Ma is kísért a Zsolnay „gyárfoglalás” – négy értékes ingatlant veszíthet el a város

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. egykori részvényértékesítése körül számos probléma merült fel, a korábbi városvezetés idején gyárfoglalásra is sor került. A 2015 és 2019 közötti időszak kapcsán jogi átvilágítást rendelt el a város polgármestere. Az audit főbb megállapításait cikksorozatban dolgoztuk fel, a harmadik, befejező részben négy olyan nagy értékű ingatlanról lesz szó, amely korábban városi tulajdonban volt, most azonban közel kerültünk ahhoz, hogy végleg elveszítse azt a város.

Bachar Najari a jelenben kifejezetten jó viszonyt ápol Pécs vezetésével. Folyamatos köztük a diskurzus, és az évekkel ezelőtti, még a fideszes városvezetés idején történt visszásságok után azon dolgozik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és az önkormányzat is, hogy a múltból itt maradt problémákat meg tudják oldani.

Az át nem ruházott kötbérfizetési kötelezettségről sorozatunk korábbi részében már szót ejtettünk, van azonban még valami, ami szintén többszáz milliós kárt okozhat Pécsnek, és ez egyre inkább reális veszélyként jelenik meg.

– Amikor még állami tulajdonban volt a Zsolnay, a 2000-es évek legelején hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól – magyarázta lapunknak a jogi auditot felügyelő ügyvéd, dr. Bodnár Imre. – Miután a gyár a város tulajdonába került, Pécsnek kellett a törlesztőrészletet fizetnie, azonban 2009-től kezdve a Páva Zsolt vezette önkormányzat nem fizetett. Ezért az MFB pótfedezet biztosítására szólította fel a várost.

Pécs akkori fideszes vezetése négy ingatlant „tolt be” pótfedezetként. A Perczel utcában található, jelenlegi képviselői irodaházat, egy értékes épületet a Barbakán közelében, egy soklakásos belvárosi lakóházat és egy meszesi iparterületet.

Ezután jött a csavar. Ahogyan azt korábban már megírtuk, ezt a hitelt vásárolta meg ugyanis a Paár Attila fémjelezte WHB Vagyonkezelő, hogy elindíthassa a felszámolási eljárást az akkor már Bachar Najari tulajdonában lévő Zsolnay ellen. Aztán Najari ezt fizette ki a WHB-nak, így némi jogi csűrés-csavarás után a négy ingatlan jelzálogjoga a svájci üzletemberre szállt.

– Najari hat éve türelmesen vár a megoldásra, de most lehet, hogy kénytelen lesz a jelzálogjogokat érvényesíteni. Az elmúlt évek Covid sújtotta gazdasági környezete ugyanis, akárcsak számos vállalkozást, úgy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t is komoly kihívások elé állította. Könnyen lehet, hogy kénytelen lesz az ingatlanokat árvereztetni, ezzel pedig további 400 milliós kár éri a várost a fideszes gyárfoglalási kísérlet kapcsán – szögezte le Bodnár. – A jelzálogjogok ügye is bizonyosan fájdalmas lesz Pécs számára. A megoldás a jelenlegi városvezetésre marad, akik kénytelenek az elődök által okozott károkat reparálni. Felelősök természetesen vannak, ismertek, így a felelősségre vonás sem lehetetlen.

Végezetül Bodnár Imre még azt is hozzátette, hogy a korábbi „gyárfoglalók” hozzá nem értését mutatja az is, hogy mielőtt a WHB eladta a hitelt Najarinak, Paár Attila nem mondott le a jelzálogjogról. Ha legalább ez megtörtént volna, a négy ingatlan sorsa most nem lenne bizonytalan.

Hirdetés