8 C
Pécs
szombat, április 20, 2024
KezdőlapKultZónaValóban lételemünk a kultúra? Milyen ereje, szerepe van a közösségben?

Valóban lételemünk a kultúra? Milyen ereje, szerepe van a közösségben?

Pécs vezetői, a fővárosi II. Kerületi Önkormányzat és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest irodája szerdán 17 órakor „Védett tér” beszélgetést szerveztek a Bóbita Bábszínházban. Szó volt többek között arról, hogy mitől több a közösségben megélt kulturális élmény, illetve hogy a közösségteremtésen túl milyen ereje van a kultúrának, és szereplőinek. Az eseményt lapunk online élőben követte, íme, rövid beszámolónk. 

A beszélgetés szervezői szerint a pandémia idején kiderült, hogy sok minden közvetíthető képernyőn keresztül is, azonban a kulturális élmények akkor teljesek, ha azokat másokkal együtt lehet megélni. Veiszer Alinda moderálásával diskurált Beck Zoltán zenész, Kleisz Teréz szociológus és Köles Ferenc színművész.

A moderátor megkérdezte a három résztvevőtől, vajon mi miatt válhatott a kultúra politikai harcok részévé. Kleisz Teréz szerint az erősödő multikulturalizmus kapcsán indultak jogi és politikai háborúk a világban: említette többek között a Pécs Pride, az identitás, a vallások és az etnikumok körüli vitákat is. Köles Ferenc a felvetésre elmondta, 19 évig pécsi művészként büszke lehetett az itteni színházi találkozóra, a POSZT-ra, mostanra azonban a politika a színház helyzetét is megnehezítette, a rendezvényt tönkretette. Beck Zoltán pedig úgy nyilatkozott: nem csodálkozik, hogy aktuálpolitikai tereppé válik a művészet, hiszen a kulturális termékek sem ideológiamentesek.

Szó volt arról is, hogyan tudja a demokratikus létet elősegíteni a kultúra. Erre Kleisz Teréz elmondta, szerinte a művészet befogadásával a társadalom tagjai azt a kompetenciát is megszerezhetik, hogyan tudják mások nézőpontját megérteni, kérdéseket feltenni egymásnak. Ehhez tette hozzá Beck Zoltán, hogy a közösségi alkotásban szükséges a hasonló érdeklődési körű szereplők kooperációjára, de legjobb, ha a csoport összetétele heterogén, vegyes. Szó volt arról is, mennyivel könnyebb művészként a közösségre hatni intézményen kívül, például az Ördögkatlan Fesztiválhoz hasonló rendezvényen.

A beszélgetés során levetítettek egy kisfilmet is, melynek szereplői Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője; Can Togay János, Balázs Béla-díjas filmrendező, kulturális diplomata, egyetemi tanár; Rózsa Zoltán, a Kodály Központ igazgatója, valamint Tilesch György, a mesterséges intelligencia nemzetközileg elismert szakértője voltak. A videóban elhangzott, hogy a kulturális közösségekre szinte bombaként hatott a járvány kitörése, az okozott károkat pedig csak részben tudták az online térbe áthelyezett alkotások helyrehozni, helyettesíteni a személyes élményt. Arról is szó volt, hogy most a produkciók közül ki kell válogatni, melyek vonzzák vissza a pandémia miatt a kuturális rendezvényekről leszokott nézőket, látogatókat, ami rendkívül nehéz feladat bizonyos művészeti ágakban és intézménytípusok esetében.

Kleisz Teréz ezzel kapcsolatban elmondta, az online formáknak, hálózatépítésnek azért voltak előnyei is: az idősebbek például megtanulták kezelni az elektronikus eszközöket, az emberek többet olvastak, sőt, az internetes adománygyűjtő rendezvények is sikeresek voltak. A színházi stream kapcsán Köles Ferenc úgy vélekedett: rizikós, mert amennyiben bebizonyosodik, hogy jó, akkor a konklúzió az lehet, hogy nincs is szükség a hagyományos előadásokra. Abban egyetértettek Beck Zoltánnal, hogy sokkal nehezebb közönség nélkül játszani, mert nincsenek reakciók.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő