Mellár Tamás: Ugyanaz a célom, mint Péterffynek, csak mások az eszközeink

Mellár Tamás

Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Interjú-sorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Sorozatunk utolsó részében a Pécs jelentős részét és néhány környező községet magába foglaló Baranya 1-es körzet országgyűlési képviselőjével, az MSZP-Párbeszéd előválasztási képviselő-jelöltjével, Mellár Tamással beszélgettünk – nem csak az előválasztásról.

Van értelme az ellenzéki előválasztásnak? Az Ön körzetében csak ketten indulnak, Nemes Balázs és Ön, a többiek vagy visszaléptek, vagy eleve el sem indultak. Sokan mondják, hogy az előválasztás ebben a formában felesleges, hiszen a pártok a legtöbb helyen kiegyeztek egymással és nincs valódi verseny, megvannak az esélyesek, akik úgyis behúzzák azt a körzetet. Egyetért ezzel? 

– Sok igazság van benne. Sok esetben tényleg egyezségek születtek, aminek a háttere nyilván az, hogy a választókerületek nagyon különböznek egymástól. A pártok A, B, és C kategóriás körzeteket különböztetnek meg, aszerint, hogy mennyire könnyű azokat megnyerni. Egy ilyen helyzetben az, hogy melyik párt hol kit indít, nem mindegy, és nem lehet azt mondani, hogy győzzön a jobb mindenhol, mert akkor súlyos arányeltolódások lehetnek. Az előválasztás egy újdonság, amit tanulni kell, meg kell tanulni jól csinálni. A választókerületi voksolásnak ugyanakkor lehet egy olyan hátránya, hogy alacsony részvételnél torzíthat az eredmény, tehát elképzelhető, hogy nem az nyer, akinek a legnagyobb esélye van a fideszes jelölt legyőzésére, csak a mögötte álló pártok mondjuk jobban tudtak mozgósítani. 2-3 százalékos részvételnél még akár manipulálni is lehet az előválasztást.

Az MPE néhány tagjával együtt kezdeményezte Péterffy Attila kizárását az őt 2019-ben jelölő egyesületből, az MPE ráadásul megvonta a névhasználatot 14 önkormányzati képviselőtől. Ez eléggé megosztotta az ellenzéki térfélen állókat a városban. Bírálói szerint csak politikai tőkét akar magának kovácsolni az előválasztásra és a választásra, támogatói viszont úgy vélik, jogosan tette mindezt, mert nem működik elég demokratikusan sem a koalíció, sem a pécsi önkormányzat vezetése. Megvan az új frakció, a 14 képviselőnek szűk többsége, de többsége van, 2024 még nagyon messze van, 2022 viszont nagyon közel. Mi értelme volt pont most borítani és ezt az egyébként egy ideje már meglévő konfliktust így közszemlére tenni?

– Az elmúlt másfél évben különböző fórumokon jeleztük, hogy az átláthatóság és a demokratikus működés terén nem az történik, amiről 2019-ben a választások előtt megegyeztünk és amire akkor szövetkeztünk. Most volt rendes éves közgyűlése a Mindenki Pécsért Egyesületnek, és azt gondoltam, azt gondoltuk, hogy most kell ezeket a kérdéseket feltenni, hogy a tagság állást tudjon foglalni. A döntés egy folyamat egyik állomása volt, elég csak a 12 pontra utalni, aminek összeállítása előtt és után is hosszú viták voltak. Az is hozzájárult persze a döntéshez, hogy a pandémia utáni első közgyűlésen radikális változások történtek a városvezetésben. A névhasználatot például azért vontuk vissza, mert egy olyan frakciószabályzatot fogadott el a városvezető koalíció, ami a mi megítélésünk szerint antidemokratikus, hiszen 12 fő döntheti el, hogy 18 főnek mi legyen az álláspontja. Figyelmeztettük a frakciószövetséget arra, hogy ezt ne írják alá, mert névadó szervezetként nem tudjuk tolerálni. Ennek ellenére megtették, amire reagálni kellett. Egyébként nemhogy nem akartam ebből politikai tőkét kovácsolni, hanem az érdekeim ellenében mentem, kiálltam a Momentum és annak három képviselője mellett, pedig az ő jelöltjük az egyetlen állva maradt riválisom az előválasztáson. Ez a történet arról szól, hogy ha az embernek elvei vannak, akkor azokhoz ragaszkodnia kell. Úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy erősebben figyelmeztessük a városvezetést arra, hogy változtatni kellene bizonyos dolgokon. Ez nyilvánvalóan felborzolta a kedélyeket, kaptam hideget-meleget. Úgy gondolom, hogy a 2022-es hatpárti együttműködést ez a konfliktushelyzet nem veszélyezteti. Fontos ugyanakkor, hogy a választások megnyeréséhez nem csak hatpárti összefogásra van szükség, hanem a bizalom fenntartására is, azaz hogy elhiggyék nekünk a választók, hogy amit ígérünk, azt be is fogjuk tartani. Az én olvasatomban ezzel a döntéssel mi 2022-ért is dolgoztunk. Fontos, hogy a választópolgárok azt érezzék, az erkölcsi fölény nálunk van, van értelme elmenni szavazni, mert új világ jön a választás után. Az embereknek látniuk kell, hogy ebben az együttműködésben vannak olyan fékek és ellensúlyok, amelyek kormányra kerülés esetén működni fognak, hiszen már most is működnek.

Van egy olyan narratíva is az ellenzéki oldalon, hogy először váltsuk le a Fideszt, és utána vegyük elő ezeket a problémákat.

– Ez kétélű fegyver, veszélyes, ha mindent a szőnyeg alá söprünk, annak nem lesz jó vége. Egyrészt a polgárok egy része biztosan látja, érzi a megoldatlan problémákat. Másrészt a magyar polgárok nagy része ahhoz szokott hozzá történelmileg és az elmúlt tíz évben különösen, hogy egy politikai tömbből nem szabad kibeszélni, ott mindennek simán kell menni, ha Orbán Viktor reggel fölkel és azt mondja, hogy ezt fogjuk csinálni, akkor mindenki lehajtja a fejét és csinálja, nincs alternatíva. A politikai együttműködésnek része kell, hogy legyen a vita. Elkötelezett vagyok abban, hogy a Fideszt le kell váltani, de bizonyos kérdéseket akkor kell feltenni, amikor azok felmerülnek, mert ha ezt nem tesszük meg, lehet, hogy a választások előtt fognak robbanni, és az sokkal rosszabb lesz. 

Mennyiben befolyásolta a döntéseit a Péterffy Attilához fűződő állítólagos konfliktusos kapcsolata? 

– Péterffy Attila polgármester úr azt írta nekem az egyesületből való kilépését bejelentő levelében, hogy meggyőződése, mindkettőnknek ugyanaz a célunk, a város felemelése, de különbözőek az eszközeink, és ezeknek az eszközöknek a használatával kapcsolatos vita az elmúlt időszakban felerősödött. Ez körülbelül így van, ezzel egyetértek. Nincs személyes konfliktus köztünk. Ő cégvezető volt, hozzászokott, hogy a döntéseit nem feltétlenül kell megbeszélnie másokkal. Nem vitatom, hogy ez akár eredményes is lehet. Én viszont azt gondolom, hogy sokkal több egyeztetésre van szükség, gyakrabban kell a demokratikus utakat, pályákat használni.

Mi lesz a MPE további útja, most, hogy hatan (alapítók, elnökségi tagok) kiléptek a városvezetéssel való szakítás miatt?

– Egy új tagunk már van, egy felvételi procedúra pedig éppen zajlik, többen jelezték, hogy belépnének a közeljövőben, és éppen most választunk új elnökségi tagokat is. Nem hiszem, hogy további lemorzsolódás következik. Továbbra is a pécsi civil társadalom megszólítása a célunk. Nem sürget minket az idő, az egyesületnek nem 2022-re kell készülnie. Az egyesület kettős döntésével lezárult egy szakasz, hiszen a városvezető koalíció már nem használja a nevet, a polgármester úr jelezte, hogy ő is kilép, a hivatalos kötelék megszűnt köztünk és a városvezetés között. Nyilván továbbra is figyeljük az önkormányzat működését, de más pozícióból, más aspektusból, mint eddig. 

A három “kiugrott” momentumos képviselő és az alpolgármesteri posztról leváltott Bognár Szilvia beléptek az egyesületbe?

– Nem léptek be, a nevet, ha úgy döntenek, használhatják. Lehet, hogy úgy tűnhet, a momentumos képviselők vagy Bognár Szilvia érdekében léptem fel, de szó sincs róla. Itt elvekről van szó, hogy éppen melléjük kerültem, az igazából véletlen. Hogy mást ne mondjak, azt a Bognár Szilviát támogattam, aki annak a DK-nak a tagja, amely velem szemben a riválisom mögé állt be az előválasztáson. 

Milyen Magyarországot, milyen Baranyát, milyen Pécset képzel el 2022 után? Mely társadalmi csoportoknak van szükségük ön szerint egy új kormány segítségére, és mely területeken van szükség gyökeresen új kormányzati politikára? 

– Hogy Péccsel mi lesz 2022 után, az nagymértékben függ attól, hogy mi lesz a választások eredménye. Nagyon nem szeretném, de ha a Fidesz fog nyerni nagy fölénnyel, akkor szűkre lesz szabva a pálya makró szinten, országosan, és Pécs esetében is. Folytatódik majd az ellenzéki önkormányzatok kiéheztetése, mozgásterük csökkentése, és valószínű, hogy a fideszes önkormányzatokra is ez vár, hiszen egyre inkább az egyszemélyes vezetés irányába mozdul a rezsim. Ebben az esetben is lehet persze forrásokat keresni és forrásokhoz jutni, például direkt módon az EU-tól. Ahhoz, hogy Pécs gazdasága elinduljon felfelé, kellene egy külső lökés, segítség, mert jelen állapotában a város nem képes arra, hogy magas hozzáadott értékű szektorok vessék meg a lábukat itt. Olyan kül- vagy belföldi befektetések kellenek, amelyek nem egyszerű összeszerelő üzemeket hoznak ide, hanem a high-tech iparban érdekeltek. Ha 2022-ben váltás lesz, amiben erősen bízom, akkor az új kormánynak alapvető érdeke lesz, hogy adott esetben költségvetési források visszaadásával helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Fontos, hogy ezek ne megcímkézve érkezzenek a városba, ahogy most, amikor jönnek ugyan fejlesztési pénzek, de azok jelentős részét NER-cégek teszik zsebre. Ha idáig eljutunk, akkor a helyi kis- és középvállalkozásokra, startupokra épülő támogatási programokat lehetne kidolgozni, amelyek preferálnák a magas hozzáadott értéket előállító, exportra termelő, akár nulláról induló cégeket. A negyedik ipari forradalom összes vívmánya itt van most már, ezeket be kell építeni a gazdaságba, a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése, az okosváros koncepció leporolása is elodázhatatlan. Egy ilyen összetett városfejlesztési program akkor lehet igazán sikeres, ha mögé oda tudunk tenni egy erős, a humán tőkét adó egyetemet. 

Csakhogy az egyetemeket – a pécsit is – az alapítványosítással éppen lenyúlta a Fidesz, telepakolva a kuratóriumokat a rezsimhez lojális figurákkal.

– Ha ez így marad, az olyan leépülési folyamatot fog hozni, amelyben állandósul a NER-es cégek és érdekeltségek helyzetbe hozása, munkerőigényük kiszolgálása. Van rá elképzelés, hogyan lehetne visszaállítani az eredeti állapotot az egyetemek esetében. Ha ez megtörténik, azt kell majd ambicionálni, hogy a PTE egy regionális oktatási központ legyen, a sok kisebb felsőoktatási intézmény több szállal kapcsolódjon ide. Az állami egyetem nem csak azért kell, hogy a gazdaság munkerőigényét kielégítse, és emelje az általános műveltségi szintet a térségben, hanem hogy esélyt teremtsen a szegény, de tehetséges diákoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a budapesti tanulmányokat. A képzés színvonalának emelésével aztán lehetőség nyílna arra, hogy az újonnan elinduló, a globális gazdaság trendjeihez kapcsolódó vállalkozások felszívják az itt végzett munkaerőt. Az egyetem hallgatói létszámának és a város lakosságszámának csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha itt többletjövedelem-termelés lesz, ahhoz viszont lényeges szerkezeti váltásra van szükség. Azt nem tudni, mely szektorok lesznek a jövő nyertesei, de a központi kormányzat és a helyi önkormányzat abban tud segíteni, hogy megteremti a lehetőséget a startupok, kisvállalkozások számára az elindulásra és a növekedésre. Az irány majd kialakul magától, azt nem nekünk kell kitalálnunk, a piac mutatja majd az utat. Egyébként ha 2022-ben győzni fogunk, nagyon gyorsan ki fog majd derülni, hogy a most hasító NER-es cégek valójában mennyit is érnek. Nem lennék meglepve, ha sok közülük néhány hónap alatt padlót fogna, mert hogy nem versenyképesek, nem exportra termelnek, kormányzati hátszél nélkül nem életképesek. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy olyan piaci szereplőket termeljen ki, akik nem kötődnek a mindenkori kormányhoz és az újraelosztási mechanizmusokhoz, hanem meg tudnak állni a piacon saját lábukon. Nem könnyű idáig eljutni, de ha ez elkezdődik, akkor az az emberek szemléletét is megváltoztathatja, mert nem az lesz a két opció, hogy vagy beállok a sorba vagy külföldre menekülök, hanem megjelenik egy harmadik is, mégpedig az, hogy valami újjal próbálkozom itthon. Ez nem utópia, vannak jó példák, ott vannak a balti államok, de még Lengyelország is sokkal jobban csinálja ezt nálunk.

hirdetés
Uránia Mozi