőket tette hozzá: 

  • Egy közel húszéves múlttal rendelkező szervezetről van szó, amit 42 baranyai település hozott létre. 
  • Egyre kevesebb finanszírozás mellett egyre több feladat hárul a gesztor pécsi önkormányzatra. 
  • A társulás vezetőivel már korábban tárgyaltak arról, újra kell gondolni a szervezet működését, mert például a 42 önkormányzatból csak 22 szokott megjelenni a társulási üléseken.
  • Ennek ellenére nem léptek volna ki a társulásból, ha a fenti jogszabályt nem terjesztik be a parlament elé.
  • Így viszont túl nagy kockázatot vállalna a gesztor pécsi önkormányzat, ha benne maradna a társulásba.
  • A kilépésről törvény szerint a kilépés előtt hat hónappal közgyűlési döntést kell hozni, ezért kellett összehívni a képviselő-testület rendkívüli ülését.
  • A következő fél évben elő kell készíteni az új működési struktúrát, hogy a szociális ellátások zavartalanul működjenek továbbra is.

Péterffy Attila polgármester: Pécs számára fontosak az agglomerációban lévő települések. Pécs elszenvedője ennek a javaslatnak. Céljuk, hogy fenntartsák azokat az ellátásokat, amelyek jelenleg is adottak.

Pfeffer József, a TAT elnöke, Bogád polgármestere is hozzászólt a vitához. Szerinte nem a kilépés irányába kellene elmozdulni. A társulás többletnormatívára jogosult. Nem Pécsnek kellene kilépni, hanem a passzív települések vezetőivel kellene felvenni a kapcsolatot. Kedden kapott tájékoztatást a kilépési szándékról, nem tudtak társulási szinten álláspontot kialakítani az új helyzetről. Ők nem látják azt a kockázatot, amit a pécsi önkormányzat az adatszolgáltatás tekintetében igen. Az, hogy egy-egy önkormányzat nem teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, a gesztor önkormányzatra nem járna negatív következménnyel. Valóban voltak határozatlanképtelen ülések, de a működést ezek nem veszélyeztették. Középtávú hatását tekintve Pécs kilépése szinte a megszűnéssel ér fel. Nagy a veszélye annak, hogy ez az együttműködés idővel meg fog szűnni.

Valóban csökkentek a normatívák általánosságban, de a társulási normatívák növekedtek, tehát nem látja a csökkenő tendenciát, amire Nyőgéri és az előterjesztés hivatkozik. Bízik a további együttműködésben.

Péterffy Attila: Bízik abban, hogy nem kell fél év arra, hogy az új, működőképes keretrendszereket létrehozzák. A pécsi önkormányzat máshogy látja a helyzetet, mint Pfeffer. Bődületesen nagy kockázatot látnak. Ha az országgyűlés nem szavazza meg a törvénytervezet, akkor maradnak a társulásban. Küzdjünk a kormánypárti képviselőkkel együtt azért, hogy ez e törvénymódosítás ne valósuljon meg – mondta.

Bognár Szilvia szerint nem meggyőző az előterjesztés. Ürügynek érzi az egészet, reméli, nem a hódmezővásárhelyi mintát követik, ahol szintén kiléptek a társulásból. Kockázatelemzést kellett volna végezni a kilépés előtt.

Kővári János (ÖPE-KDNP): Nem egyértelmű az előterjesztés jogi hivatkozása. Nem látja alátámasztottnak a városvezetés indoklását. Szerinte is a passzív települések megkeresése és a társulásból való esetleges kizárása a megoldása a problémának. Nem látja, hogy az érintett kistelepüléseket megkeresték volna a megoldás érdekében, szerinte Péterffyék a könnyebb megoldást választották. Milyen adatokat nem szolgáltattak mely települések, és próbáltak-e velük kommunikálni?

Péterffy Attila: Ez nem a könnyebbik út, hanem az egyetlen felelős döntés. 

Ruzsa Csaba alpolgármester: Ő már tavaly kilépett volna a város nevében, mert pénzügyileg nem éri meg. Azért nem léptek ki, mert felelősséget éreztek a működtetés iránt. Jövő január 1-től minden önkormányzati intézmény piaci áron veszi az áramot (ötször-hatszor annyiért mint most), így a normatíva-vesztés kockázatát mindenképpen meg kell szüntetni.

Nyőgéri Lajos alpolgármester: Nem viszi nyilvánosság elé az érintett települések nevét, de felírta egy papírra és megmutatja Kővárinak.

Kővári János: Ha valaki nem tartja be a kötelezettségeit, akkor először fel kell szólítani őket, aztán ki kell zárni őket. Ne büntesse a pécsi önkormányzat a többi önkormányzatot néhány renitens miatt. Ha a legerősebb önkormányzat kilép a társulásból, az be fog dőlni.

Ruzsa Csaba: A települések 10-15 százaléka nem teljesítette eddig az adatszolgáltatási kötelezettségét. Úgy tudják, hogy ez a jogszabályváltozást szinte biztosan megszavazza a parlament. Szerinte feketén-fehéren benne van a jogszabályban a gesztor önkormányzat felelőssége.

Kővári János: Nem is biztos, hogy elfogadják ezt a jogszabályt ebben a formában, jelezzék a kormányzatnak a fenntartásaikat.

Ruzsa Csaba: Második félévben fognak erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a passzív önkormányzatok aktivizálódjanak, de jelenleg ez az egyetlen megoldás a kockázatok minimalizálása érdekében.

Pfeffer József TAT elnök: Vannak a társulási megállapodásban olyan részek, amik lehetőséget adnak a kizárásra. Továbbra is azt mondja, hogy nincs csapda a törvényjavaslatban, nincs kockázat. Nagyon sok más megoldást lát a helyzet megoldására. Arról beszélnek, ami nem is szabadna, hogy téma legyen.

Pokorádi Gábor (Momentum): Nem kaptak választ arra, hogy mi a módja annak, hogy a nem teljesítő önkormányzatokat ki lehessen zárni.

Péterffy Attila: Hogyan kaphatnak garanciát arra, hogy nem buknak el 9 milliárd forintot mások hibája miatt, ez a kérdés.

Ruzsa Csaba: jelenleg csak úgy lehet értelmezni a jogszabálytervezet szövegét, hogy növekszik a kockázat. A jogvesztő határidő (június 30.) miatt kell lépniük. A társulás június 30-ig nem tudna Pécs számára megnyugtató döntést hozni. A következő hónapokban a jövőbeni együttműködésekről lehet majd tárgyalni és dönteni.

Pfeffer József: Bármilyen tagi kötelezettséget megszegő társulási tag kizárható. Szerinte nem kellene ezt a döntést meghozni. Nem rendkívüli közgyűlésre, hanem rendkívüli társulási ülésre lett volna szükség, ahol a szükséges módosításokat meg lehetett volna hozni.

Kővári János módosító indítványait és Hári József módosító indítványát elutasította, az előterjesztést megszavazta a közgyűlés.