Mit nevezünk traumának?
A „trauma” szó eredetileg fizikai sebet jelentett, de Freud óta pszichológiai értelemben is használjuk: olyan lelki sérülés, ami mélyen érinti az embert, és hosszú ideig gyógyul. Bár mindenki eltérő módon éli meg, az ilyen lelki „sebet” megfelelő figyelemmel és kezelés mellett lehet enyhíteni.
A trauma pusztító hatású lehet, érintheti személyiségünket, énképünket, jövőképünket és kapcsolati hálónkat is. Kezelés nélkül hosszú távon testi és lelki tüneteket okozhat – például PTSD-t, szorongást, depressziót, önbizalomhiányt, vagy memóriaproblémákat.
Traumafajták
- Egyszeri trauma: egyszer történő, váratlan esemény (pl. baleset vagy természeti katasztrófa), mely tartós készenléti állapotot eredményezhet
- Elhúzódó trauma: ismétlődő traumák, akár éveken át (pl. bántalmazás, elhanyagolás), amelyeknél a normális működésbe bele lehet „belefásulni”
- Komplex trauma: többféle bántás együtt (például fizikai és érzelmi), hosszú időn keresztül, mely esetén sürgősen szakember segítsége szükséges
- Gyerekkori (kötődési) trauma: fejlődéskritikus időszakban történt trauma a biztonságot nyújtó környezettel szemben – ez alapjaiban befolyásolja a későbbi kapcsolódási módjainkat, és mindenképp külső segítséget igényel
A trauma feldolgozásának lépései
1. Döntés a segítségkérésről
Az első és legfontosabb lépés, hogy felismerjük a probléma meglétét, és elhatározzuk, hogy szeretnénk változni. Legyen szó bármilyen traumáról, a szakember támogatása alapfeltétel a hatékony munkához.
2. Triggerek felismerése
Fontos felfedezni azokat a külső vagy belső ingereket (hang, gesztus, helyszín), amelyek aktiválják a traumás emlékeket. Ezek sokszor nem valós veszélyt jeleznek, mégis pánikreakciót váltanak ki. A terápia során megtanulhatjuk ezeket felismerni és tudatosan kezelni.
3. Terápiás módszerek
- Traumafókuszú kognitív viselkedésterápia (TF-CBT): Segít újraértelmezni a kiváltó helyzeteket, kontrollálhatóbb reakciókat kialakítani, és stabilabb érzelmi reakciókat fejleszteni – bizonyítottan hatékony különféle traumák esetén.
- EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing): A szemmozgást használva segít feldolgozni a traumás emlékeket, és csökkenteni azok érzelmi terhét – kutatások szerint kiemelkedő eredményeket hoz.
4. Öngondoskodás és stabilizáció
A terápiás foglalkozások mellett elengedhetetlenek a mindennapi öngondoskodási szokások: elegendő, pihentető alvás; rendszeres, kiszámítható napirend; egészséges táplálkozás; testmozgás (séta, jóga stb.); hobbik, amelyek feltöltenek. Ezek a stabil keretek segítik a gyógyulási folyamatot. Figyelem: a meditációs technikák (pl. mindfulness) traumafeldolgozáskor csak szakemberrel együtt javasoltak, mivel önálló alkalmazásuk nem biztos, hogy előnyös.
Összegzés
- A trauma megélése után a legfontosabb: ne hagyjuk kezeletlenül.
- Felismerés, segítségkérés, triggerek azonosítása, terápiás módszerek (TF-CBT, EMDR) és tudatos öngondoskodás mind kulcsszerepet játszanak a folyamatban.
- Bár nem létezik univerzális csodaszer, a módszerek kombinálásával, kitartással és szakemberrel együtt újra kiegyensúlyozott életet élhetünk.
- A cél nem az, hogy a trauma határozza meg a jövőnket, hanem hogy egy erősebb, harmonikusabb énre és életre építsünk.
Ha szeretnél mélyebben belemenni bármelyik témába – akár konkrét technikák, konkrét módszerek részletei –, olvass többet a traumafeldolgozásról ide kattintva.
(x)
