29 C
Pécs
kedd, június 18, 2024
KezdőlapCsemegeNem ismerjük kellően a KRESZ-t?

Nem ismerjük kellően a KRESZ-t?

A magyar KRESZ-képzésnek nyilvánvaló hiányosságai vannak, ami komoly mértékben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, megfelelő háttérismeretek hiányában ugyanis a járművezető nincs feltétlenül tisztában néhány fontos alapszabállyal – írta az MNO.hu

Szigorú szabályok vonatkoznak a képzésre, és a legnagyobb problémát nem is maga a szabályrendszer, hanem a vizsgacentrikus megközelítés okozza, legalábbis az elméleti képzés esetében.

A jogosítvány megszerzéséhez a kötelező elméleti képzésnek a jogszabályok szerint jelenleg két formája létezik: az egyik a hagyományos tantermi oktatás – személygépkocsi-vezetők esetén minimum 28 tanórás tanfolyam keretében –, a másik az elektronikus formában, számítógéppel abszolválható e-tanfolyam. A tanulók a közlekedési alapismeretek mellett vezetéselméleti és járműszerkezeti ismeretekre is szert tesznek, a kötelező tanfolyam után pedig egy 55 kérdésből álló számítógépes tesztvizsgát szükséges letenniük a továbbhaladáshoz. A kérdésekre 55 perc alatt kell válaszolni, és 75 pontból 65 elérése szükséges a sikeres teljesítéshez.

Nagyobb problémát jelentenek a több évtizede szinte változatlan formában használt vizsgakérdések, limitált számuk, közkézen forgásuk, valamint a válaszok tényleges KRESZ-tudás nélküli gyors tanulhatósága. Az is gond, hogy számos olyan elavult – főleg műszaki – kérdéssel találkozhatunk, melyek a mai világban nem relevánsak. Ezzel szemben viszont néhány fontos újdonságra, amelyekre a tanulóknak nagyobb szükségük lenne, nem tér ki a képzés és a vizsgáztatás.

Sok esetben a tanuló ha korábban találkozott már az adott kérdéssel, rögtön tudja például, hogy az adott képen a piros autónak van elsőbbsége. A kérdések szűkös tárházát és megtanulhatóságát a diákok is felismerték, így nagyon gyakran találkozhatunk olyanokkal, akik a fontos tananyag elsajátítása helyett a könnyebb utat választják, és tanulás helyett csupán teszteket magolnak, számítógépes feladatsorok megoldását gyakorolják. Az interneten is számos forrásból találhatunk bizonyítékot erre, sőt a sajtó is több ízben foglalkozott már a KRESZ-vizsga túl könnyű megtanulhatóságával és a képzés problémáival.

Sok esetben a képző szervek is segítik a diákok ilyen „tanulását”: annak érdekében, hogy ne veszítsék el a tanulókat, a kellően szigorú ellenőrzés hiányában lehetővé teszik számukra az egyébként kötelező tanfolyamok kihagyását, amit a jelenléti jegyzőkönyv mással való aláíratásával, illetve nem valós tényadatok rögzítésével lehet megoldani. Így előfordul, hogy a kötelező minimumként előírt 28 tanórából valaki alig 1-2 órán vesz részt, szinte fel sem ismerve oktatóját. Aki pedig lelkiismeretesen részt vesz a tanórákon, sokszor azzal szembesülhet, hogy az anyag elmagyarázása helyett – bár nem ez lenne a célja – inkább tesztfeladatok megoldásával telik a tanfolyam. A fenti tények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jelenlegi rendszer elsődleges problémája, hogy tálcán kínálja a túlságosan vizsgacentrikus felkészülést, így az elméleti képzési szakasz nem kényszeríti rá kellőképpen a tanulót arra, hogy ne a vizsgának, hanem a valós közlekedésnek tanuljon. Mindezek tükrében a lelkiismeretes, felelősségtudatos és valós tudásra felkészítő autósiskolák jelentős hátrányban vannak.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő