Zag Gábor: Pécs kulturális szövete nemcsak sűrű, hanem színes is

Zag Gábor alpolgármester a Csontváry-kiállítás megnyitóján

Pécs kultúráért és civil ügyekért felelős alpolgármesterét az év kihívásairól és eredményeiről kérdeztük. Zag Gábor szerint a mindennapokban is lehet érzékelni a város kulturális gazdagságát. 

A pandémia és az energiaválság sújtotta időszakok után milyen évet tudhatnak maguk mögött a pécsi kulturális élet meghatározó szervezetei?

– Az önkormányzat kultúráért felelős alpolgármestereként először is köszönetet szeretnék mondani azoknak a kultúrában, vagy a kultúráért dolgozó szakembereknek, akiknek köszönhetően Pécsett egyetlen kulturális helyszínt sem kellett bezárni, még átmenetileg sem. Egész évben működtek a múzeumaink, a színház, a könyvtár és megtartottuk a hagyományos rendezvényeinket, melyekből persze a Pécsi Advent még vissza van. Különösen jó érzés volt megtapasztalni, hogy a Csorba Győző Könyvtár látogatottsága visszatért a Covid előtti szintre és ezért igazán hálásak lehetünk a könyvtár dolgozóinak. Ezeket a tényeket nem minden magyar város önkormányzata mondhatja el magáról idén, még olyanok sem, ahol erős, gazdag az ipari, gazdasági környezet.

Ha a puszta működést sikerként lehet érzékelni, akkor mik azok a súlyosabb problémák, melyeket feltétlenül meg kellett oldani idén? 

– Valóban, sok esetben a működés feltételeit kellett megteremtenünk és ez a hosszú ideje megoldatlan, vagy elhanyagolt ingatlanproblémák miatt alakult így. Például nem történt meg a kulturális célú ingatlanok energetikai modernizálása, vagy sok esetben maga az állagmegóvó karbantartás is elmaradt. Ezzel a helyzettel kellett szembenéznünk és a városvezetés minden tudására és együttműködésére szükség volt ahhoz, hogy az ingatlanok problémáit kezelni tudjuk. Az idei legnagyobb kihívás a Szivárvány Gyermekház ingatlanának ügye. A rossz állapotban lévő  IMS szerkezetű épületet ki kell ürítenünk, ami azért is nehéz feladat, mert a Pécsi Kulturális Központ mellett az épület nagyon sok civil szervezet, amatőr és szabadidős klub számára adott otthont. Mindemellett biztosítanunk kell az uránvárosiak hozzáférését a kulturális szolgáltatásokhoz.  

Ha már a Kulturális Központ szóba került, mik a további tervek a működésével kapcsolatban?

– A Pécsi Kulturális Központ legfőbb feladata, hogy a város polgárainak biztosítsa a közművelődési és kulturális szolgáltatásokat, és segítse az amatőr művészeti szervezeteket, szabadidős csoportokat, klubokat. Hisszük, hogy a kulturális javak akkor lesznek közös értékek, ha minél többen állítjuk elő ezeket. A profiltisztítás érdekében a Kulturális Központtól a sportfeladatok ellátását, az Apáczai Nevelési Központ uszodájának működtetését év elején a PSN Zrt. vette át. Fontos fejlemény továbbá, hogy az ANK Művelődési Házának színháztermét sikerült idén felújítani. 

A kulturális városvezetés miben méri az idei évad sikereit?

– A kultúrában nagyon nehéz a siker általános mércéit felállítani, de nyilván siker egy-egy kiemelkedően látogatott kiállítás, rendszeresen teltházas előadás, koncert, vagy tömegeket vonzó fesztivál, de a kulturális értékek megteremtése is lehet siker. Idén is gazdagodott városunk kulturális élményekkel, melyek talán a közös emlékezetben is megmaradnak. Büszkék lehetünk például arra, hogy méltóképpen megünnepelhettük Csontváry Kosztka Tivadar festőgéniusz születésének 170. évfordulóját. A Szépművészeti Múzeummal együttműködésben negyven művet bemutató pécsi és budapesti tárlatot látogathattak az érdeklődők. A másik sikeres kiállításunk a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy száz Toulouse-Lautrec alkotás a Csontváry Múzeum épületében.

A Janus Pannonius Múzeum környékén több változás is történt ebben az évben. Ez egy tudatos fejlesztés része, vagy véletlenek sorozata?

– A sok mutatóban az ország legnagyobb vidéki múzeumának számító intézményünkkel kapcsolatosan sikerekről és nehézségekről is kell beszélnünk. A célunk, hogy alapos stratégiai gondolkodás vezérelje a lépéseinket, mert nemcsak jelentős műtárgyvagyonról és szerteágazó szakterületekről beszélhetünk, hanem kiterjedt ingatlanrendszerről is. A JPM munkatársai kiemelkedő szakértelemmel és szakmai elköteleződéssel igyekeznek az egyre magasabb elvárásoknak megfelelni, melyhez a városvezetés igyekszik minden támogatást megadni. Régészeink elképesztő mennyiségű terepmunkát végeznek – a nem szakmai munkaerő hiánya miatt – egyre nehezedő körülmények között a terepi feltáró ásatásokon, miközben készülnek a Mohács 500 projektre, amely a mohácsi csata félévezredes évfordulójával kapcsolatos kutatásokat jelenti.

Az idei év múzeumi sikerei közé tartozik a Lantos Ferenc kiállítás megnyugtató és végleges elhelyezése a Martyn Ferenc Múzeum kiállításával egy épületben, így a mester és tanítványa kapcsolat is bemutathatóvá vált. Az adventi forgatag résztvevői már december elsejétől megtekinthetik a Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontját, ami felújítás után új kiállítással várja az érdeklődőket. Mindeközben folyamatosan készül az épület emeletén hamarosan megnyíló a „Hely Szelleme” interaktív történeti kiállítás is, amely egy igazi, 21.századi élményt kínál majd a látogatóknak.

Az élményekről szólva, Ön szerint mennyire átélhető a város kulturális gazdagsága, ha egyáltalán lehet ilyesmit érezni.

– Szerintem a mindennapokban is lehet érzékelni a város kulturális gazdagságát. Pécs kulturális szövete nemcsak sűrű, hanem kellően színes is, ami alatt érthetjük a műfaji gazdagságot, vagy a tartalmi változatosságot is. Itt kell megemlítenünk Pécs soknemzetiségű voltát, a kisebbségeket, akik ehhez a színes szövethez évről évre sokat szőnek hozzá. Mivel hivatalomból adódóan is járok rendezvényekre, szinte nincs olyan napom, ahol legalább egy magas színvonalú kulturális eseményen részt ne vennék. A színházi előadások, a balettelőadások telt házzal futnak, a kórusmozgalom virágzik és egymást érik a világsztárokat felvonultató komolyzenei előadások. Persze a legnagyobb tömeget megmozgató kulturális események a fesztiválok. Az év fantasztikusan pörgő  Made in Pécs popzenei fesztivállal kezdődik és a hangulatos Pécsi Adventtel zárul. 

A fesztiválszervezésben kiemelkedő szerepe van a Zsolnay Örökségkezelő Nkft-nek, a százezres tömeget vonzó Zsolnay Fényfesztivál például idén is hatalmas siker volt, akárcsak a Vizuális Centrum által szervezett LOKART nemzetközi képzőművészeti fesztivál. A Színházi Olimpia ugyan nem pécsi rendezvény, de a Pécsi Nemzeti Színház, és a Bóbita Bábszínház is részt vett a rendezvénysorozatban. Külön köszönet illeti a Csorba Győző Könyvtár és a Jelenkor munkatársait, amiért a PécsLit Fesztivált idén is sikerre vitték. Aki az idén ősszel követte a pécsi fesztiválprogramot, biztosan kivehette a részét a közös élményekből, mert szinte egymást érték a rendezvények.

Lehet azt mondani, hogy a pécsi kulturális élet nem csak pécsieknek szól?

– Nemcsak lehet, de talán kell is. A város kulturális értékeit egyre többen kívánják élvezni más városokból is, nőtt a fesztiválok látogatottsága. Van azonban egy ún. kulturális export is, melynek élenjárója a Pannon Filharmonikusok, mely nemcsak a budapesti MÜPA-ban, de már a bécsi Musikverein-ben is rendszeresen ad koncertet. A fél évszázados Eszék-Pécs testvérvárosi kapcsolat megünneplésében is jelentős szerep jutott a PFZ-nek  más pécsi kulturális szervezetekkel együtt. A pécsi kulturális élet külföldi bemutatásában fontos a testvérvárosi kapcsolatok erősítése. Idén kilenc város látogatott meg minket a Város Napján, melyből ötöt a polgármestere képviselt, de még a perzsa Shiraz városa is fotókiállítást nyitott városunkban.

Szintén nemcsak „hazabeszél” az art.pécs.hu kezdeményezés, ami a Pécsett-Baranyában élő és alkotó képzőművészeket bemutató művészeti portál. Ez hazánkban egyedülálló kezdeményezés és az itt bemutatott művészek munkái a pécsi képzőművészet nemzetközi minőségét jelzik. A több, mint százhúsz bemutatott művésszel személyes fórumot szervezünk, hogy segíthessük szakmai fejlődésüket, sikereiket. Ez a weboldal is egy ilyen fórum kezdeményezésére jött létre. 

Az Ön alpolgármesteri területe a civil kapcsolatok és a város civil szervezeteinek segítése is. Mit hozott a 2023-as év ezen a területen?

– Az aktív és a közéletben szerepet vállaló civil szervezetekkel rendszeres a kapcsolatunk. Talán ennek is köszönhetően sikeresek azok a félévenkénti fórumok, amelyek révén igyekszünk a párbeszédet fenntartani és az ott felmerülő problémákat orvosolni. Kiemelkedő esemény ebben az évben az úgynevezett Közösségi Költségvetés, vagy részvételi költségvetés keretrendszerének kialakítása és az első, nyolcvan milliós keretösszeg kiírása. Az lakossági ötletek begyűjtése megtörtént, most a kezdeményezések értékelése, feldolgozása és a tervezése zajlik, de sokkal látványosabb lesz majd, amikor tavasszal megkezdődik a tervek megvalósítása. 

Két évvel ezelőtt fogadtuk el a Civil Koncepciót és jó érzés, hogy annak vállalásait sikerült elindítanunk ebben az évben. Kineveztük a koordináló intézményt és létrehoztuk a Civil Alapot is, amelyre kiírtuk a pályázatokat. A rezsinövekedés miatt nehéz helyzetbe került civil szervezeteken is igyekeztünk segíteni mind a fenntartási-, mind a programtámogatások tekintetében. Ez utóbbi különösen sokat számított idén, amikor sok állami pályázat megszűnt és a civileknek szükségük volt az önkormányzat segítségére.

Mivel zárhatjuk az évad jellemzését?

– Egy ilyen interjú alkalmával képtelenség felsorolni minden olyan valóban fontos és értékes eseményt, fejlesztést, ami ebben az évben történt. Azt azonban mindenképpen kiemelném, hogy az anyagi nehézségek ellenére ebben a városban a kulturális élet szereplői az együttműködést keresték, igyekeztek egymás számára a legtöbbet, a legjobbat nyújtani és érezhető volt mindenki részéről a jó szándék, ezért mindannyiuknak ezúton is köszönetet mondok.

Hirdetés