20 C
Pécs
hétfő, június 24, 2024
KezdőlapKorzóGondoskodó polgárőrök Baranya közbiztonságáért

Gondoskodó polgárőrök Baranya közbiztonságáért

Cseh László, a Baranya Vármegyei Polgárőr Egyesületek Szövetségének elnöke szerint ugyan sokan vannak, de nem elegen. Lát nehézségeket a nagyvárosokban történő feladatellátás kapcsán, Pécsett azonban véleménye szerint a polgárőrség együttműködése példaértékű a rendőrséggel és az önkormányzattal.

– Milyen feladatokkal vágott neki a polgárőrség ennek az évnek?

– Idén a „gondoskodó polgárőrség” éve van, így indultunk neki 2024-nek – kezdte Cseh László, a Baranya Vármegyei Polgárőr Egyesületek Szövetségének elnöke. – Ehhez menet közben még hozzájött az a kormány által meghirdetett projekt, amely az illegális hulladéklerakók felkutatását helyezi a fókuszba.

–  Mit takar a „gondoskodó polgárőrség” kifejezés?

Elsősorban azt takarja, hogy gondoskodunk a közrend és közbiztonság javításáról, gondoskodunk a jogkövető állampolgárok szubjektív biztonságérzetének fenntartásáról, és gondoskodunk a „zsiványok” ügyeskedésének megakadályozásáról is. A polgárőrségnek az alapfeladata mellett (amely a közbiztonság fenntartásában való aktív közreműködés) vannak kiegészítő feladatai is. Egy-egy rendezvény biztosításában részt venni, vagy épp engedély nélküli hulladéklerakókat felkutatni is ilyen kiegészítő feladat, ahogyan az idősekről való gondoskodás is. Az év fókuszába pont ez kerül. A polgárőrség csatlakozott az országosan futó gondosóra programhoz. Persze nem mi vagyunk azok, akik az órákat osztják, de ha bármilyen jelzés érkezik a rendszerbe, a polgárőrök elérhetőek, és rá tudnak nézni azokra az idős emberekre, akiktől a jelzés befutott. Ismereteink szerint nagyon sok a téves „riasztás”, így nekünk köszönhetően talán gyorsabban lehet reagálni azokban az eseteben, ahol szükséges valamilyen beavatkozás.

Cseh László

– Milyen állapotban van Baranyában a polgárőrség?

– Jelenleg a vármegyében 101 egyesület működik, összesen közel 2700 polgárőrrel. Fontos kiemelni, hogy az egyesületek önállóan működnek, önállóan szervezik a munkájukat. Mi, mint szövetség fogjuk össze őket. Ha egész Baranyát nézem, nagyon változatos a kép. Akadnak települések, ahol sok polgárőr teljesít szolgálatot és jól működik a munka. De arra is van példa, hogy több település egyesületei közül egybe tömörülnek többen. Hol az adminisztratív terhek, hol a kiöregedés, hol pedig az egyesületi vezetők életkörülményeinek a megváltozása miatt szűnnek meg sajnos polgárőr egyesületek. Ha a nagy egészet nézem, mondhatnám azt is, hogy sokan vagyunk ugyan, de nem elegen. Az ideális persze az lenne, ha Baranya 301 településén lenne 301 egyesület.

– Ehhez képest a vármegye székhelyén, Pécsett jelenleg hány egyesület működik egymás mellett?

– Tavaly még 13 volt, most 11. Pécsett az erő-eszköz összpontosításban egyébként jobbnak tartanám, ha egyetlen egyesület lenne, ez azonban természetesen nem az én döntésem. Ha ez így kialakulna, az mindenesetre erősebb lenne, mint feldarabolva. Persze egy nagyvárosi környezet mindig sokkal komplikáltabb, mint egy kistelepülési. A működés abban az esetben is területekre oszlana, viszont az erő-eszköz oszlatás könnyebbé válna. 

– Pécsett nehezebb megszervezni a feladatellátást?

– Természetesen. Vidéken, a falvakban úgy vannak összerakva a közösségek, hogy ismerik egymást az emberek. Barátok egyébként is összejárnának és az egyesület csak még jobban összehozza őket, ráadásul van egy közös cél is. Nagyvárosokban viszont az elszemélytelenedés az egyesületek létrehozása elé is komoly akadályokat gördít. Nincsenek meg a közösségek annyira.

– Amikor a feladatok listáját látja maga előtt, Pécs kapcsán mi a legfontosabb?

– Pécsett akad több slágerterület is, amelyek közbiztonsági szempontból speciálisak. Ilyen a Komlói út, Kertváros egyes részei, vagy a turisztikai szezonban akár a belváros is. Ezekre a részekre természetesen kiemelt figyelmet kell fordítani. Szerencsére az önkormányzattal gördülékenyen működik a kommunikáció, amely nagy segítség a polgárőr egyesületek munkájában, hiszen ha első kézből kapunk jelzést a város részéről, hogy milyen aktuális problémára kell odafigyelni, akkor sokkal hatékonyabb lehet az együttműködés a közbiztonság fenntartása érdekében a rendőrséggel is.

– Az világos, hogy a polgárőrség miben tud segíteni egy településnek. Megfordítva a dolgot: egy önkormányzat hogyan tudja támogatni a polgárőrök munkáját?

– Több módon is. A megfelelő kommunikáció, az együttműködés már önmagában is segítség. Főként a kisebb településeken igaz, hogy az önkormányzat akár apparátusával is tud segítséget nyújtani. Mondjuk az éves könyvelés elvégzésében segít a polgárőr egyesületeknek, vagy akár jogi problémák esetén tud az egyesület az önkormányzathoz fordulni. De akár pályázatokban is tud támogatólag fellépni egy település. És persze az is nagyon jó, ha teszem azt anyagilag is támogatja a polgárőrség munkáját. Ha az önkormányzat hagyja élni, dolgozni az egyesületet, az is egy óriási segítség. 

– Pécsett kapnak anyagi támogatást az önkormányzattól?

– Két éve a polgármesteri keretből rendszeresen részesülnek a polgárőr egyesületek, és több önkormányzati képviselő, akikkel jó, partneri kapcsolat alakult ki, a saját keretükből szintén támogatják a munkánkat, így elmondhatom, hogy Pécs egy jó helyszín. Ne feledjük, hogy a közbiztonság fenntartása akkor a legkönnyebb, ha három lábon tud állni. A rendőrség mellett az önkormányzat és a polgárőrség az a három pillér, amely ezért tenni képes. Ha e három szereplő harmonikusan tud együttműködni, az már nagyon jó irány, márpedig Pécsett ez megvalósul.

– Utánpótlás terén hogy állnak?

– Ami jó, hogy több mint 30 iskolával van együttműködési megállapodásunk az 50 órás közösségi szolgálatra. Ifjú polgárőrlétszámunk országos szinten is magasnak számít, mivel Siklóson a Táncsics-gimnázium egy nagyon jó bázist adott az ifjú polgárőrök számára. A fiatalok feladatrendszerének kialakítása ugyan meg van fogalmazva a polgárőrtörvényben, de ha csak arra hagyatkoznánk, akkor véleményem szerint még nagyobb lenne a lemorzsolódás. A Siklósi Rendőrkapitányság azonban nagyon jó partner a fiatalok foglalkoztatásában és a rendőri pálya megkedveltetése terén is. Ami már nem annyira jó, hogy kevesebb fiatal marad végül a polgárőrség kötelékében, mint amennyire számítanánk. Azt viszont sikerült elérnünk, hogy ezek a diákok belekóstoljanak kicsit a rendvédelembe, és a tapasztalat egyébként az, hogy akadnak olyanok is, akik pár évre ugyan eltűnnek a látóterünkből, de aztán mégis visszakeverednek a polgárőrséghez. Nem csak a fiataloknál, hanem minden polgárőr esetében a képzést nagyon komolyan vesszük. Polgárőr az utcára csak alapismereti képzést követően kerülhet. Ha speciális eszközt használ, mint a drón vagy motorkerékpár, akkor külön belső képzéseken kell megfelelni, drónok esetében pedig a törvény által előírt vizsgával is rendelkezni kell. Összeségében elmondható, hogy Baranya vármegyében a polgárőrség a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában, a bűnmegelőzés és közlekedésbiztonság javításában fontos szerepet tölt be. A rendőrség szakmai felügyelete megvalósul, a partneri kapcsolatok rendezettek az egyesületek, a rendőrök, valamint az önkormányzatok között.  Mint a jó házasságban itt is előfordulhatnak súrlódások, de ezek mind előremozdítják és életben tartják a napi kapcsolati rendszert. Természetesen, aki települése közbiztonságáért bármilyen módon tenni kíván, megfelelő feltételek mellett tud csatlakozni a polgárőrség helyi egyesületeihez, valamint, ha ideje ezt nem engedi, de részese kíván lenni a helyi közbiztonság fenntartásában, támogatni is tudja egyesületeink működését. 

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő