Lapunk közérdekű adatigényléssel kikérte a PTE-t működtető alapítvány és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által szeptember végén megkötött közfeladat-finanszírozási szerződést. Ebből többek között kiderül, hogy az államtól érkező pénzek közvetlenül az évi 400 millióból működő, kormányközeli személyekből álló kuratórium által irányított alapítványhoz folynak be és nem az egyetemhez. Beszéltünk a szerződés tartalmát erős kritikával illető egyetemi polgárokkal, és ezekre a kritikákra reagáltattuk az alapítványt is.

Az úgynevezett modellváltással új időszámítás kezdődött a Pécsi Tudományegyetemen. Az államtól egy alapítvány vette át a működtetést, de úgy, hogy javarészt továbbra is az állam finanszírozza az intézmény működtetését, csakhogy formálisan sokkal kevesebb lehetősége van beleszólni az egyetem ügyeibe és működésébe. Az alapítvány kuratóriumába kizárólag Fidesz- és kormányközeli személyek kerültek, a testület elnöke, Bódis József például az ITM államtitkára. A PécsMa közérdekű adatigényléssel kikérte és megkapta az ITM és az egyetemet működtető Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) által szeptember végén megkötött közfeladat-finanszírozási szerződést (a linkre kattintva megtekinthető és letölthető). 

A kontraktus 2021-től 2026 végéig meghatározza az alapítványnak (azaz az egyetemnek) juttatandó állami támogatások mértékét. Ezek egy részét különböző indikátorokhoz és feltételekhez kötik, ezeket is meghatározza a mellékleteivel 46 oldalas dokumentum. Fontos mérföldkő lesz a modellváltás folyamatában az alapítvány és a PTE között megkötendő, információink szerint még előkészületben lévő szerződés.

Olyanokkal ültünk le átnézni az ITM és az UQA közti szerződést, akik kritikával szemlélik az álláspontjuk szerint az egyetemi autonómia erőteljes csökkenésével járó modellváltást. Hogy miért velük? Mert az ő hangjuk és álláspontjuk a hivatalos egyetemi kommunikációban egyáltalán nem hallatszik, nem jelenik meg. Annak ellenére nem, hogy továbbra is közpénzmilliárdok elköltésének színhelye lesz az intézmény. Mindez erős bizonyítéka annak, hogy az egyetemi autonómia csökkenésével egy nagyon fontos demokratikus intézmény felszámolásának újabb példáját látjuk.

A szerződés fő tartalmi elemei:

  • 2027. január 31-ig terjedő időtartamra jött létre, aláírói Palkovics László, az ITM minisztere és Bódis József kuratóriumi elnök. (Elég abszurd, hogy a miniszter a saját beosztottjával szerződik.)
  • Megállapítja a vállalt közfeladat volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás ehhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos értékelését, felülvizsgálatát, az elszámolás módját és egyéb részletszabályokat.
  • Az alapítvány rendelkezése szerint a finanszírozó által biztosított hozzájárulást (azaz az államtól kapott közpénzt) közvetlenül az alapítvány kapja, tehát nem az egyetem. Igaz, az alapítvány a későbbiekben ezen változtathat és rendelkezhet úgy, hogy az egyetem kapja a támogatást.
  • Az állam negyedéves ütemezés szerint folyósítja a pénzt az alapítványnak.
  • Az alapítvány saját működésére 400 millió forintot kap évente az államtól.
  • A „felsőfokú oktatási közfeladat” támogatása, azaz az alaptámogatás három elemből tevődik össze: 1. Bázis alaptámogatás; 2. Kiegészítő alaptámogatás; 3. Teljesítményarányos alaptámogatás.
  • Az első kettő gyakorlatilag fix, normatív alapú összeg, ami a hallgatói létszámtól függ, a harmadik különböző teljesítmény-mutatókon múlik. 
  • A teljesítmény-mutatókat tartalmazó táblázatban egészen 2027-ig „teljesítmény-vállalások” is találhatók. 
  • A teljesítményarányos támogatást annak arányában fizetik, amilyen arányban teljesülnek a „vállalások”.
  • A többlettámogatáshoz például évről évre több kreditet kell teljesíteniük a hallgatóknak, csökkennie kell a lemorzsolódásnak, növekednie a közvetlen régióból érkező hallgatók arányának, növelni kell a pályázati bevételt, a tudományos publikációk számát, stb.
  • A szerződés meghatározza a hallgatói juttatásokat is.
  • Teljesítményarányos minőségi támogatáshoz akkor jut az alapítvány, ha az egyetem a különböző, a szerződésben megnevezett nemzetközi rangsorokban tartja eddigi helyezését vagy javít azokon.
  • Az infrastrukturális támogatást fix összegben határozza meg a dokumentum.
  • Bizonyos kiemelt célokhoz további támogatásokat rendelnek, például a nemzetköziesítéshez, a tehetséggondozáshoz, az egyetemi sporthoz, és a társadalmi felzárkóztatáshoz.

Évi 400 millió az alapítvány működésére

Az alapítvány működtetésének 400 millió/éves tétele önmagában meglehetősen bizarr – vélik egyetemi forrásaink. Ez egy kisebb kar éves költségvetése. Hogy ez mire megy, az nem derül ki a dokumentumból. Van öt kurátor, háromtagú a felügyelőbizottság, van egy kuratóriumi titkár, és egy-két könyvelőt is fizetni kell. Úgy tűnik, mondják, hogy csak a közfeladatot ellátó egyetem számára vannak teljesítendő indikátorok, az alapítvány kuratóriuma azt tesz ezzel a közpénzzel, amit akar.

Az alapítványhoz érkezik be minden pénz

Nagyon elgondolkodtató, magyarázzák forrásaink, hogy az UQA miért rendelkezett úgy, hogy bár az egyetem látja el a közfeladatot, amire a közpénz érkezik, azt nem az egyetem kapja, hanem az alapítvány. Ez nem szükségszerű. Ez viszont azt is jelentheti, hogy Pécsett a kuratórium az állam által előírt indikátorokhoz képest további szempontokat is érvényesíteni akar, egyéb kritériumokat előírni az egyetem számára a finanszírozáshoz az egyetem és az alapítvány között megkötendő szerződésben. A finanszírozás révén az öt kurátor teljesen az uralma alatt tudja tartani az akadémiai szférát és egyértelműen befolyást tud gyakorolni akár az intézményi szerkezetre is, kikényszerítheti annak megváltoztatását – vélik a lapunknak nyilatkozók. Emlékeztetőül: lapunk megírta, hogy a kuratórium nem fogadta el a költségvetéssel kapcsolatban a szenátusi egyetértési jogot. Forrásaink szerint ez volt az utolsó akadály a kuratórium teljhatalma előtt.  

Keretszámok és vállalások

Ami a megadott állami finanszírozású keretszámokat és egyéb vállalásokat illeti, ezeket az érintett karok megkérdezése nélkül határozták meg valakik a karok felelősségére, miközben a karok ezek teljesülése alapján részesednek a célzott összegekből, ami forrásaink szerint teljesen abszurd. Ráadásul meglehetősen képtelen vállalások is szerepelnek a táblázatokban – állítják.

Ehhez nem kellett volna modellváltás

Az állam továbbra is megköthetné az egyetemmel a finanszírozási szerződést az általa megjelölt indikátorokkal és elvárásrendszerrel – érvelnek forrásaink –, mi szükség volt ehhez a modellváltásra? További kérdéseik: 

  • Miért nem részletezte ezeket az elvárásokat eddig ilyen módon az állam? 
  • Miért csak most növeli a büdzsét? 
  • Minek ide az alapítvány és a kuratórium? Miféle többletet jelent ez? 

Szerintük az alapítványi egyetemek kuratóriumainak nem az kellene, hogy legyen a feladatuk, hogy beépüljenek az állam és az egyetem közé, és az egyetemeknek szánt közpénzből működtessék saját apparátusukat, hanem hogy az egyetem működtetése érdekében a saját bevételeket növeljék az üzleti és gazdasági életben kiépített kapcsolatrendszerük segítségével. Feltéve, hogy van ilyenük – teszik hozzá forrásaink.

Ezeket a felvetéseket és kérdéseket elküldtük a PTE-t működtető alapítvány kuratóriumának, az alábbi formában. 

  • Miért van szükség 400 millió forintra az alapítvány működtetéséhez? Milyen főbb tételekből áll össze az alapítvány éves költségvetése? 
  • A szerződés szövegéből az derül ki, hogy csak a közfeladatot ellátó egyetem számára vannak teljesítendő indikátorok, az alapítvány számára nem. Miért nem kerültek bele a szerződésbe a kuratórium számára előírt indikátorok, vagy vállalások?
  • Miért az alapítvány kapja az állam által biztosított összes hozzájárulást, miért nem közvetlenül az egyetem?
  • Tervezi-e a kuratórium, hogy az állam által előírt indikátorokhoz képest további szempontokat és kritériumokat is érvényesíteni akar az egyetem számára a finanszírozáshoz az egyetem és az alapítvány között megkötendő szerződésben?
  • Ami a megadott állami finanszírozású keretszámokat és egyéb vállalásokat illeti: ezeket az érintett karok megkérdezésével vagy anélkül határozták-e meg?
  • Az állam továbbra is megköthetné az egyetemmel a finanszírozási szerződést az általa megjelölt indikátorokkal és elvárásrendszerrel. Mi szükség volt ehhez a modellváltásra? Miért nem részletezte ezeket az elvárásokat eddig ilyen módon az állam? Miért csak most növeli a büdzsét? Miért van szükség az alapítványra és a kuratóriumra? Miféle többletet jelent ez? 

Az alapítványtól kapott válaszokat szerkesztés nélkül közöljük.

  • A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének forrását a Kormány határozatban állapította meg, elismerve a Kekva alapítványok (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) törvényben meghatározott közérdekű céljait, és az általuk ellátandó feladatokat. Az Alapítvány – a közhiedelemmel ellentétben – nemcsak a Kuratóriumot jelenti, hanem a Kuratórium döntéseit ellenőrző Felügyelő Bizottságot, valamint egy munkaszervezetet is. A működtetési költségek között jelentős hányadot tesznek ki a jogszabályban biztosított tiszteletdíjak mellett a munkabérek, ezek járulékai, a működést támogató, döntéselőkészítéshez szükséges ügyvédi és szakértői díjak, a vagyonértékeléssel, -megőrzéssel kapcsolatos díjak és költségek, az ingatlan- és cégátírásokkal kapcsolatos költségek, valamint a napi működés költségei. Mivel a működés most indult, így ezen költségelemek nagyságáról nincs még pontos adatunk. Az Alapítvány könyvvizsgáló és vagyonellenőr által auditált nyilvános éves beszámolójából minden érdeklődő megtudhatja a költségek összetételét.
  • A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok céljait, az általuk ellátandó közfeladatokat, az alapítványok működésének alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg, az alapítványnak működése során ezek teljesítésére kell törekednie, ezek elérése, teljesítése az Alapítvány működésének indikátora.
  • A modellváltás alapvetése a decentralizáció. A több tucat intézményt felügyelő minisztérium helyett a fenntartói jogokat az egyetlen felsőoktatási intézményt támogató, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gyakorolja. Az egyetem működéséhez biztosítandó finanszírozási forrás, valamint vagyonelemek hatékony felhasználása az alapítvány számára kijelölt feladat. Az Alapítvány vezető tisztségviselői (kurátorok) személyes vagyonukkal felelnek az említett hatékony forrásfelhasználásért, mindez – vagyis a polgárjogi felelősségvállalás – nem várható el az egyetem választott vezetőitől.
  • A Kuratórium a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározott indikátorokon túlmenően továbbiakat nem határoz meg, legfeljebb ajánlásokat fogalmaz meg, további, az egyetem stratégiai céljait leképező teljesítmény-indikátorok kijelölése az egyetemi autonómia részét képezi. Természetesen a kuratóriumnak lehetősége van a többletforrásai (például a vagyonkezelés bevétele) terhére megpályázható alapokat képezni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezekkel hozzájárul az egyetem stratégiai céljainak teljesüléséhez. Az alapítvány célja olyan működési környezet biztosítása az Egyetem számára, melyben ezek a magas minőséget jelentő teljesítmények elérhetők.
  • A közfeladat-finanszírozási szerződésben szereplő adatok a Pécsi Tudományegyetem adatszolgáltatása alapján kerültek meghatározásra. A finanszírozási szerződésben szereplő keretszámok az egyetemtől érkező vállalások, illetve prognózisok, hogy az egyetemen belül milyen döntéshozatali mechanizmus alakította ki a számokat, arról a kuratóriumnak nincs tudomása.
  • A modellváltás szükségességére vonatkozó kérdés megválaszolása nem az Alapítvány hatásköre. A kérdés azon részét, amely a kuratórium kompetenciájába tartozik, a 2., 3. és 4. pontban megválaszoltuk.

Kiemelt képünkön: dr. Bódis József, az ITM államtitkára, az UQA kuratóriumi elnöke