23 C
Pécs
szerda, július 24, 2024
KezdőlapHírzónaA Zsolnayak tárlatával minden a helyére került

A Zsolnayak tárlatával minden a helyére került

Április 19-én, Zsolnay Vilmos születésnapján tárta ki kapuit a kulturális negyedben a Zsolnay család- és gyártörténeti kiállítás, amelynek megnyitóján a híres keramikusművész, nagyiparos leszármazottjai is részt vettek. Az esemény volt egyúttal a 12 milliárd forintból kialakított kulturális komplexum projektzárója is.

Péntektől már a nagyközönség számára is látogatható az a nem mindennapi, mintegy 30 millió forintból kialakított tárlat, amely közel négyszáz műtárgyon keresztül mutatja be a híres pécsi család tagjainak életútját, az attól elválaszthatatlan munkásságát, illetve a gyár történetét az első kemence megépülésétől napjainkig.

A gyár alapítása a Bach-korszakban történt, felvirágzása az Osztrák-Magyar Monarchia korszakához kapcsolódott. Az első világháború és az azt követő békekötés megtörte a nagy ívű fejlődést. A két világháború közötti időszak az újrakezdés és a modernizálás időszaka volt.

Újabb fordulópontot jelentett az államosítás, a hagyományok megszakítása, majd a feltámasztásukra irányuló művészi-technikai kísérletek, amelynek művészeti lenyomataival mind-mind találkozhatnak a két szintet is megtöltő tárlat látogatói.

A kiállítás igazi kuriózuma Zsolnay Miklós keleti gyűjteménye, damaszkuszi csempéi, fusztáti kerámiatöredékei, de technikatörténeti érdekességképpen Zsolnay Vilmos festékpróbáit, mázminta kollekcióját és eozin kísérleteit is megismerheti a Kovács Orsolya művészettörténész által összeállított tárlat közönsége.

A megnyitón Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, aki egyébként a pécsivel rivális debreceni EKF-pályázat egyik írója volt, rámutatott, vissza kell nyúlni azon tradíciókhoz, amelyek túlélték a huszadik század oly sokszor szaggatott történelmét. A Zsolnay Kulturális Központ szerinte jó példája annak, hogy miként lehet egy hagyományt feleleveníteni, s ezzel egy új tradíciót teremteni. Az államtitkárt rámutatott, ezen keresztül lehet a magyarság száz éve szétszaggatott kultúráját újrateremteni.

Dr. Hoppál Péter, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő felidézte, Zsolnay Vilmost a legismertebb pécsiek között tartjuk számon, akinek öröksége messze a határon túl erősíti a város hírnevét. A család és gyártörténeti kiállítás megnyitásával a kulturális negyedben minden a helyére kerül – szögezte le.

– Büszkének kell lennünk arra, hogy megőrződtek azok az emlékek, amelyek itt bemutathatóak – fogalmazott Hoppál Péter, emlékeztetve arra, hogy a gyár 1948-as államosítása után a családot szétzavarták, kirabolták, az évtizedek alatt idevarázsolt birodalmat elkobozták. Hangsúlyozta, a család számára ma is központi kérdés, hogy a Zsolnay név hogyan megy tovább a termelésben, ezért a figyelmet ennek folytatására is kell fordítani.

-1956-ban, tizenöt éves diákként jártam először a gyárban – elevenítette fel emlékeit Zsolnay Vilmos ükunokája, Bezuk Zsolt, aki a família Mattyasovszky-ágának leszármazottja. E kiállítás – emelte ki – azokról szól, akiknek tevékeny szerepük volt a Zsolnay-gyár sikereiben és életben tartásában, mind a dicsőséges, mind a nehéz időkben.

A család ma is nehezen fogad minden olyan változást, amely a gyár termelésének csökkenésével és területének más célra fordításával jár. E fájdalmat azonban csillapítja az a tudat, hogy a negyedben nemcsak az épületek állagát igyekeztek megőrizni, hanem a mauzóleum felújításával, a Gyugyi- és a Rózsaszín-gyűjtemény bemutatásával emléket állítottak a dicső múltnak is – fogalmazott a Bezuk Zsolt. Örömtelinek nevezte, hogy az új tárlat betekintést enged abba, miként fonódott össze a gyár és a família élete.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő