Poptörténeti emlékponttá avatták a legendás pécsi Szenes Klubot!

Poptörténeti emlékponttá avatták január 3-án a 30Y és Kispál és a Borz „otthonát”, a pécsi zenei-, kulturális- és buliéletet közel öt évtizede meghatározó, kultikus egyetemi klubot, a Szenest.

A Szenes Klubot minden pécsi – és főleg minden pécsi egyetemista – ismeri, joggal. A város kulturális- és buliéletét meghatározó, több évtizedes múltra visszatekintő egyetemi klubban indult a Kispál és a Borz, valamint a 30Y pályafutása is. Lovasi Andrásék a kezdetek kezdetén itt próbáltak és első koncertjüket is a klubban adták 1987-ben, Beck Zoliék pedig 2006-ban a Szenesben játszottak először telt ház előtt a Csészényi tér lemezbemutató koncertjén (amit amúgy egyszer meg is kellett szakítani, mert az első sorban összepréselődött rajongók egyike véletlenül beleöntötte a sörét az egyik erősítőbe).

A pécsi egyetemisták egyik legfontosabb központja (forrás: Szenes Klub Facebook)

De persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2016-ban jelentősebb „ráncfelvarráson” átesett kultikus hely az itt tanuló hallgatók megkerülhetetlen központjaként is fontos, meghatározó szerepet tölt be az itt zajló workshopokkal, előadássorozatokkal, színdarabokkal, társasjátékozással, filmklubokkal, szakestekkel, szakmai beszélgetésekkel, miegyébbel.

A legjobb egyetemi bulik helyszíne (forrás: Szenes Klub Facebook)

Épp ezért talán annyira nem is meglepő, hogy a legendás intézmény immár hivatalosan is a magyar könnyűzene történetének emlékhelye lett, ugyanis pénteken délután a szinte feldolgozhatatlanul hosszú nevű Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Programjának Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja a 2015-ben elindított „Poptörténeti Tanösvény” részeként „poptörténeti emlékponttá” nyilvánította a Szenest.

Koszits Attila, Bajnai Zsolt és Heidl György

A klubban található bányászcsille fölé felhelyezett emléktábla avatásán részt vett Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Program Kollégiumának vezetője, Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja és Koszits Attila zenei-művészeti szakíró, az egyetemi óraadója.

Közel 50 éve népszerű – nem csak hétfőnként

Bajnai Zsolt beszédében kiemelte, hogy immár 5 éve helyezik el szerte az ország klubjaiban és koncerthelyszínein az emlékpont-táblákat, a Szenes több mint a huszadik ilyen kiemelt helyszín a programban, de – tette hozzá – még nagyon sok hasonló táblát szándékoznak felavatni a jövőben. Hangsúlyozta, hogy további céljuk, hogy a fővárosi klubok mellett 2020 végére a nagyobb vidéki városok könnyűzenei helyszíneinek történetét is megörökítsék és publikálják.

Heidl György elmondta, hogy az emléktábla-avatás fontos pillanat a bölcsészkar és az egyetem életében, hiszen a karon létezett és jelenleg újra kidolgozás alatt áll – a kar és a Zenélő Egyetem közös munkájának köszönhetően – populáris- és könnyűzenével foglalkozó kurzus, ami azért lényeges – folytatta – mert annak ellenére, hogy a fiatalok rendszeres fogyasztói ezeknek a zenéknek, mégis keveset tudnak annak kultúrájáról és szakmaiságáról. Mint mondta, a populáris zenét nem hagyhatja figyelmen egy egyetem se.

Az emléktábla

A klubot és történetét bemutató Koszits Attila hangsúlyozta, hogy az országban kevés olyan egyetemi klub létezik, amely olyan régóta működik, mint az 1972-ben indult, 48 éves Szenes. Mint mondta, a Szenes előtt az egyetemi étkezdében, különböző kari oktatótermekben voltak különböző összejövetelek, előadások, táncestek, de az egyetemisták számára igazi, közös közösségi tér még nem létezett. Persze, a Szenes első – valamilyen mértékben mindig kontrollált – működési éveiben a pártdirektíva még az volt, hogy a helyet „a fiatalok számára vonzó szocialista tartalommal töltsék meg”.

A 30Y egy dalt is írt a klubról:

Érdekesség – folytatta – hogy a kezdeti időkben a folkzene kapott kiemelt szerepet a klubban: fellépett a Szenesben a Muzsikás vagy például 1973-ban a Szélkiáltó, de Cseh Tamás is rendszeresen játszott az akkoriban a KISZ vezetése alatt álló egyetemi klubban, ahol azért a diszkók is népszerűek voltak.

Aztán a ’80-as és a ’90-es évek során a klub egyre szabadabbá, nyitottabbá vált, folyamatosan változó – ugyanakkor mindig népszerű – koncert- és rendezvény-programját és profilját a mindig éppen aktuális vezetése határozta meg és határozza meg – mondta Koszits. A lényeg viszont az, hogy a Szenesben a hazai könnyűzene szinte minden fontos, meghatározó, sikeres zenekara fellépett már.