Két évtizede tart a pécsváradi, zengővárkonyi gesztenyés pusztulása. A hatvanhektáros területen a fák birtokosai szerint megállíthatatlan a betegség és elöregedés miatti állománycsökkenés. Az ország többi régiójában sem rózsás a helyzet, így pár év múlva talán már nem is kapni majd hazai gesztenyét a piacokon, boltokban.
– Immár több évtizede tizedeli a fákat egy gombabetegség, amely ellen nemigen tudnak védekezni a tulajdonosok. Próbálták oltani a matuzsálemeket, kezelni a betegségeket, de szélmalomharcot vívnak a kór ellen – meséli lapunknak Ördög Béla, Zengővárkony polgármestere.
Az ő elmondása szerint rendkívül körülményes a védekezés, hiszen a beteg, száraz ágakat egyenként kellene levágni a több száz fáról, azokat el kellene égetni, hogy ne terjedjen tovább a betegség, s még a munkaeszközöket is fertőtleníteni kellene.
A zengővárkonyi, pécsváradi fák többsége az elmúlt években kiveszett, a többi pedig „jó úton halad” efelé.
Több őstermelővel is beszéltünk, akik megerősítették mindezt lapunknak. A szelídgesztenyével 10 éves kora óta foglalkozó aggastyán, Jani bácsi például azt mesélte: próbálkoztak új fák ültetésével is, de ezek tizede eredt csak meg; nem tudni miért. A befektetésnek pedig komoly ára van, így nem is jellemző a fiatalítás.
A környéken élők szerint idővel csak a legerősebb, a betegségek ellen nagyobb tűrőképességgel rendelkező fák maradnak meg. Ezek viszont már nem lesznek képesek a helyi piacok ellátására.
– Már ma is többségben somogyi, alpokaljai gesztenyét árulok, már ha van kellő mennyiségű magyar, ugyanis a többi területen is van baj – újságolta Benedek László zöldség-gyümölcskereskedő lapunknak. Ő azt mondja, a boltokból már évek óta eltűnőben van a magyar gesztenye; főként olasz, spanyol és kínai hálós, kimért csemegét árulnak. Ezek viszont kevésbé édesek, ráadásul szárazabbak is, mint a magyar.
Globálisan is gond van egyébként a gesztenyével: az Origo.hu nemrég arról írt, hogy Olaszországban is kiveszett a korábbi állomány közel fele, mert ott is képtelenek védekezni a gombafertőzés, népies nevén kéregrák ellen. Emellett egy új ellenség is megjelent: a gesztenye-gubacsdarázs a fa zöld részeit támadja meg, Magyarországon jelenleg nincs természetes ellensége, permetezéssel pedig nem lehet ellene védekezni.
A hozzáértők szerint már jó pár éve új gesztenyeültetvényeket kellett volna létrehozni, hogy erős, védett, fiatal fákkal próbálják életben tartani a hazai állományt. Ma ugyanis a hazai fogyasztás tíz százalékát fedezi az itthoni gesztenye, pár év múlva pedig alig pár százalékos lesz ez az adat.
[box title=”Nem olcsó csemege”]A gesztenye, talán éppen mert egyre kevesebb van belőle, egyre drágább csemegének számít. A boltokban 800-1000 forint az induló ára, de a piacokon sem olcsóbb sokkal. Előbbi helyeken még kapunk magyart, de a boltokban szinte kizárólag import, hálós van. Ennek oka, hogy a magyar termelők egyszerűen képtelenek ellátni a multik által igényelt mennyiséggel a boltokat. De külföldön sem olcsóbb a portéka, a keleti, hagyományosan gesztenyefogyasztó államokban, például Törökországban is ezer forint felett van a csemege kilónkénti ára.[/box]
