Új fejezet kezdődhet a pécsi sürgősségin

Egyik napról a másikra adta be a lemondását a sürgősségi osztály vezetője, Verzár Zsófia, aki nem is olyan rég még arról beszélt, hogy ha tehetné, ugyanezt az életutat választaná. A hírről a baloldali ATV-ben számolt be egy, a pécsiek számára teljesen ismeretlen háziorvos, aki korábban az Együtt tagja is volt, és már az MSZP is kampánytémává tette. Nem kizárt, hogy az osztályvezető orvos simán csak munkahelyet vált, miközben nyugat-európai színvonalú hátterű sürgősségi volt a pécsi, amelyre 1 milliárdot költöttek. 

Dr. Verzár Zsófia 2012-től irányította a Sürgősségi Betegellátási Osztályt, de előtte is vezette a megyei kórház intenzív osztályát.

A PTE 400 ágyas klinikáján kialakított, az országban az egyik legkorszerűbb sürgősségi osztályon nagyjából 50-en dolgoznak. A sürgősségin az úgynevezett triage-módszer alapján osztályozzák a betegeket, a sérülésük súlyossága, valamint az ellátás sürgőssége szerint. Mivel ide érkeznek a kritikus, életveszélyben lévő páciensek – lévén, a PTE a csúcsintézmény – így őket sorolják előre, míg például annak, aki kisebb zúzódással érkezik, várnia kell.

Azonban mindez nem olyan egyszerű, hiszen az orvosoknak éles szituációban, gyorsan kell dönteniük, amelyhez nemcsak a szakmai tudásra, hanem rutinra és rátermettségre is szükség van. Az itt dolgozó orvosoknak éppen a feladat komplexitása miatt rengeteg területhez kell érteniük egyszerre, vagyis nem egy-egy szakterületre specializálódnak – ami viszont tényleg rendkívül nehézzé teszi az orvosok munkáját. Az időtényező pedig azért is lényeges, mert a beteg állapota rohamosan romolhat, ha késlekednek.

Az általunk megkérdezett anonimitást kérő orvos szerint Pécsen – ahogy az országban máshol is – a betegek egy része nem tudja, hogy mit is jelent a sürgősségi ellátás, ugyanis sokkal kisebb – például háziorvosi ellátás keretében is gyógyítható hasfájással – problémákkal is felkeresik a PTE klinikáját. Ez pedig több dolgot eredményez: az érintett számára több órás várakozást, de ezzel együtt felesleges forgalmat az osztályon és felesleges terheltséget – ami persze több hibázási lehetőséget is okozhat, ebből adódhatnak a panaszok is.

A lapunknak nyilatkozó orvos szerint azonban nemcsak a sürgősségi ellátás triage-rendszerét használhatjuk feleslegesen, hanem a szakorvosi rendszert is, hiszen tőlünk nyugatabbra például egy hasfájással nemhogy a sürgősségire nem mennek el a betegek, de sok esetben szakorvos sem látja őket, miközben nálunk ez rendszeres. Ezzel együtt a másik oldalon viszont a sok bajt megelőző szűrővizsgálatokat inkább hanyagoljuk.

Az Index.hu szerint finomabb becslések alapján a sürgősségi ügyeleteken jelentkező betegek 40 százalékának, durvább becslések szerint akár 60-80 százalékának nem ott kéne megjelennie a rendszerben.

Az ATV-nek nyilatkozó háziorvos, Komáromi Zoltán – aki az Együtt tagja volt – a pécsi sürgősségi osztályvezető felmondása kapcsán ugyanakkor azt említi, hogy „ellehetetlenítették a munkáját és elege lett Verzár Zsófiának abból, hogy semmilyen támogatást nem kapott”. Az erősen politikai célú megnyilatkozás kapcsán – már az MSZP is kampánytémává tette a sürgősségi ügyeletek kérdését – az érintett nem szólalt meg.

(Lapunk kereste doktornőt, de eddig nem válaszolt megkeresésünkre, amennyiben megteszi, természetesen frissítjük a cikket.)

Úgy tudjuk azonban, hogy nem a hazai egészségügy, vagy éppen a sürgősségi ellátás általános megítélése, vagy éppen a pécsi körülmények miatt távozik, hiszen egy másik, Pécstől nem is messze fekvő hazai kórház sürgősségi osztályához kerül az orvos.

Aki járt már a pécsi sürgősségin, az maga is megtapasztalhatta, hogy az osztályon a technikai háttér – műtők, berendezések – a legkorszerűbb volt, így minden feltétel megvolt a betegellátás magas színvonalának biztosításához, ami az adott – így a leendő – osztályvezetőnek a feladata. Nyilván az új vezető célja is az lesz, hogy rutinos, felkészült orvosokkal, ápolókkal rendezze a helyzetet úgy, hogy az átmenetből a betegek ne érzékeljenek semmit.

A PTE közleményben úgy reagált, hogy október 1-én nyújtotta be a lemondását a Sürgősségi Orvostani Tanszék vezetője. A tanszék vezetését az eddigi tanszékvezető-helyettes megbízottként látja el, a vezető kiválasztására pályázat útján kerül sor. Fontos hangsúlyozni, hogy a biztonságos és folyamatos, magas szakmai színvonalon történő betegellátás a PTE KK sürgősségi osztályán továbbra is biztosított. Leszögezték, hogy a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek folyamatosan rendelkezésre állnak. Sőt, az elmúlt hónapokban a humánerőforrás minőségi fejlesztését támogató pályázat keretében az osztályra is több szakdolgozót vettek fel. Mindezek mellett a klinikai dolgozók megtartását célzó intézkedésként belső ösztönzőrendszert vezettek be a közelmúltban, amely már most érzékelteti pozitív hatását.

A sürgősségiről korábban ITT és ITT írtunk. Ez utóbbi cikkben arra is kitértünk, hogy a klinikai sürgősségi mellett – alig néhány méterre – rendelkezésre áll a háziorvosi ügyelet is, de panaszok kapcsán is nyilatkoztak lapunknak.

A PTE közölte azt is, hogy a pécsi osztályon évente több mint 45000 esetet látnak el és a 14,4 milliárdos klinikai felújítás során 1 milliárdot költöttek csak erre a részlegre.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja jelenleg közel 9 milliárd forint értékű elnyert támogatással rendelkezik, megújul a gyermeksürgősségi és baleseti ellátás, program indult a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése érdekében. Új pszichiátriai és addiktológiai gondozó épül, jelentős forrást nyertek el mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlesztésére, a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Központ létrehozására.

A PTE Klinikai Központja a 2016. és 2017. év végi konszolidációs pályázat keretében 712, illetve 931 millió forintot nyert modern orvostechnikai eszközök és berendezések vásárlására. 281 millió forint támogatással folynak korszerű képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatásfejlesztése érdekében, és 150 milliós támogatásból történik az egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés.

A PTE KK folyamatban lévő fejlesztései:

Fejlesztési program

A támogatás összege

A gyermeksürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése

1,498 mrd Ft

Ápolási eszközpark kialakítása

458 millió Ft

A gyermek- és ifjúságpszichiátria, az addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

765 millió Ft

A pszichiátriai és addiktológiai gondozóhálózat fejlesztése

234 millió Ft

PTE Klinikai Központ telephely-racionalizálás (eszközbeszerzések)

712 millió Ft

A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése (Fogászati Klinika új épülete)

2,0 mrd Ft

Az egészségügyi ellátórendszer orvostechnikai infrastruktúra készültségi szintjének javítása (ultrahangbeszerzés)

47 millió Ft

Nemzeti Reprodukciós Módszertani Központ

1,7 milliárd Ft

Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatásfejlesztése érdekében

281 millió Ft

Egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés

150 millió Ft

PTE Klinikai Központ hatékonyságnövelés (eszközbeszerzések)

931 millió Ft

A betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben

188 millió Ft

ÖSSZESEN

8,96 milliárd Ft

hirdetés
Hirdetés