Borzasztó tapasztalatok ihlették ezt a cikket. Olvasói jelzések alapján úgy látjuk, sajnos megszaporodtak a kertvárosi négylábúak elleni merényletek. Az utóbbi pár napban több üzenetet kaptunk, melyek tartalma hasonló: valaki szögekkel tűzdelt húsdarabokat szórt az utcára, ezzel a gyanútlan ebek életére törve. Állatorvos és kutyakiképző segítségével keressük a választ, miért kell a gazdáknak különösen odafigyelniük az ilyesmire, és miképpen taníthatják meg kedvencüket arra, hogy nagy ívben elkerüljék a finomnak tűnő, de halálos veszélyt rejtő falatokat.
Nemrég számoltunk be róla, hogy a Nagy Imre úton sétáló kutyák ellen szögekkel tűzdelt húst dobott az utcára egy illető. Csupán néhány nappal később érkezett a következő ilyen hír: a bejegyzést közzé tevő nő az egyik, szintén kertvárosi kutyafuttatónál szedett össze kolbászdarabokat, amikbe ugyanúgy szögeket vert valaki. Korábban is volt hasonló példa: patkányméreggel és fagyállóval átitatott eledellel is találkozhattak a pécsi állattartók. Akik szeretnek, de legalábbis tisztelnek minden élőlényt, valószínűleg el sem tudják képzelni, mi visz rá valakit erre. Álljon itt, milyen óriási szenvedést okozhat a kedvenceknek, ha esznek az akár halálukhoz vezető falatokból. Dr. Balatonyi Lilla pécsi állatorvos segített lapunknak összegyűjteni, mire képesek a felsorolt élelmiszerek, ha egy állat lenyeli őket.
Csak erős idegzetűeknek!
A szöges hús elfogyasztása esetében fellépő főbb komplikációk lehetnek szájüreg-, garat-, nyelőcső-, gyomor-, és bélsérülések; a perforáció, azaz a bélfal, a gyomor vagy a nyelőcső „kilyukadása”; következményként továbbá felléphet hashártyagyulladás, vérzés, elakadás a nyelőcsőtől kezdve a belekben bárhol, a bélkacs lefűződése, de nem kizárható a halál sem.
– Figyeljünk oda fokozottan séta közben! Ha már felkapott valamit a kutyánk, próbáljuk kinyitni a száját és kivenni belőle, amennyiben pedig a legkisebb esély megvan rá, hogy szöges húst evett, mindenképpen készülnie kell röntgenfelvételnek, a mellkasi és a hasi régióról is. A felvételen kiválóan látszanak majd a fémek, de ha nem készül ilyen, és úgy hánytatjuk meg az állatot, hatalmas bajt okozhatunk. Figyelmeztető tünetek lehetnek az étvágytalanság, a bágyadtság, a hányás, az öklendezés, az erőteljes nyálzás, a hasmenés vagy a székrekedés, a véres széklet, a hasi fájdalom. A szöges húsdarabokat műtéti úton lehet eltávolítani, esetleg endoszkóppal – foglalta össze a szakember.
A szakorvos lapunk kérésére arról is beszélt, mi a teendő, ha kedvencünk fagyállót, esetleg patkánymérget evett.
Fagyállómérgezés:
- A fagyállók általában etilén- vagy propilén-glikolt tartalmaznak, amik rendkívül veszélyes szerek.
- Édes íze miatt gyakran ezzel mérgeznek kutyákat, macskákat, mert az állatok szívesen megeszik.
- Az elfogyasztást követően, 1-2 órán belül megjelenő tünetek általában: öklendezés, fokozott nyálzás, bizonytalan járás, tántorgás, de nagy mennyiség megemésztésekor görcsrohamok is jelentkezhetnek. Ez után az állat bódult állapotba kerül, olyan, mintha megnyugodna, enyhülnek a fent említett tünetek, majd úgy fél-három napon belül akut veseelégtelenség lép fel: bágyadtság, étvágytalanság, fokozott vízivás, vizelés.
- Kezelés nélkül, vagy túl későn megkezdett kezeléssel életét veszti a mérgezésen áteső kedvencünk.
- Hogy lehetőleg megmentsük az életét, szükség van a tünetek, a kórelőzmények, fizikális vizsgálat, vér- és vizeletminta alapján felállított orvosi diagnózisra. Amennyiben időben, fél-egy órán belül állatorvoshoz jutunk szükség lesz hánytatásra, a folyamat 8-12 órán belül még visszafordítható lehet intenzív kezeléssel. Később a vesekárosodás, sav-bázis háztartás összeomlása, idegrendszeri károsodás már nem visszafordítható.
Patkányméreg:
- A rágcsálóirtószerek általában valamilyen kumarin származékot, például dikumarolt, kumaklort tartalmaznak. Ezek a szerek megzavarják a véralvadási folyamatokat és vérzékenységet okoznak.
- Ha kutyánk patkánymérget fogyasztott és mi ezt láttuk, mielőbb állatorvoshoz kell vinni, meghánytatni.
- Abban az esetben, ha nem vettük észre a dolgot: a tünetek általában napokkal, akár hetekkel később alakulnak ki, és változó súlyosságúak. Ilyenek a véres bélsár, a vérző fogíny, a véres vizelet, a fáradékonyság, a bágyadtság, a köhögés, a légzési nehézség, az orrvérzés, de akár görcsrohamok és hirtelen halál is előfordulhatnak.
- A vérzés nem mindig látható kívülről, például ha a mellüregbe kezd el vérezni a kedvencünk.
- Az állatorvosi rendelőben vérvizsgálattal igazolhatják a nem megfelelő véralvadási időt, a kezeléshez pedig szükség van K1-vitaminra, amit kúraszerűen akár 2-4 héten át is kapnia kell a kutyának. Fontos tudni, hogy ilyenkor kedvencünk egy kisebb esés vagy sérülés esetén is elvérezhet, így nagyon figyelnünk kell rá.
Segít a megelőzés!
Az állatorvos hozzátette: a felelős gazdák maguk is sokat tehetnek annak érdekében, hogy a fentebb felsorolt borzalmakat ne kelljen kiállnia kedvencüknek – nekik pedig tehetetlenül végignézni a szenvedését.
– Ha nem tudunk odafigyelni megfelelően, vagy a kutyánk nagyon gyorsan lecsap minden elhagyott falatra, szoktassuk hozzá egy kényelmes szájkosár viseléséhez, és sétáljunk így. Egyáltalán nem fogja zavarni, ha megfelelő tréninggel, fokozatosan vezetjük be az eszköz használatát, és mi is nyugodtak lehetünk. Hasznosak lehetnek emellett az impulzuskontrollt fejlesztő feladatok, illetve az élelem megtagadásának gyakorlása segíthet. Sötétben pedig inkább ne sétáltassuk a kutyánkat póráz nélkül – mondta Balatonyi Lilla.
Blázsovics Barbara a Pécsi Kutyás Grund kutyatrénere, aki a kérésünkre a megelőzéshez ad további tippeket olvasóinknak.
[su_quote]Természetesen nagyon fontos, hogy ne egyen meg semmit a földről a kutyusunk, mert így megelőzhetők a mérgezések, balesetek, a könnyen összeszedhető betegségek. Tanácsos átgondolni, mi lehet az állat motivációja, például megfelelő tápot kap-e, vagy azért akar mindent felvenni az utcán, mert úgy érzi, még valamire szüksége van. Ezen segíthet az étrendváltás, esetleg vitaminokkal kiegészítve. A másik ismert ok a falánkságra, hogy nem fárasztottuk le eléggé mentálisan és fizikálisan. Szuper trükkök a környezetgazdagítással járó feladatok, a kutya korának és habitusának megfelelő fizikai fárasztás mellé. A harmadik opció, hogy megfelelő mennyiségű időt és energiát szánunk arra, hogy egyértelműen megtanítsuk a kedvencünknek, ne vegyen fel mindent a földről, rengeteg türelemmel, következetességgel fokozatosan felépítve önkontrollra szoktathatjuk őket. Mindezek mellett érdemes egy jól működő „ereszd” és/vagy „hagyd” vezényszót is begyakorolni, arra az esetre, ha már a szájába vette a nemkívánatos dolgot.[/su_quote]
Ez nem megoldás!
Tudjuk, hogy nem mindenki szereti az állatokat, ez rendben van. Sőt, az is, hogy egyeseknek néha zavaró lehet a kutyák hangos ugatása, a kóbor ebek jelenléte, vagy az, ha egy gazda póráz nélkül sétáltatja kedvencét – ez utóbbi még az állattartók között is vitákat generál, amiről lapunk korábban beszámolt. Minderre azonban nem megoldás, ha önkényes igazságosztóként ártatlan négylábúak életére törünk.
Kérjük, akinek valaha eszébe jut ilyet tenni, olvassa el újra cikkünket, és gondolja meg magát!
Inkább próbáljunk humánus módon fellépni: forduljunk a kutyatulajdonosokhoz, esetleg az adott terület önkormányzati képviselőjéhez, aki bizonyára megpróbál majd minden érintett számára elfogadható lépéseket tenni a békés – egy állat halálát sem okozó – együttélésért.
