Pécs tele van török emlékekkel, viszont vannak olyanok is, amelyek nem tartoznak a legismertebbek közé, holott akár nagyobb jelentőségűek is lehetnek. Ilyen Ferhád pasa egész komplexuma dzsámival, fürdővel, kolostorral, amiről ma, a Kazinczy utcán végig sétálva csak egy falmaradvány árulkodik. A méltatlanul elfeledett „küllije” sorsát érdemes megismernie mindenkinek.

A törökkori Pécs lelke

A Ferhádiának is nevezett épületegyüttes keletkezését körülbelül a 16. század második felére teszik, 1560 körül épülhetett.

A hely a török időkben a város egyik központja volt: Ferhád pasa dzsámit építtetett, mellé egy temetőt. Volt itt egy nagy lakóház, de derviskolostor, minaret, fürdő is. Az épületegyüttes környékén kínálták a keleti árukat, például damaszkuszi pengét, kelméket – pezsgett az élet ezen a környéken. 1566-ban még a nagy Szulejmán szultán is járt Ferhád dzsámijában a krónikák szerint.

Ferhád pasa fürdője egykoron a legnagyobb volt Pécsen, és a „Szegények fürdőjének” hívták. A mindig túlzó török történetíró, Evlia Cselebi szerint akkor három fürdő működött: Memi pasáé a mai Ferences templom mellett, Gázi Kászimé a mai Pécsi Járásbíróság épülete helyén a Széchenyi téren, illetve Ferhád pasáé. Előbbi kettőt a végletekig magasztalja, ám Ferhádénak még csak a helyét sem említi meg. Ennyivel intézi el:

„Ferhád pasa fürdője, noha igen kellemes és tiszta, mégsem igen látogatott”

Ahogy kiűzték a törököket, a domonkos rend kapta meg a területet, miután pedig feloszlatták a rendet, elárverezték az ingatlant.

Ferhád dzsámijának romjait és falmaradványait első körben 1885-ben találták meg. Az ekkori leírások egy 30 méternél hosszabb folyosót, 12 kisebb-nagyobb helyiséget, egy fürdőmedencét, és egy 27 méter mély kutat említenek. Ezen felbuzdulva az országos levéltárban megtalálták a hajdani épület alaprajzát, amit 1774-ben vetettek papírra. A fürdőről is említést tesz, leírja, hogy rendkívül elhanyagolt, falai omladoznak és óriási repedésekkel van tele. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy még a 18. században lebontották.

Számtalan alkalommal cserélt gazdát a telek a 19. században, végül az 1910-es években Pilch Andor tervei alapján húztak fel egy háromemeletes bérházat. Érdekesség, hogy az építkezés során, 1913 áprilisában három munkásnő a négy méteres mélységbe zuhant.

A 20. század eleji Pécs Árkádja

Az Új Dunántúli Napló 1992 januárjában közölt egy kis múltidéző cikket a Király és a Kazinczy utca sarkán állt Grand Magazin-ról (a magazin francia eredetű szó, jelentése többek között a „raktár”, „gyűjtőhely” is), aminek a földszintjét és az első emeletét a Budapesti Nagy Áruház vette bérbe évi 12 ezer koronáért. A hatalmas áruház Pécs haladásának szimbóluma, a város „ékköve” volt, 1913. szeptember 8-án adták át. Harminc alkalmazottal működött az áruház, büfével, „con-fectiós” ruhákkal. Szólt a zene, a vásárlók pedig az ablakon kinézegetve láthatták jönni-menni a frissen beüzemelt villamosokat. Az óriási kínálat, választék visszaidézhette a több évszázada ugyanott állt nyüzsgő török piac atmoszféráját.

Budapesti Nagy Áruház a Grand Magazin épületében

Rálelnek a fürdőre

1984-ben arról írnak az újságok, hogy török fürdő falai kerültek elő az akkori Zetkin Klára (mai Szent Mór utca) alján, ezzel beazonosították Ferhád pasa 17. századi fürdőjének helyét. A 20 méter hosszú szakaszra egy gázvezetékcsere során leltek rá, Kárpáti Gábor neves régész tárta fel.

Gázvezetékcsere során leltek rá a fürdőre

A Ferhádia napjainkban

A rendszerváltás után sem lett jobb a helyzet: egyre inkább hatalmába kerítette a természet a területet. Számos ötlet vetődött fel a hasznosítására, de egy sem jutott el a megvalósításig. Volt szó idegenforgalmi központról szállóval, fürdővel, török bazárral. A telektulajdonos viszont nem igazán fordított figyelmet a területre, az örökségvédelmi hatóság többször megbírságolta. Az EKF-projekt során is szó volt a műemlék megmentéséről, ám végül kimaradt a fejlesztések közül.

Egy 2015-ös felvétel a területről

Felvillant a remény 2013-ban, mikor is egy török-magyar szándéknyilatkozat értelmében egymilliárd forintból tudnának megújulni a török emlékek Pécsett. A Ferhádia ügye azért bizonyult bonyolultnak, mert a telek magántulajdonban volt, a törökök viszont az ingatlanvételre nem szánnak forrást, csak a renoválásra.

2017-ben lejárt a műemléki védettsége a maradványnak, az önkormányzat pedig befektetői pályázatot hirdetett a terület déli részén található, beépíthető terület hasznosítására.

Az ingatlan végül a Ferhád-Ház Kft. kezére jutott, ahol – már a névből adódóan is – komoly szándékok mutatkoznak a telek hasznosítására. Amellett, hogy bemutathatóvá tennék, egy társasházat is terveznek a területre. Mindezt úgy, hogy közben láthatóak maradjanak a dzsámi falmaradványai.

A terület napjainkban: parkolót alakítanak ki

Mindez nem lesz egy gyors folyamat, hiszen lévén műemlék, régészeti lelőhely, a kutatások időigényesek lesznek. A cég pályázati forrásokból meg is erősítené a romokat. A megvalósulásig pedig egy parkolót is létesítenek még a 2020-as évben, ezzel könnyítve a belvárosi parkolás leterheltségét. A parkolási díjakat pedig a romok megerősítésére különítené el a vállalat.

Ki is volt Ferhád pasa?

Arról, hogy ki volt Ferhád, több elmélet is létezik, a legvalószínűbb, hogy Buda kormányzója 1588-tól 1590-ig, akit abban az évben a fellázadt őrség meggyilkolt. A pasa alig töltött időt Pécsen, élete nagy részét boszniai bégként töltötte. Felmenői kötötték Pécshez, ahol tiszteletére egy egész városrészt – „küllijét” – neveztek el. Minden valószínűség szerint fia igazgatta a pécsi intézményeket, vele találkozhatott is Evlia Cselebi.

Forrás: Dunántúli Napló Archívum, Hancz Erika: Pécs mindennapjai a török félhold alatt, Bama.hu

Hirdetés