A türelmetlenebbek a fideszes önkormányzati időszakot érintő átvilágítás kapcsán már fejeket akarnak látni hullani, mások szerint boszorkányüldözés folyik, mert minden (is) rendben volt. Ami biztos: eddig tizenhét ügyben történt feljelentés az elmúlt másfél évben. A Péterffy-féle önkormányzati vezetés által megrendelt átvilágítást végző ügyvédi-szakértői csapat munkáját koordináló dr. Bodnár Imrét kérdeztük többek között arról, mikor várhatók az első kézzelfogható eredmények, milyen akadályok állnak előttük, mit tehetnek akkor, ha a hatóságok nem „fogékonyak” egy feljelentésre, és hogy visszakerülhetnek-e a szerintük kézen-közön eltűnt közpénzek az önkormányzat kasszájába. Interjú.

Hogy néz ki az átvilágító csapat, kik dolgoznak benne?

– Kilenc ügyvéd és két könyvszakértő van az átvilágításokat végző csapatban, továbbá egy olyan közgazdász, akinek bűnügyi-nyomozati tapasztalata van.  Érdekes és tanulságos ezt a munkát erről az oldalról megélni, több mint 25 éve büntetőeljárásokban védőként eljárva azt tapasztalom, hogy mennyire kicsi az a mozgástér, amit a nyomozó vagy vádhatóságok hagynak számunkra. Most viszont nem érzem azt, hogy ennek az előnynek a birtokában lennénk, ezért sokkal többet teszünk bele egy-egy ügybe, mint amit egy szimpla gyanú a feljelentéshez megkíván. Sikerült egy nagyon jó csapatot összeállítani, ezért biztos vagyok benne, hogy lesz ennek a munkának kézzel fogható eredménye. Lehet, hogy nem varázsütésre lesz eredmény, de lesz. A kételkedőknek azt szoktam mondani, hogy ez egy lassan ölő méreg, nem szabad türelmetlenkedni.

Mi a munkamódszerük? Le vannak osztva az ügyek vagy mindenki mindenbe belelát? Elég a gyanú egy feljelentéshez vagy mélyebben is beleásnak egy-egy témába?

– Amikor kiemelünk egy ügyet, akkor mindenki rálát, egy nagy stáb dolgozik vele, és amikor benyújtjuk a feljelentést, akkor az anyag a mellékleteivel együtt már több mint gyanú, ami a feljelentéshez amúgy elegendő lenne. Előre dolgozunk, a nyomozóhatóságnak azt a munkáját is elvégezzük, amit az adott cégnél kell vagy kellene elvégeznie. Igyekszünk megkönnyíteni a nyomozóhatóság munkáját, amennyire csak lehet.

Milyen lehetőségeik vannak azt követően, hogy „leadták” az ügyet a hatóságnak? Mennyire látnak bele, mi történik?

– Onnantól kezdve már csak kérdéseink lehetnek. Elkezd majd nyomozni a hatóság? Végez majd olyan nyomozati cselekményeket, amelyekhez nekünk nincs jogosítványunk? Lesz házkutatás? Foglalnak le iratokat? Kérnek be dokumentumokat bankoktól? Ha ezeket elvégzik, akkor bármi lesz is a végkifejlet, egy pótmagánvádhoz el fogunk jutni. Jelenleg úgy állunk, hogy 17 esetben indult nyomozás a feljelentések alapján, közülük két megszüntetésen és panaszelutasításon vagyunk túl, melyből az egyikben már benyújtottuk a pótmagánvádat, a másikban most készítjük elő. 

 – A laikusok számára összefoglalná, mit jelent a pótmagánvád?

– Ha a hatóságok elutasítják vagy megszüntetik a nyomozást, és az azt követő panasz is eredménytelen, akkor sértettként lehetőségünk van arra, hogy hatvan napon belül pótmagánvádat nyújtsunk be, amiben a sértett képviseli a vádat a bíróság előtt, azaz az ügyészségi szakaszt átugorjuk, megkerüljük. Gyermekcipőben jár ez az eljárás a bíróságokon, annak ellenére, hogy régóta létezik, szóval ingoványos talajon kell lavírozni és sokszor a bíróságokon kell nyomozati munkát végezni ahhoz, hogy eredmény legyen.

Miért mindig ismeretlen tettes ellen történik a feljelentés? Miért nem mondanak neveket?

– Tulajdonképpen nem ismeretlen tettes ellen történik a feljelentés. Tényállásokat írunk le, amiből a nyomozóhatóságnak meg kell tudni állapítania, ki vagy kik az elkövetők, ez alapvetően az ő feladatuk. Mi a tényállást feltártuk és összegyűjtöttük a számunkra fellelhető bizonyítékokat.

Hogy állnak most? Azt említette, hogy 17 ügyben történt feljelentés. Mekkora összeget érintett mindez és hogy aránylik ez az összeg az önök munkadíjához?

– A PSN Zrt. kivételével az összes önkormányzati cég átvilágításának alapszakasza lezárult. 3,3 milliárdnyi szabálytalan közpénzgazdálkodást találtunk, ebből 1 milliárd forintnál nagyobb összeget érintően tettünk feljelentést. Mindegyik esetében elrendelték a nyomozást. A feltárt szabálytalanságok összértékének mindössze kevesebb, mint 1,3 százaléka az ügyvédi munkadíj. Azt gondolom, hogy ez hatékony munkavégzést igazol. Legelőször egyébként az önkormányzati cégek 2015 és 2019 közötti ügyvédi költségeit tártuk fel és összesítettük. Ebben az időszakban évente és cégenként átlagban 28,5 millió forint volt a jogi szolgáltatás díja. 2020-ban ugyanez 15,5 millió forint volt, azaz jelentős spórolást ért el a város.

– Ez a 17 végleges szám, vagy várható, hogy lesznek továbbiak?

– Az ügyek kapcsán azt vizsgáljuk, hogy melyek azok, amelyeknél elég egy iránymutatás a rossz gazdálkodási gyakorlat megszüntetésére, és melyek azok, amelyekben feljelentést kell tenni. Lehet, hogy a 17 feljelentés egy picivel több, mint a fele annak, amennyi a folyamat végén lesz, de az is lehet, hogy még a felénél sem vagyunk. Nyitott még a PSN és az intézmények, illetve a polgármesteri hivatal átvilágítása, így ma még korai lenne végleges számot mondani.

Mi van akkor, ha találnak valami visszásságot, de nem tesznek feljelentést? 

Mondok példákat. A ZSÖK-nél ugyan nem tettünk feljelentést a karbantartással és a tűzvédelemmel kapcsolatban, de olyan gyakorlatokat szüntettünk meg, melynek következtében ezek a szolgáltatások most fele annyiba kerülnek, mint korábban.

A közbeszerzéseknél pedig számos hiányosságot tártunk fel, aminek pozitív következményei lettek. Az, hogy például a közvilágítás karbantartásának beszerzésénél a 2015-ös árnál 15-20 százalékkal alacsonyabbat tudott az önkormányzat kialkudni, annak köszönhető, hogy sikerült a visszaéléseket feltárni, és rámutatni azokra a rendszerszintű problémákra, amelyeket fokozatosan felszámolunk.

Mikor végeznek a még zajló átvilágítással?

– A PSN, az intézmények, és a polgármesteri hivatal átvilágítása szeptember végével zárul. Akkor elmondhatjuk majd, hogy a teljes önkormányzati rendszerből kiemeltük azokat az ügyeket, amelyekkel foglalkozni kell. Akkor már „csak” némi értékelő, elemző munka és a lehetőségek adta nyomozás marad mielőtt a feljelentésről döntés születne. Nem cél, hogy mindenáron feljelentést tegyünk, az elsődleges szempont a közpénz-gazdálkodási szabályok érvényre juttatása. Feljelentést akkor teszünk, amikor nincs más lehetőség.

Nem tartanak attól, hogy a hatóságok esetleg informális nyomás alá kerülnek valamelyik ügyben és emiatt azok elhalnak?

– Több olyan ügyünk is van, amelyeknél kizárólag a nyomozóhatóság eszközeivel lehet eredményes felderítést elérni, és ha ez nem történik meg, mi sem tudunk mit tenni, mert érdemi nyomozás nélkül nagyon nehéz lesz pótmagánvádat benyújtani. Az Elios-ügy pont ilyen. Sok munka van benne, sok bizonyítékunk van, de hogy eredményt érjünk el, ahhoz tisztességes nyomozásra is lenne szükség. Kérdés, hogy majd várható-e ebben a rendkívül érzékeny ügyben tisztességes nyomozás. Mindenesetre mi elmegyünk a falig, feltárjuk, amit a lehetőségeink és a 4000 oldalnyi iratanyag biztosít számunkra.

Kicsi ez a város és hallani ezt-azt, de lássuk be, mindent nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mindenkit nem lehet nyomás alá helyezni. Alapvetően mind a nyomozóhatóságnál, mind az ügyészségen tisztességes és jó szakemberek dolgoznak, akik előbb utóbb megunják a kézi vezérlést, ha bárki ilyennel próbálkozik.

Mi a magunk részéről elszántak vagyunk, tesszük a dolgunkat, hiszen ez az elvárás több szinten és fórumon megfogalmazódott, nekünk ennek kell eleget tenni.

Melyik nyomozás áll az önök szempontjából a legjobban? Mitől függ, hogy egy ügyből lesz vádemelés vagy sem?

– Az egyik legrégebbi feljelentési ügyében (Aranyhajó-letét, egykori menza telkének eladása) három gyanúsítottat hallgatott ki a nyomozóhatóság, ez egy kézzelfogható eredmény. Ez az ügy feltehetően rövidesen eljut abba a szakaszba, hogy vádemelés történik benne. Itt a nyomozás a mai magyar büntetőeljárási ütemet tekintve nem halad rosszul. A többi nyomozás folyik, de hogy pontosan milyen nyomozati cselekmények történnek, azt nem kötik a sértett, azaz az önkormányzat vagy önkormányzati cégek orrára. Ha a nyomozások eljutnak egy olyan szakaszba, hogy a sértettnek iratbetekintési joga lesz, akkor majd tisztábban láthatunk. Ha a nyomozóhatóság esetleg eredmény nélkül zárja le ezeket az aktákat, akkor az összes nyomozati anyaghoz hozzájutunk és azok, valamint a nálunk rendelkezésre álló bizonyítékok alapján indíthatunk pótmagánvádas eljárást.

Nemrég tettünk egy feljelentést egy PSN Zrt.-s ügyben, ahol világosan látszik, hogy visszaélések vannak, de összegszerűen azért nem tudjuk meghatározni annak mértékét, mert nincs jogosultságunk bizonyos személyes adatokat beszerezni, ehhez csak a nyomozóhatóságnak van joga. Reménykedünk, hogy beszerzik.

Vissza lehet-e szerezni azokat a pénzeket, és ha igen, hogyan, amelyek önök szerint kézen-közön eltűntek?

– A vagyonvisszaszerzés záloga, hogy a nyomozóhatóságok időben intézkednek a gyanúsítottak vagyonát illetően. Az említett PVH-s ügyben sajnos tisztán látszik, hogy ez túl későn történt, annak ellenére, hogy mi ezt folyamatosan szorgalmaztuk. Az általunk kezdeményezett ügyekben a polgári jogi igényt minden esetben benyújtjuk. Biztos vagyok benne, hogy fogunk visszaszerezni bűncselekménnyel érintett vagyont.

Mit hozhat a közeljövő, milyen irányból várhatók új ügyek?

– Számos olyan intézményt, beruházást és területet vizsgáltunk és vizsgálunk, amelyekből jó eséllyel új feljelentések keletkezhetnek: ilyen az akvapark-beruházás előkészítése, az Elios-féle közvilágítás-korszerűsítés, vagy a Pécsi Ellátó Központ egyes ügyei, de a PVH-nál sem kizárt új ügy. Egyébként tervben van egy honlap létrehozása, ahol az elindított ügyek állását nyomon lehet majd követni, amihez bárki hozzáférhet

Megkértük dr. Bodnár Imrét, foglalja össze röviden, cégenként milyen ügyekben történtek feljelentések, és azok hogyan állnak. Az ügyvéd beszámolt néhány olyan, a Zsolnay Örökségkezelőhöz kötődő feljelentésről, amelyek eddig még nem kaptak publicitást.

Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. 

Az Aranyhajó-letét ügye tart a legelőrébb, három gyanúsított van, folynak a tanúkihallgatások, bizonyítékokat szerez be a hatóság.

Tettye Forrásház Zrt. 

Három ügyben történt feljelentés, nem áll rosszul a nyomozás, tanúkat hallgatnak ki. A táblabérlés lényege: évente 35 millióért béreltek útfelbontásokhoz terelő- és figyelmeztető táblákat korábban a Tettyénél, az átvilágítók meglátása szerint sokkal jobban megérte volna megvásárolni azokat. Nem sokkal a választások előtt 2019-ben ezt az árat már lejjebb vitték, a feljelentés megtörténte után pedig 6 millió lett az ár, így már nem biztos, hogy jobban megéri megvásárolni a táblákat.

Tüke Busz Zrt.

Iratokat szereznek be, tanúkat hallgatnak ki. 

PSN Zrt.

Három ügyben indult nyomozás, egyet – az eltűnt adathordozókhoz kapcsolódót – azonban megszüntettek, de abban pótmagánvádas eljárás indult. Utóbbiban legkorábban ősszel tárgyalni fog a bíróság. A másik kettő, a konditerem-bérlet és az ekg-vizsgálatok ügyében nyomoznak, tanúkat hallgatnak meg, adatokat gyűjtenek.

Zsolnay Örökségkezelő Nkft.

Bodnár Imre beszámolt eddig nyilvánosságra nem került feljelentésekről is a ZSÖK kapcsán. 

Egy szoftver

Egy kiállítóhelyekre telepített látogatóvezető-rendszer használati jogáért 2017 és 2019 között 37 millió fizetett ki az önkormányzati cég egy kft-nek. (Minden belépőjegy után 150 forintot kapott ebben az időszakban a szoftvertulajdonos cég.) Később kiderült, hogy az egyszeri beszerzése egy hasonló szoftvernek 890 ezer forint volt, amit évi 16 ezer forintért lehet frissíteni. 

Egy másik szoftver

A másik szoftvernek 13,4 millióért vásárolta meg a ZSÖK a használati jogát, később 2 millióért lehetett beszerezni egy alternatív rendszert. Az átvilágítás szerint itt megáll a hűtlen kezelés gyanúja. 

Egy kameracsere a Kodályban

2018-tól egy analóg kamerarendszer működött a Kodály Központban. Ennek a karbantartására kötöttek egy évi 4,6 milliós szerződést. 2019-ben a korábban említett szoftvereket szállító cég javasolta, hogy cseréljék le a nehezen karbantartható, elavult kamerarendszert. A kamerák cseréjét 3,9 millió forintból megoldották, miközben csak a karbantartásra eddig 4,6 milliót fizettek. Annak ellenére, hogy az újonnan felszerelt kamerákra jótállás és garancia is van, fenntartották a 4,6 milliós karbantartási szerződést. 

Egy furcsán működő márkabolt

A Zsolnay márkabolt üzemeltetését a ZSÖK átvette a gyár tulajdonosától. Az üzletben beültették egy külsős cég képviselőjét Zsolnay-szakértőként, aki egyébként közeli rokoni kapcsolatban állt a fenti, szoftvereket szállító vállalkozás tulajdonosával. A ZSÖK tartozást halmozott fel a gyár felé, pedig a lehető legjobb árréssel kapták a termékeket, mégsem tudtak eredményt elérni. Az átvilágítók szerint azért nem, mert a boltban dolgozó Zsolnay-szakértő az üzletben eladott Zsolnay-termékek után keletkező haszonból 94 százalékban részesedett, miközben a ZSÖK fizette az eladókat, a rezsit, a takarítást. 

Egy kis plusz a fizu mellé

A ZSÖK egy korábbi vezetője főállása után fizetést kapott a cégtől, ám ugyanezért a tevékenységért megbízási szerződés alapján is részesült juttatásban. A vezető élettársa munkaviszonyban állt a cégnél, azonban alaposan feltehető, hogy ténylegesen nem végzett munkát, mivel az a tevékenység, amelyre a munkaköre szólt, utóbb megszűnt, de a munkaszerződés fennmaradt.