35 C
Pécs
szombat, július 13, 2024
KezdőlapHírzónaHelyi hírekVárosunk sokszínűségét és a 30 éves magyar nemzetiségi törvényt is megismerik a...

Városunk sokszínűségét és a 30 éves magyar nemzetiségi törvényt is megismerik a pécsi kongresszus résztvevői

Az idén 30 éves magyar nemzetiségi törvény, a kisebbségek védelme az Európai Unión belül és kívül, a demokratikus folyamatokba való bevonásuk – többek között ezeket a témákat is taglalják az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 67. kongresszusán, aminek idén Pécs ad otthont és szeptember 7-én nyitották meg hivatalosan a Kodály Központban.

A 10-én záruló, közel 200 résztvevővel jelenleg is zajló esemény házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ), de a hazai kisebbségek vezető képviselői mind meghívást kaptak a nívós és fontos gyűlésre. Keretprogramként a vendégeknek bemutatják a pécsi nemzetiségi iskolákat, a közeli Véménd településre is ellátogatnak az egyik napon, ahol a helyi „svábok” készülnek finomságokkal és kulturális programmal.

A hivatalos megnyitón elsőként Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ elnöke köszöntötte az egybegyűlt közönséget. Beszédében röviden összefoglalta, itthon hogyan is zajlanak a nemzetiségi önkormányzati választások, miképpen van lehetősége a különböző népcsoportoknak az érdekeik érvényesítésére. Arról is szó esett, hogy a németek a többi kisebbséghez hasonlóan küzdenek olyan jelenségekkel, mint a nyelv-, a kultúra-, és az identitásvesztés, hiszen a mostani fiatalok esetében már nem beszélhetünk úgynevezett „élménygenerációról”, nekik mindez már nem természetes, tanulják és tudatosan építik hozzátartozásuk nevezett tárgyait. Mint azt az elnök kiemelte: az MNOÖ és minden kapcsolódó intézmény egyik legfontosabb feladata, hogy ehhez hozzájáruljon.

Englenderné Hock Ibolya

Vincze Lóránt, a FUEN elnöke és egyben európai parlamenti képviselő lépett másodikként a pódiumra. Hangsúlyozta, hogy míg a legtöbb helyen a többség nem emelte teljes értékű partnerként maga mellé a nemzetiségeket,

„Magyarország a térség legtöbb államához képest a kezdetektől kisebbségbarát politikát folytatott”

és az érintettek bevonásával teremtett erős törvényi keretet az itt élő őshonos közösségeknek. A széles körű kulturális autonómiát biztosító nemzetiségi törvény idén 30 éves emlékeztetett. Szót ejtett arról is, hogy hazánk a határon túli honfitársakat is támogatja, például a kettős állampolgárság lehetővé tételével.

Már másodszor látják vendégül a kongresszust ebben a gyönyörű városban, mely nem csak a németek kulturális és oktatási centruma, de 10 másik hazai népcsoport otthona is. Pécs multikulturális karaktere a 2010-es évben is közrejátszott abban, hogy Európa Kulturális Fővárosa lehetett tette hozzá, majd arról beszélt, hogy a mostani „dinamikus” időkben a FUEN közösségének összetartása, annak kiterjesztése és a világ minden táján játszott szerepe a kisebbségi jogokért való harcban még fontosabb.

Vincze Lóránt

Pécs polgármestere, Péterffy Attila is meghívást kapott az eseményre, ahol köszöntötte a jelenlévőket: arra hívta fel a figyelmet, hogy városunkban tizenegy nemzetiség él, illetve rendelkezik önkormányzattal, és ezeknek a nagyra becsült népcsoportoknak a tagjai méltó körülmények között tudják bemutatni kulturális hagyományaikat, ápolni értékeiket. Példaként említette az unikumnak számító Nemzetiségi és Civil Irodát, illetve a nemrég tartott Nemzetiségi Hagyományőrző Fesztivált.

Kérem, használják ki a nálunk töltött napokat a hosszú évszázadok alatt itt egymásra rakódott kulturális rétegek tanulmányozására, felfedezésére! Látni fogják az ókeresztény sírkamrákat, az első hazai középkori egyetem emlékeit, de azt is, milyen jól megférnek egymás mellett a törökkori építmények és az impozáns keresztény templomok.

Talán érezni fognak ezek által valamit, amit én minden alkalommal „pécsiségnek” hívok

mondta végül a polgármester.

Péterffy Attila

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János a rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy óvni kell a nemzetiségekhez tartozó embereket, mert „ha jogaik nincsenek biztosítva, nyelvhasználatukat, kultúrájuk megélését, hagyományaik megtartását korlátozzák vagy akadályozzák, tiltják vagy üldözik, akkor a legtehetségesebb vezetőit veszítheti el egy-egy közösség”.

Következőként Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, egyben az Európa Tanács Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának tagja lépett a mikrofonhoz. Többek között arról beszélt, hogy több fontos jogi dokumentum is jubilál 2023-ban: a magyar nemzetiségi törvényen kívül ide sorolandó az emberi jogok európai egyezménye, valamint a keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy habár úgy tűnhet, hogy ezek egymástól függetlenek, de szem előtt kell tartani, hogy nem képesek összefonódás nélkül kifejteni hatásukat. Hozzátette:

a kisebbségi jogok és a népcsoportok védelme nemzetközi érdek, mely ma ugyanolyan fontos, mint az említett dokumentumok megfogalmazásakor, hiszen a társadalom ugyanilyen, vagy még színesebb lesz a későbbiekben is.

Végül Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke szólt a résztvevőkhöz.

Komoly megtiszteltetés számunkra, hogy az idei kongresszust hazánkban, azon belül Pécsett tartják. A világon egyedülálló nemzetiségi törvénynek hála az Országgyűlés úgy dolgozik, hogy a tizenhárom hazai nemzetiség részt vehet a munkában. Mindenkori feladatunk a népcsoportjaink problémáink megoldása, ügyeink előre mozdítása, a céljaink eléréséhez vezető út egyengetése. A kormány számára egyértelműen meg kell tudnunk fogalmazni, mi az amit kérünk, adott esetben elvárunk. A FUEN-nel 2016 óta szorosan együttműködik a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, mély megdöbbenéssel fogadtuk a Minority SafePack kezdeményezés elutasítását az EU Törvényszéke által, a továbbiakban sem adjuk fel hangzott el.

Balról jobbra: Vincze Lóránt, Renate Schnack és Gösta Toft FUEN-alelnök

Immár harmadik alkalommal került sor a FUEN-díj átadójára, melyet minden alkalommal olyasvalaki kap, aki ugyan nem nemzetiségi származású, azonban sokat tesz a kisebbségekért. Idén a rangos elismerést Renate Schnacknak adták át, aki a németországi Schleswig-Holstein tartományban dolgozott fáradhatatlanul az inklúzióért, többek közt az ottani szinti és roma gyermekek érdekében tett kiállását emelték ki a laudációban.

A kongresszus első napjára a megnyitót követően kerekasztal beszélgetéseket szerveztek, melyeken neves szakértők olyan témákról mondtak véleményt, mint a nemzetiségek védelme az Európai Unión belül és kívül, valamint a demokratikus folyamatokba való bevonásuk. Ezek online visszanézhetők, ide kattintva. A további programról ezen a linken tájékozódhatnak az érdeklődők.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő