A helyenként katasztrófaként tálalt, egyébként teljesen rendjén lévő természeti jelenségről szedte össze a legfontosabb tudnivalókat a Duna-Dráva Nemzeti Park – a félreértések elkerülése végett. A közlemény alább olvasható.

Az Abaligeti-barlang szinte teljes hosszában patak csörgedezik. A barlang kialakulása főként ennek köszönhető: a patak vize és a benne szállított hordalék az évezredek alatt formálta ki a járatrendszert, a folyamat napjainkban is tart.

HOGYAN JÖN LÉTRE PATAK A BARLANGBAN?

A fölötte lévő, erdővel borított területre érkező csapadékvíz először beszivárog a talajba, majd a talajrétegen átjutva, a kőzet kisebb-nagyobb repedésein keresztül érkezik meg a barlang belsejébe. Az így, több helyen beszivárgó víz a vájatban patakká egyesül. A percenként 100-150 liter hozamú patak a barlang bejáratánál jut ki a szabadba, majd belefolyik az Abaligeti-tóba.

Hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék alkalmával, továbbá hóolvadáskor viszonylag rövid idő leforgása alatt hatalmas mennyiségű víz jut be a repedéseken és a víznyelőkön keresztül a barlangba. A patak vízhozama megsokszorozódik. A növekvő mennyiség következtében – a folyók áradásához hasonlóan – megemelkedik a patak vízszintje.

A barlang esetében, mivel a járat nagysága, valamint a bejárati szakasz keresztmetszete adott, az egységnyi idő alatt érkező víz mennyisége jóval meghaladja a távozni képes mennyiséget, ezért a folyamat még látványosabb. Ilyenkor rendszerint víz alá kerülnek a kiépített járdák és lépcsők, sőt, alkalmanként a korlátok is, a víz energiája sokszorosára nő, így a látogatás nem lehetséges, a barlangi túrák elmaradnak.

Az utánpótlás megszűnésével az összegyűlt víztömeg kijut a szabadba, a patak eléri a normál szintet. Az áradás levonulását követően a munkatársak megkezdik a lerakódott hordalék, sár, a kavicsok eltakarítását. Ez rendszerint több órát vesz igénybe, tekintettel a látogatható szakasz hosszára.

Ne aggódjunk tehát, a természet tudja a dolgát!
hirdetés
Uránia Mozi

Hirdetés