23 C
Pécs
szerda, május 29, 2024
KezdőlapKékhírekÍtélet született az évtizedes pécsi EKF-ügyben

Ítélet született az évtizedes pécsi EKF-ügyben

A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a február 4-én megtartott másodfokú tárgyaláson kihirdetett ítéletével a Pécsi Járásbíróság 2020. január 27-i ítéletét – a fellebbezéssel érintett első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak vonatkozásában – megváltoztatta. Ezzel pont kerülhet a több mint egy évtizede zajló ügy végére.

A vádirat szerint az elsőrendű és a másodrendű vádlott által irányított gazdasági társaság 2009-ben kötött szerződést a pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt keretében a pécsi önkormányzattal beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében.

A kft. a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni.

A cég a munkák előfinanszírozásához szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett.

A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen kiállították és benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz. A pécsi önkormányzat, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtott számlákat kiegyenlítette, melynek során közel 2 milliárd forint kifizetésére került sor.

Annak ellenére, hogy a fővállalkozó felé a benyújtott számlákat teljes egészében kiegyenlítették, és így az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénz is rendelkezésre állt, a kft.-t irányító első- és másodrendű vádlottak őket egyáltalán nem, vagy részben fizették ki.

Ehelyett 2009–2011-ben összesen mintegy 350 millió forintot saját maguk, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft. részére fizettek ki kölcsön címén – áll a vádiratban.

Összesen 20 alvállalkozónak nem fizették ki a vállalkozói díjat, mellyel cégenként 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedő, összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak nekik, melyből 316 millió forint kár nem térült meg.

A két cégvezető, miután a kft. tartozása a több százmillió forintot meghaladta, a gazdasági társaságot fiktív személyek részére értékesítették úgy, hogy a társaság ekkor még rendelkezésre álló közel 80 millió forint vagyonát eltulajdonították.

Ebben a fiktív cégeladásban vettek részt a harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak.

A másodfokú ítélet szerint id. B. S. első- és ifj. dr. B. S. másodrendű vádlott férfiak bűnösek társtettesként elkövetett 20 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli csődbűncselekmény bűntettében, 1 rendbeli számvitel rendje megsértésének bűntettében és 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében. J. B. T. harmadrendű vádlott férfi bűnös felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében. T.-né K. M. negyedrendű vádlott nő bűnös felbujtóként elkövetett 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében – áll a vádiratban.

Ezért a másodfokú bíróság az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 3 év végrehajtandó börtönbüntetésre, 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 3 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra, a másodrendű vádlottat halmazati büntetésül 2 év végrehajtandó börtönbüntetésre, 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra, a harmadrendű vádlottat halmazati büntetésül 500 ezer forint pénzbüntetésre, a negyedrendű vádlottat halmazati büntetésül 250 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az első- és másodrendű vádlottakkal szemben személyenként 85.432.187 forint vagyonelkobzást rendelt el.

A bíróság az első- és másodrendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezte tizennyolc magánfél részére összesen 184 millió forint kártérítés megfizetésére.

A vádirat szerint a másodfokú ítélet az első-, másod- és negyedrendű vádlottak vonatkozásában jogerős, a harmadrendű vádlott és védője három napot tartottak fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére. Az ötöd- és hatodrendű vádlottak vonatkozásában már az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Peugeot_3008_html_300x250

Hírzóna

Abszolút Nő