Steiner Lídia és a Szekrénypakoló kislány

Cicás Dodó, a Szekrénypakoló kislány, Lulu és Trisztán, na és persze Mimi. Ők mind Steiner Lídia apró műhelyében, egy vázlatfüzet lapjain keltek életre.  Akkor, amikor Lídia néhány éve rájött, hogy a rajzolás lesz az ő igazi hivatása. Még félve nevezi magát illusztrátornak, de egy most induló projekt talán önbizalmat és nemzetközi ismertséget is hozhat a számára. 

hirdetés

 

Nem végeztél művészeti iskolát. A rajzolás sokáig csupán hobbi volt. Mivel foglalkoztál korábban?  

Eredetileg magyar szakon végeztem, de még az egyetem alatt egy évet tanultam és dolgoztam Londonban. Aztán itthon egy külföldi munkaerő-közvetítő cégnél helyezkedtem el. Majd minden tapasztalat és előképzettség nélkül jelentkeztem egy kereskedelemmel foglalkozó multinacionális céghez. Felvettek. Innen vagyok jelenleg gyesen, nagyon szerettem azt a munkámat, fantasztikus csapattal dolgozhattam együtt. 

Ha jó volt, akkor miért váltottál?

A terhesség és a kislányom születése hatalmas szemléletváltást hozott. Kezdetben az anyaság sok önfeladással járt. Teljesen átalakultak a napjaim. A pezsgő, közösségi élet után kicsit bezárva éreztem magam. Ebben a helyzetben jól jött a művészi vénám, a rajzolás segített, hogy újra rátaláljak önmagamra. Szépen lassan pedig rájöttem, hogy nekem ez okoz igazi örömet, és hogy én ebből akarok megélni.

Milyen figurák, jelenetek születnek a kezed alatt? 

A munkáimban leggyakrabban a gyerekkor örömteli pillanatait igyekszem ábrázolni, mesefigurákkal. Hétköznapi, szerethető, jellegzetes pillanatokat vetek papírra, amiket a gyerekek a jelen teljességében élnek meg, mi pedig hajlamosak vagyunk elfutni mellettük. Vannak visszatérő szereplőim: például Cicás Dodó, a Szekrénypakoló kislány, Lulu és Trisztán.

Tehát nem csak a gyerekeknek szánod a rajzaidat?

Először azt hittem, hogy igen. Aztán észrevettem, hogy a tizenéves kamaszok, a huszonéves fiatal felnőttek, és a harmincas-negyvenes én korosztályom is megszólítva érzik magukat. Nem tudom miért, talán van a figurákban valami, amivel nemtől, kortól, egzisztenciától, nemzetiségtől függetlenül azonosulni tudnak az emberek. Mintha saját gyerekkorukat idéznék fel a történetek. 

Videón az illusztrátor, klikk!

[video:66725]

Eldöntötted tehát, hogy végérvényesen művész lesz belőled. Sokszor találkoztál hitetlenkedő, aggódó emberekkel? 

Ugrás közben van!

Az emberekre, különösen a magyarokra jellemző, hogy szkeptikusak. Szinte naponta felteszik nekem a kérdést: de ugye nem ebből akarsz megélni? Itthon sajnos nem természetes, hogy az ember azzal foglalkozzon, amit szívvel-lélekkel csinál. Természetesen én sem tudom még, hogy hová fogok érkezni. Most éppen „ugrás” közben vagyok. Nagyon nagy elszántság és sok kitartás kell ahhoz, hogy az ember kilépjen a komfortzónájából, és feladja a biztonságot… és hát, én sem szeretnék éhező művész lenni, épp ezért nagyon keményen kell dolgoznom azon, hogy valóban működjön ez az üzleti vállalkozás. 

Megvásárolhatóak valahol az alkotásaid? Te is hozzá tudsz tenni a családi kasszához? 

Természetesen igen. Limitált sorszámú és nyílt végű reprodukciók, vagyis másolatok formájában megvásárolhatóak a rajzaim. Emellett kitűzőkre, mágnesekre és bögrékre is felkerülnek a kedves figurák. Ezeket elsősorban online piacokon, vagy kézműves vásárokon lehet beszerezni. Alkalmanként foglalkozom arculattervezéssel, de felkértek már vers és mondókás kiadványok illusztrálására is.

 

[frame]És a nagy lehetőség…

Steiner Lídia jelenleg egy iBookon dolgozik. A gyerekeknek szóló interaktív elektronikus mesekönyvet egy pécsi cég jelenteti meg, a történet pedig egy pécsi írónő, L. Molnár Edit tollából való. A Történetek a gyerekszobából című sorozat a tervek szerint hét részes lesz. A mese első fejezete az  Apple iTunes-ban lesz majd elérhető.  Az angol és magyar nyelvű elektronikus mesekönyv  várhatóan  2012. decemberében jelenik meg.[/frame]

 

hirdetés

Hirdetés

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Szuper vagy Lídia, és imádjuk a rajzaidat! 🙂 Gratulálok,nagyon jól sikerült kis összeállítás!

  2. Büszkén olvastam,hogy egykori tanítványom, aki már akkor is csodaszép rajzokat készített milyen “ugrásra”készül.Kívánom,hogy abból tudj megélni,amit a legjobban szeretsz csinálni!
    Ne feledd ennél is fontosabb,hogy rengeteg gyereknek és felnőttnek okozol sok örömet a rajzaiddal.Több nemzedék fog felnőni azokon a mesekönyveken,amikhez Te készíted az illusztrációkat!Szép és nemes feladat!Sok sikert!Bátran ugorhatsz!:) Gabi néni

Comments are closed.