A városvezetés nem vár a kormányra: megindulhat az új vásárcsarnok építése

A július 15-ei rendkívüli közgyűlés legfontosabb témáit mutatta be pénteki sajtótájékoztatóján Bognár Szilvia és Ruzsa Csaba alpolgármester, valamint Péterffy Attila polgármester. Szó volt többek között a költségvetés kérdéseiről, több önkormányzati cég és intézmény vezetői pozíciójában történt változásokról, mindemellett pedig bejelentették, hogy nemsokára megindul az új vásárcsarnok építése, és a régi vásárcsarnok felújítása és átalakítása.

hirdetés

Péntek délelőtt tartott sajtótájékoztatót Péterffy Attila polgármester, valamint Bognár Szilvia és Ruzsa Csaba alpolgármesterek, melynek során ismertették a július 15-ei rendkívüli közgyűlés legfontosabb témáit.

Épülhet az új vásárcsarnok

A pécsieket talán leginkább érdeklő, legfontosabb bejelentést Péterffy Attila polgármester tette. Ez pedig az, hogy elindulhat végre az új vásárcsarnok építése. Mint mondta, az előző polgármester, Páva Zsolt volt az, aki kikérte a kormányzati engedélyt arra, hogy a Pécs számára odaítélt TOP-os források között egy olyan átcsoportosítást lehessen megtenni, amivel finanszírozni tudják az új vásárcsarnokra kiírt közbeszerzés fél milliárd forinttal megnőtt árát, ami így több lett, mint amennyi állami támogatást Pécs kapott.

Látványterv: így nézhet majd ki az új vásárcsarnok

Hangsúlyozta, hogy az átcsoportosítás engedélye azóta sem érkezett meg. Ezért – folytatta – a város rendelkezésére álló EIB-hitelkeretből hívják le ezt a hiányzó összeget, hogy végre megindulhasson a várva várt fejlesztés.

Ahogy fogalmazott – nem várnak tovább, nincs is erre lehetőségük, elfogyott a türelmük. Ezzel párhuzamosan pedig várják, hogy a kormány megadja az említett engedélyt a források átcsoportosításra.

A részletekre térve Péterffy Attila emlékeztetett, hogy az új csarnok felhúzása sok éve húzódik már, mivel egymás után többször sem sikerült nyertest hirdetni a közbeszerzéseken. A közbeszerzés nyertese aztán végül a B Build & Trade nevű cég lett, akik 3 milliárd 60 millió forintos ajánlatot tettek a csarnok megépítésére. A kormány ugyanakkor az épületre 2,5 milliárd forintot adott, de az már az előző városvezetés számára is látható volt, hogy ez az összeg kevés – mondta a városvezető. Ezért volt szükség a fent említett – és a kormány által egyelőre nem engedélyezett – TOP-os források közötti átcsoportosításra. Mint mondta, az önkormányzat saját belső forrásainak átcsoportosításával a hiányzó összeghez felszabadított 127 millió forintot, míg a maradék 415 millió forintot az említett, Pécs rendelkezésére álló EIB-hitelkeretből hívják le.

A polgármester továbbá elmondta, hogy a jelenlegi vásárcsarnok az új létesítmény elkészülése után más funkciót kap majd felújítása és átalakítása után: egy úgynevezett „shared sevice center” (SSC), azaz egy szolgáltatóközpont költözhet az épületbe. Ez a modern központ továbbá rendezvények és egyéb programok leendő helyszíne is lehet.

De miért is döntöttek erről most, és miért ilyen gyorsan? A polgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az SSC-szektorban érdekelt piaci szereplők a területen jelenleg tapasztalható versenyhelyzetben 2022 végéig tudnak várni egy ilyen számukra kialakított létesítményre. Tehát, ahhoz, hogy a régi csarnokból ilyen szolgáltatóközpontot tudjanak kialakítani, most július végéig el kell kezdeniük a projekt tervezését, kivitelezését, megvalósítását. Ha pedig időben elkészül az SSC-épület, az azt jelentheti, hogy a városvezetés új befektetőket is tud majd a városba hozni, ami természetesen új munkahelyek megteremtésével is jár.

Az új vásárcsarnok a régitől délre, a Zólyom utca 4. szám alatti területen kaphat majd helyet.

A döntést az új csarnok építéséről a közgyűlés hozza meg július 15-én.

Meghálálják az önkormányzat szociális munkásainak erőfeszítéseit

Péterffy Attila ezután elmondta, hogy a közgyűlés dönt majd arról is, hogy az önkormányzat szociális intézményeinek dolgozói megkaphassák azt az egyszeri, egyénenkénti 25 ezer forintos honoráriumot, mellyel a városvezetés a járványidőszakban végzett fontos munkájukat kívánja meghálálni. Ahogy korábban megírtuk, ez az összeg a pécsi Integrált Nappali Szociális Intézmény és az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ munkavállalóinak jár. Ugyanakkor a polgármester emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat biztosította az első félévi cafeteriát a pécsi óvodai és bölcsődei dolgozóknak és a többi, a város alkalmazásában álló közalkalmazottnak is, megköszönve a járványhelyzet során nyújtott segítségüket, ahogy egy 20 millió forintos keretösszeg biztosításával az idősotthonok munkatársainak is kifejezték hálájukat országosan is kiemelkedő helytállásukért.

Változások a kulturális intézmények vezetői pozícióiban

Bognár Szilvia a kulturális területet érintő, közgyűlésen tárgyalandó változásokat ismertette. Elsőként elmondta, hogy a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának, Rázga Miklósnak a szerződése jövő február 15-én lejár, ezért az önkormányzat kötelezettsége, hogy pályázatot írjanak ki erre a pozícióra. Mint mondta, a pályázat kiírása kapcsán minden a szokásos menetben és folyamatban fog történni, megfelelve a szigorú követelményeknek. A bírálóbizottságba az alpolgármesteren kívül Bognár László fideszes önkormányzati képviselőt, a kulturális bizottság korábbi elnökét javasolják.

Szintúgy pályázatot írnak ki a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. ügyvezető igazgatói pozíciójának betöltése kapcsán is. Emlékeztetett, hogy tavaly, mikor az új városvezetés megkezdte munkáját, Rózsa Zoltánnak szavaztak bizalmat, pályázat kiírása nélkül (Rózsa Zoltán váltotta a menesztett Vincze Balázst). Az ő megbízása május 15-én lejárt volna – mondta az alpolgármester – azonban a járvány miatt meghosszabbították azt. Most viszont eljött az ideje annak – mondta –, hogy az új ügyvezető igazgató személyére kiírják a pályázatot (a ZSÖK esetében ez egyébként először fordul elő).

A leendő új ZSÖK-vezető októbertől látja el feladatait.

Bognár Szilvia hozzátette, hogy a ZSÖK-kel kapcsolatban komoly vízióik vannak, újra szeretnék gondolni a funkcióit: marketingszemléletben, konferenciaturizmusban, kulturális kommunikációban is megerősítenék a jövőben. Az új vezetőt ennek tükrében, ezeket a szempontokat figyelembe véve választják majd ki.

Ezt követően elmondta, hogy a Pécsi Kulturális Központot, a Janus Pannonius Múzeumot és Csorba Győző Könyvtárat is érinti az a törvényi változás, miszerint az intézmények munkavállalóinak jogi státusza megváltozik: eddig közalkalmazottak voltak, ezután viszont  munkavállalóként a munka törvénykönyve alá fognak tartozni. Hangsúlyozta, hogy az említett intézmények vezetőinek és dolgozóinak külön új munkaszerződést kell ezért megajánlani, de ez az érdekegyeztető fórumok bevonásával fog megtörténni, és kiemelte, hogy javadalmazásuk a folyamat során nem fog sérülni.

Ezután kitért arra, hogy a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmény vezetője távozik pozíciójából, ezért ennek a megürült státusznak a betöltésére is pályázatot írnak ki.

A fentiek ügyében is a közgyűlés dönt majd.

Költségvetés, felkészülés a második hullámra, közbiztonság, mobildíj-csökkentés 

Ruzsa Csaba többek között a közgyűlés által megvitatandó költségvetés módosításáról tájékoztatott. Mint mondta, a 2019-es zárszámadás „normál esetben sima menetrendben” zajlana, de a tavaly októberi választásokat követően a városvezetés ígéretet tett arra, hogy pénzügyi átvilágítást fog végrehajtani egy külsős pénzügyi könyvvizsgáló bevonásával, aki a kötelezettségállományokat és az összes feladat kapcsán keletkezett szerződéseket és állapotokat már át is tekintette.

Az átvilágítás során fény derült – emlékeztetett az alpolgármester – „egy jelentős vállalti adósságállományra”, valamint a könyvvizsgáló megállapította, hogy a működési hiány fedezésére a belügyminisztériumtól felvett 8,5 milliárdos támogatás visszafizetése a 2019-es költségvetési gazdálkodás során „kis formában került figyelembe vételre”. Valójában – folytatta – 9,5 milliárdról 8,5 milliárd forintra csökkent a tartozás, azonban ennek ellenére a város tavaly összesen 4,9 milliárd forint értékben döntött olyan források elköltéséről, melyekkel a szakértők szerint tartalékolni kellett volna. Ruzsa Csaba emlékeztetett továbbá arra is, hogy a tavaly decemberi közgyűlés során a városvezetés döntött több korábbi kötelezettségvállalás megszüntetéséről, ekkor pedig a fent említett 4,9 milliárdból 2,8 milliárdot visszavettek, ami az idei maradvány tekintetében jelenik meg – mondta.

Mint mondta, azért nem kell majd „senkit kirúgni” és nem kell hozzányúlniuk korábban elindított uniós projektekhez, mert egyrészt a 2020-as költségvetésben létrejött a veszélyhelyzeti alap, másrészt pedig az említett tavaly decemberi közgyűlési döntések eredményeként létrejött 2,8 milliárdos megtakarítás miatt. A 2020-as költségvetésben megmutatkozó közel 3 milliárdos hiány (kiadásnövekedés és bevételkiesés) fedezetét így tudják tehát biztosítani.

Mindehhez tudni kell – mondta – hogy jelenleg az önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Főosztályával gyakorlatilag hetente-kéthetente vizsgálják felül a költségvetés állapotát, melynek folyamatos monitoringja augusztus 31-ig tart a veszélyhelyzeti alapon belül. Hozzátette, hogy lehetséges, hogy ez szeptembertől sem fog változni, de az ősz első hónapja abban a tekintetben vízválasztó lesz, hogy látni fogják: a gazdasági újranyitás folyamatában a cégek milyen mértékben tudnak az adóbevételek tekintetében teljesíteni.

Elmondta, hogy a kisebb és nagyobb pécsi cégek véleményét figyelembe véve azt látják, hogy az idei adóbevételek – melyek 9,6-9,7 milliárdra voltak tervezve – 2 milliárd forinttal csökkentek.

A városvezetés azzal számol, hogy reálisan 2020-ban és valószínűleg 2021-ben is jelentős adóbevétel-kiesés várható a gazdaság visszaesése miatt – mondta.

Ezután Ruzsa Csaba kitért arra, hogy a járvány lehetséges második hullámára készülve – a pécsi virológiai laborral együttműködve – folyamatosan zajlanak olyan eszközbeszerzések, melyek nagy szerepet játszhatnak a város szociális és egyéb intézményeinek járvány-megelőzési munkáiban.

Emlékeztetett arra, hogy a kulturális-, civil- és sportkereteket a veszélyhelyzeti alap létrehozásával felfüggesztették, de a július 15-ei közgyűlést követően ezekből a keretekből újra megkezdődnek a kifizetések. Itt utalt arra, amit Fogarasi Gábor, az önkormányzat Népjóléti és Sportbizottságának elnöke lapunknak korábban elmondott, miszerint az önkormányzat a közeljövőben egy 65-70 millió forintos keretből támogatja a kisebb, de eredményesebb pécsi sportegyesületeket és klubokat, valamint a város paralimpikonjait és olimpikonjait. A civil- és a kulturális egyesületekkel egy ehhez hasonló egyeztetést folytattak, és többek között megvizsgálták, hogy esetükben sehol ne alakulhasson ki rezsitartozás és ne halmozódjanak fel olyan kötelezettségek, melyek problémát okozhatnak működésükben. Azokról az összegekről, melyeket most nem osztanak ki, a veszélyhelyzeti alapban maradnak és értelemszerűen a szeptemberi-októberi időszakban döntenek majd – tette hozzá.

A közbiztonság kérdésére térve elmondta, hogy a járvány utáni nyitást követően felléptek olyan problémák – főként Pécs keleti városrészében – melyeket kezelni kell. Ebben játszhat nagy szerepet az ősszel 40 millió forintból megépülő meszesi közbiztonsági centrum, melyről szintén a rendkívüli közgyűlésen döntenek majd.

Kitért arra is, hogy a közgyűlésben döntenek majd arról is, hogy Csúcs Zoltánnak, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatójának a szerződését határozatlan időre módosítják, míg a Pécsi Kommunikációs Központ igazgatójának, Bleszity Péternek a határozott időre szóló szerződését december 31-ig módosítják.

Döntenek továbbá majd egy mobiltender fedezetbiztosításáról is, mely 20-25 százalékos mobildíj-csökkentést eredményezne az összes önkormányzati intézmény, hivatal és cég számára.

hirdetés

Hirdetés