Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak

A mikrofonnál Csovcsics Erika, a fórum moderátora

Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatban.

Nyirati András, az alapítvány vezetője bevezetőjében elmondta, a számukra hiteles szakmai szervezetek véleménye szerint nem jó az új NAT, ezért szervezték ezt a fórumot.

Csovcsics Erikát, a Vadgesztenye Iskola alapítóját, a Gandhi Gimnázium egykori igazgatóját kérték fel a rendezvény moderálásra. Mint elmondta, az igazi nagy probléma az, hogy nem volt és nincs egyeztetés a NAT-ról az érintettek között. Hozzátette, azért vannak itt, hogy arról beszéljenek, ebben a helyzetben mit tudnak csinálni.

Rajnai Richárd, a Művészeti Gimnázium volt igazgatója arról beszélt, hogy az új NAT-ból egy olyan iskolarendszer képe rajzolódik ki, ami a totális ellenőrzésen alapul. Keresztül akarják tolni ezt a natot minden áron, mindenkin – mondta, miközben nem csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek, sőt, a szegregáció elvárássá, előnnyé vált. Rajnai szerint a megindult kultúrharcnak lett a része a NAT azzal, hogy arról megy a vita, melyik író került be és melyik nem.

A médiaismeret tantárgyat nézte meg részletesebben a NAT-ban – mondta –, amely szerint a magyar film történetét kell tanítani, és egy fél mondat szerepel benne arról, hogy van európai filmművészet is. Az Európán kívüli filmművészetről szó sem esik, miközben éppen egy dél-koreai film nyerte az Oscar-díjat. A NAT-tal szerinte általánosságban is ez a baj, hogy távol van a diákok mindennapjaitól.

„Nem biztos, hogy mindenkire rá kéne erőltetni azt, amit most mindenkire rá akarnak erőltetni” – zárta mondandóját.

Egy diák, Tasi Zsuzsanna, az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (korábban: Független Diákparlament) tagja arról beszélt, hogy a gimnáziumban 38 órája volt, ami „brutális mennyiség”. Mint mondta, most csökkentették ugyan az óraszámot, de több a tananyag, ami azt jelenti, hogy a diákoknak még többet kell otthon tanulni, alig lesz szabadidejük. Hozzátette, figyelemfelkeltő akciókat szeretnének majd szervezni, de hangsúlyozta, csak minden érintett összefogásával lehet eredményeket elérni. Nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, hogy ha nem is vonja vissza a NAT bevezetését, legalább halassza el azt.

Almásiné Balatinácz Éva, a NAT elleni országos tiltakozást kirobbantó pécsi Janus gimnázium magyartanára szerint a tanulók túlterheltek, a tananyag teljesíthetetlen, a korábbi módszerek nem elégségesek arra, hogy a tanárok megfelelő tudást adjanak a diákoknak. A diákok ugyanis már más képességekkel érkeznek az iskolába, mint korábban, ezért máshogy is kellene őket tanítani. Ezért nagyon várták a NAT módosítását, arra számítottak, hogy óraszám- és tananyagcsökkenés lesz. A kormányzat azt kommunikálja, hogy lesz, de ők mást látnak. Az új NAT szerinte az oktatási rendszer összeomlásához vezet. Itt Magyarország jövőjéről is szó van – mondta. Azért emelték fel a szavukat a Janusban, mert különben úgy érezték volna, ők maguk is bűnösök. Egy határhoz érkezett el az iskola és az iskolarendszer – magyarázta –, részben ezért lett a tiltakozók Facebook-oldalának neve az, hogy „Iskola a határon”. Részben pedig azért, mert elfogadhatatlan számukra Ottlik Géza regényének kikerülése a NAT-ból. Felidézte Bencsik András kormánypárti újságíró reakcióját („aki nem tiszteli Magyarország népe többségének akaratát, az takarodjon az iskolákból”) és az interneten megjelenő válogatott gyalázkodásokat, amelyek reakcióként érkeztek a tanárok tiltakozására.

Körülbelül hatvan érdeklődő vett részt a NAT-fórumon a Reggeliben

Az Iskola a határon Facebook-csoportnak 3600 tagja van már, de ez csak „egy morzsányi vélemény”, amit fel tudnak mutatni – fogalmazott. Úgy véli, olyanokhoz sem jutott el még a tiltakozás híre, akik ugyanúgy gondolkodnak, ahogy a tiltakozók. Hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy szóba álljanak egymással a politikailag máshogy gondolkozó pedagógusok is. Nem azt kell keresni, hogy mi az, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt, mondta, azért, hogy a tantestületek le tudjanak ülni beszélni erről a témáról. 

Szerinte a társadalmi párbeszéd lehetőségei nagyon beszűkültek, ezért új csatornákat, kommunikációs formákat kell találni. Hálózatfejlesztők tanácsára lenne szükségük, hogyan lehetne a NAT ellenes mozgalmat bővíteni.

Csovcsics Erika a következő hozzászólás előtt megjegyezte, büszke arra, hogy pécsiek kezdték a tiltakozást.

Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője elmondta, sokan a szakmai vitát ideológiai vitaként állítják be. „Ne engedjük, hogy kultúrkampfosodjon ez a vita egy tantestületen belül” – fogalmazott. Felháborító szerinte, „ahogy ez az anyag vasvillával össze lett hordva”.

Úgy véli, eltérő világnézetű pedagógusok is egyetértenek abban, hogy túl sok az anyag, és hogy a felülről meghatározottság nem jó. Szerinte a NAT-ot pontosító kerettanterv megszületésének késleltetésében érdekeltek a pedagógusok, céljuk a halasztás, azaz hogy ősszel ne lehessen bevezetni a NAT-ot. Nagy Erzsébet elmondta, a helyi tantervek összeállításánál fog kitörni az igazi balhé, mert a pedagógusok akkor fogják a saját bőrükön érezni a NAT hatásait, például abban, hogy meglesz-e az óraszámuk, megmarad-e az állásuk. „A tiltakozás hullámainak amplitudóját kéne növelni” – mondta.

Zeller Judit, a PTE oktatója, a TASZ jogásza azzal kezdte, meg szokták kapni, hogy ellenállásra uszítják az embereket. Mint mondta, semmiféle egyeztetés nem volt a NAT-ról, pedig egy alkotmányos demokráciában ez lenne a természetes. Lehetségesnek tartja, hogy a kiállások egyeztetést fognak eredményezni. De ha nem, vannak eszközök – mondta. Nagyon fontos szerinte, hogy mindenkinek részt kell vennie a tiltakozásban, nem szabad egyedül hagyni a tiltakozó közösségeket. „A mi jövőnk záloga is az, hogy a gyerekeink mit fognak tanulni” – fogalmazott. Egy tüntetés, egy sztrájk a pedagógusoknál nem egyszerű, de kidolgozatlan a jogterület és bizonytalan a bírói gyakorlat, ami a sztrájkra vonatkozik – mondta. Szerinte más ágazatok is csatlakozhatnának, mert „úgy kell csinálni, hogy az érezhető legyen”. Hozzátette, vannak jogon kívüli eszközök is, például a polgári engedetlenség, aminek persze vannak kockázatai. „Annak ha valaki nem tartja be a natot, nincs büntetőjogi következménye, de munkajogi szankciói lehetnek” – mondta. Az összefogás viszont szerinte ezt is megoldja: egy tantestület, egy település összes pedagógusa már kevesebbet kockáztat. 

Nagy Erzsébet elmondta még, hogy „nagy a sztrájkkészség” a pedagógusok körében. Az elégséges szolgáltatás szerintük nem vonatkozik az oktatásra, a kormány szerint igen.

Március 2-án fogják bejelenteni, mi lesz az a módszer, amivel a munkát meg lehet állítani, de nem kell sztrájkolni. 

Az Amnesty International részéről Beöthy Ádám elmondta, ők a NAT előkészítését és az állampolgári ismeretek tantárgyat nézték meg részletesebben: mindkettő megbukott a tesztjükön. Sem szakmai, sem a társadalmi egyeztetés nem történt a NAT-ról, mondta. Utóbbi az említett tantárggyal kapcsolatban azt írja, hogy a tanuló „megérti, felfogja” a tananyagot. Ők viszont azt gondolják, hogy egy aktív állampolgárnak nem ez a dolga, hanem a kritikus gondolkodás, az iskolának pedig az erre való nevelés. Szerinte a tiltakozások mellett a népszavazás vagy az alkotmányügyi panasz is járható út lehet a NAT-tal kapcsolatban.

Csovcsics Erika zárásként annyit mondott, minden nemzeti ünnepen elhangzik, hogy a magyar egy forradalmi nép és hogy ez érték. Szerinte ők most pont ezt bizonyítják azzal, hogy nem hagyják magukat, és szembe mennek az új NAT-tal.

A résztvevők zárásként négy csoportban (pedagógusok, szakértők, szülők, diákok) beszélgettek a kialakult helyzetről és a hogyan továbbról.

Korábbi cikkeink a témában:

Nem Wass Albert a baj, hanem a túlszabályozás

A pécsi Nagy Lajos igazgatója interjúban áll ki az új NAT mellett

A pécsi egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete is tiltakozik az új NAT ellen

A Leőwey gimnázium harminckét tanára is csatlakozott a NAT ellen tiltakozókhoz

Nyílt levélben keltek ki a Janus tanárai az új NAT ellen