Nem akármilyen egyházfőket rejt a pécsi székesegyház

Nem akármilyen csodákat rejt a pécsi székesegyház altemploma: a nemrég feltárt Orseolo Péter sírja mellett itt nyugszik a 19-20. század szinte minden meghatározó pécsi püspöke és a legendás költő Janus Pannonius is. 

hirdetés

A napokban közölték a fantasztikus tényt, a székesegyház altemplomának feltárása során ráleltek a második magyar király, Orseolo Péter sírhelyére és egy római kori temetőre, Szent Mór püspök sírhelyét pedig nagy eséllyel lokalizálták. Az altemplom így tovább bővült a régmúlt csodáival. Egyébként sem kell szégyenkeznünk a dóm kincsei miatt: a pazar látványt nyújtó templom alatt húzódó kripta a legnagyobb pécsi egyházi személyek nyughelye a 19. század eleje óta.

Orseolo Péter magyar király sírja

Az altemplom öthajós, négy oszlopsorral tagolt, keresztboltozatos. Nem a hagyományos értelemben vett altemplom, ami csak kriptaként szolgál, nem csak temetkezésre használták. A számok kedvelőinek: 21 méter széles, 25 méter hosszú, majdnem 5 méter magas.

Három oltárral rendelkezik három külön szentélyben. A homokkő főoltár Krisztus koporsója, az oltár lapja alatt Zala György alkotása, a holtan fekvő Krisztus szobra látható. Mellette jobbra a Fájdalmas Szűzanya oltár, balra pedig a Szent András oltár. A mennyezet freskói sem akármilyen művészek nevéhez köthetők: Székely Bertalan, Lotz Károly és Gustav Bamberger.

Az altemplomból nyíló kripta már egészen a püspöki levéltár épületéig elhúzódik. A kalandos fantáziájúak viszont csalódnának, hiszen ez nem egy szűkös, zárt, misztikus hely, hanem egy magas, boltíves, téglamennyezettel átfogott, márványpadlóval burkolt terem.

Pécs nyolc püspöke nyugszik a kriptában. Legelőször 1825-ben temették ide Király Józsefet, utoljára pedig 1994-ben Cserháti Józsefet. A köztes időszakban regnáló püspökök közül csak hárman nincsenek itt, azok, akik nem a Pécsi Egyházmegyében fejezték be szolgálatukat.

Még egy püspök van a kriptában: ő Janus Pannonius költő, aki több szempontból is kilóg a sorból. Egyfelől azért, mert 1459-től 1472-ig állt az egyházmegye élén, másfelől csontjait 1991-ben találták meg, és rendkívül hosszas azonosítási folyamatok során végül ünnepélyes keretek között helyezték el maradványait újra 2008-ban.

Ők nyugszanak a székesegyház alatt

Király József (1737–1825)

A kép forrása: Köztérkép.hu

A Király utca névadó püspöke 1807-től haláláig állt a Pécsi Egyházmegye élén. Nem véletlenül nevezték el 1864-ben, majd a rendszerváltás után újra róla a város legnépszerűbb sétálóutcáját: alapítványokat hozott létre, iskolai ösztöndíjakat alapított, számos helyen számtalan alkalommal adakozott, jótékonykodott. A legnagyobb érdemeit talán a Budai városrész 1820-as leégésekor szerezte, mikor is a tűzvész után segédkezett a hontalanná vált pécsieknek. 71 évesen lett pécsi püspök és még két évtizeden át viselte ezt a rangot. Ő volt az első, akit a székesegyház altemplomában helyeztek örök nyugalomra, mivel ő alakíttatta ki ezt a temetkezési helyet – addig a Dóm talajába temették az elődöket.

Szepesy Ignác (1780–1838)

Őt nem kell bemutatni a Pécs történelmét ismerőknek. 1827-től 1838-ig vezette az egyházmegyét. Oktatási és szociális intézmények tucatjai tanúskodnak áldozatos munkájáról, sokat elmond róla, hogy kinevezése után rögtön bejárta a régió minden zegzugát. Elsőként szólalt fel magyarul a pozsonyi országgyűlésen, vagyonokat adakozott kulturális célokra

Girk György (1793–1868)

Girk György püspöki pályája mellett óriási tudományos karriert futott be. Teológiai doktor volt, mellette a történelem és az egyházi jog tanára. A számtalan betöltött egyházi tisztség mellett IX. Piusz pápa római gróffá nevezte ki. A királytól megkapta a Vaskorona rendi kitüntetést. Pécsen 1852 és 1868 között volt megyéspüspök.

Dulánszky Nándor (1829–1896)

Ő ismét egyike Pécs legnagyobb püspökeinek. 1877-től haláláig állt az egyházmegye élén. Nevéhez fűződik a székesegyház restaurálása, több leányiskola alapítása, 1882-ben pedig megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét munkájának elismeréseképpen.

Hetyey Sámuel (1845–1903)

A nemesi családból származó püspök Pécsen korának legtehetősebb polgárai között volt, még rangjához mérten is. Ám ennek megfelelően bőkezű volt, alapítványokat pénzelt, Püspökszentászlón felújíttatta a híres kastélyt, megszépült az arborétum. 1897-től haláláig igazgatta az egyházmegyét.

Virág Ferenc (1869–1958)

Pécs történelmének sok nehéz időszakán vezette keresztül a Pécsi Egyházmegyét és a híveket Virág Ferenc, aki összesen 32 évig volt püspök – 1926-tól 1958-ig. A legtevékenyebb püspökeink közé tartozik, közel harminc templomot építtetett, Pécsre hívta a kármelita nővéreket.

Rogács Ferenc (1880–1961)

Csak három évig ült a püspöki székben a szlovén származású egyházfi, Virág Ferenc halála után. Előde mellett sok időt eltöltött, így az felkészíthette a rá váró feladatokra. Mégsem tudott maradandót alkotni, hiszen 1961-ben, 81 évesen elhunyt.

Cserháti József (1914–1994)

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Nem kevés ideig, 1969-től 1989-ig volt Cserháti a Pécsi Egyházmegye püspöke. Leköszönésekor Pécs város díszpolgára lett. Nyugalmazása után még öt évig élt, 1994-ben helyezték nyugalomra a székesegyház altemplomában.

Hárman nyugszanak Pécstől távol

Három püspökünket temették el máshol, Scitovszky Jánost, Zichy Gyulát és Kovács Zsigmondot. Ők máshol fejezték be egyházi pályafutásukat. Scitovszky esete különösen fájó, hiszen a 19. század derekán rengeteget tett az egyházmegyéért. Az 1848-as forradalom és szabadságharc folyamán a császárnak hűséggel tartozó katolikus vezetőként árulónak kiáltották ki és elüldözték a városból.

Scitovszky jobb sorsot érdemelt volna Pécsett

Püspökeinken kívül kanonokok temetkezési helye is a kripta. Az 1800-as évek végén lezajlott felújítás során bukkantak maradványaikra, a templom hajójának padozata alatt. Az egyházi nyilvántartásokból kinyomozták nevüket, kilétüket, majd ráírták a kripta falában lévő osszáriumra („csontkamra”), ahová aztán áthelyezték őket.

Hirdetés