12 C
Pécs
péntek, április 19, 2024
KezdőlapAbszolút NőA másik nyolcak: az első modern magyar festőnők alkotásait állítják ki Pécsen

A másik nyolcak: az első modern magyar festőnők alkotásait állítják ki Pécsen

Nyolc modernista festőnő mutatkozott be a nagyközönségnek 1931-ben a Nemzeti Szalonban. Most, 2023-ban pedig Pécsen fognak: az ő és a velük egy csoportban alkotók művészetébe enged ugyanis betekintést a Janus Pannonius Múzeum új, A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936) nevet viselő izgalmas tárlata, amely május 25-én könyvbemutató beszélgetéssel nyílik meg a JPM Modern Magyar Képtárban.

Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith (1899–1970-es évek), Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta: tizenöt festőnő – az elsők között a hazai modernizmus történetében –, akik vállaltan egy szűk, professzionális művészcsoportot hoztak létre 1931 januárjában.

A Képzőművésznők Új Csoportjának egyetlen önálló kiállítását – ahol nyolcan szerepeltek – a Nemzeti Szalonban tartották ugyanezen év októberében. A csoport magát a modernizmus keretein belül „újként” határozta meg, a művészek története szorosan összefonódott, több közös vonás – világháború körüli tanulmányok, nehéz érvényesülés a piacon, hasonló elgondolások a művészetről – határozta meg életpályájukat.

A hagyományos műfajokban alkottak, de bátran vállalták a témák megújítását, saját nézőpontjuk érvényesítését. Voltak periódusok, amikor műveik stilárisan közel kerültek egymáshoz a szoros barátságok miatt, de ettől függetlenül teljesen egyéni utak rajzolódtak ki.

a Tizenöt festőnő életműve töredékes formában a két háború közti magyar művészet egy eddig ismeretlen arcát rajzolja meg.

A képeken gyakran tükröződik a sajátos nézőpont, amely szembemegy a női művészetről alkotott sztereotípiákkal. A művek többsége nem lágy és finomkodó, helyette a nyersség, a groteszk látásmód, torzítás, dinamizmus, egyszerűsítés a fő kifejezőerők. A korszakban ezt a közönség, a kritikusok az eredetiség utáni hajszának, a férfiakkal való versengés túlkapásának érzékelték, az általuk képviselt stílusirányzatok társadalomkritikus ága nem nyert pozitív fogadtatást.

Az ígéretes kezdés ellenére nevük lassan elhomályosult, mondhatni kikopott a modern magyar művészettörténet feldolgozásaiból. Újrafelfedezésükre a 90-es évek végéig kellett várni.

És most Pécsen is lehetőségünk lesz elmélyülni művészetükben. 

A huszonöt éve Hölgyválasz címmel rendezett szombathelyi, budapesti és berlini kiállítások után a Modern Magyar Képtárban számos újabban felfedezett alkotással kiegészülve ismerhetjük meg a nemzetközi képzőművészetben szociológiailag és esztétikailag is egyedülálló művészcsoportnak a munkásságát.

A tárlat ráadásul könyvbemutatóval karöltve nyílik meg május 25-én, 17 órakor. 

A beszélgetés résztvevői: Gálig Zoltán művészettörténész, Kopócsy Anna művészettörténész, az Új nyolcak – Festőnők a modern művészet sodrában című könyv szerzője, Nagy András esztéta és Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész, a Jogos önérzet? – Ipar- és képzőművésznők a 20. század első felében című konferenciakötet szerkesztője.

A kiállítás május 26-tól szeptember 17-ig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap 10.00–18.00 között.

Az ismertető forrása: Kopócsy Anna/Janus Pannonius Múzeum

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő