A baranyai megyeszékhely lehet hazánkban a leggazdagabb a rekonstruált török kori emlékekben, amennyiben a következő években megvalósul a török és magyar kormány megállapodása szerinti beruházás. Török fürdő és bazár, valamint rekonstruált sírhely is lehet.
Pécsett három emléket érintenek a munkák. Az egyik legkacifántosabbnak a Ferhád pasa dzsámijának régészeti megújítása és bemutathatóvá tétele ígérkezik. A dzsámi romjai a Kazinczy utcában, az Apolló mozitól nem messze találhatóak egy üres grundon.
A korábbi befektető társasházat épített volna ide, ám tervét nem valósította meg, évek óta elhagyatva állnak az időjárás viszontagságainak kitett maradványok. A birtokost korábban többször is megbírságolta az örökségvédelmi hatóság, de a céget felszámolták.
Rőmer Károly közölte: az eljárás során az államnak elővásárlási joga volt a területre, de ezzel akkor nem élt, így kérdés, most milyen megoldás lesz. Hozzátette: a falak egy része több emelet magasságban megvan, sok szempontból egyedi a dzsámi, ezért is lenne érdemes mindenképpen bemutatni. Szerinte valamilyen szolgáltató funkciót kellene találni, ami nem terheli meg a területet.
A Pécsi Városfejlesztési Zrt. igazgatója, Merza Péter elmondta: elképzelések szerint amellett, hogy a dzsámi maradványait bemutatják, a korabeli török Pécs hangulatába, valamint a rendkívül gazdag török kultúrába is bepillantást engednének.
A város tervei szerint olyan kulturális fogadóközpont jönne itt létre, amely a tradicionális kézműves iparra, élelmiszeriparra koncentráló török bazárra alapul. Sőt, akár egy kis hammamot (törökfürdőt) is építhetnek itt. A funkció kialakításakor az egykori derviskolostor, valamint a fürdő maradványait is figyelembe veszik majd.
A Nyár utcában, a klinika udvarában található Idrisz baba türbéje (sírhelye), amely szintén érintett a tervezett rekonstrukcióban. Ezen épület esetében a kertet is megnyitnák, valamint a felújítást is elvégeznék. A Kórház téri minaret tornya évekkel ezelőtt már veszélyessé vált, így elodázhatatlan a rendbetétele. A dzsámi körbejárhatóságát, bemutathatóságát ugyanakkor korlátozza az épületet körülölelő kórházépület is, így javítanának e tekintetben is: nyitnának az épület mögötti kerítésen, valamint az ottani kiállításra is áldoznának – mondta Merza Péter.
A forrásokat a török kormány állja majd, így azok nem a pécsi, hazai költségvetést terhelik meg. Azt egyelőre nem tudni, mekkora összeget emésztenek fel a munkálatok, – előzetesen egymilliárd forinttal számolnak – , ám Pécs ezzel újabb komoly lépést tesz a történelmi emlékek bemutatására. A becslések szerint két-három éven belül befejeződhetnek az építkezések, amennyiben minden optimálisan halad.
[frame]
Római emlékek a föld alatt
Az elmúlt évek egyik legnagyobb pécsi régészeti szenzációja a római kori bazilika megtalálása volt a Rákóczi út mellett. A rómaiak idején a bazilika a kereskedelem, a bíráskodás helyszíne volt. A keresztény világban a nagyobb, többhajós szerkezetű templomokat hívták bazilikáknak. Pécsett a Rákóczi úton azonban mindkettő nyomát meglelték, kiderült, hogy a mostanság parkolóként üzemelő terület alatt fekszik a római építmény, míg az ennél is nagyobb, ókeresztény bazilika maradványai az út alá is benyúlnak. Az ingatlan jelenleg egy pénzintézet birtokában van, korábbi irodaház építési elképzelések miatt kezdték a terület régészeti feltárását, így bukkantak a romokra.
[/frame]
