Nehezen viseljük a döntési helyzeteket? Nem csoda, hiszen egy harvardi pszichológus szerint túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a válaszutaknak. Pécsi pszichológussal elemeztük a boldogság fogalmát, és azt, hogy mennyire boldogtalanok tudunk lenni, ha számításaink nem jönnek be.
[box title=”Mi a boldogság?” box_color=”#dd83bd”]
Csókási Krisztina pécsi pszichológus elmondja, hogy maga a boldogság pillanatokra teljesül be az életünkben. Nem tart sokáig, nem egy maradandó állapot. Ettől függetlenül hosszabb ideig is érezhetjük jól magunkat, de ettől kicsit különbözik a boldogság.[/box]
Mindegy, hogy megnyertük-e a lottót
Bizonyos kutatások bizonyítják, hogy az az ember, aki megnyerte a lottót, ugyanolyan elégedett lesz az életével egy év múlva, mint az, aki egyik napról a másikra lebénul. Csókási Krisztina szerint ez azért lehet, mert a boldogság pillanatokból áll, nem pedig egy konstans, hosszú évekig tartó folyamat. De vajon miért?
A szakemberek szerint bárhogyan alakul az életünk, elbukunk-e egy vizsgát vagy nem, elveszítjük-e szerelmünket vagy nem, megnyerjük-e a lottót vagy nem, a trauma vagy a boldogság, ami utána bekövetkezik, három hónapnál nem tart tovább. A boldogság pedig mesterségesen is előállítható egy harvardi pszichológus szerint.
– A boldogság kétféleképpen keletkezhet: el lehet érni úgyis, ha sikerül elérnünk az előre kitűzött céljainkat és vágyainkat, ez az úgynevezett „természetes boldogság”. De van olyan, hogy „mesterséges boldogság”, amit mi magunk állítunk elő a fejünkben, amikor nem kaptuk meg amit akartunk, vagyis minden élethelyzetbe előbb utóbb beletörődünk, belesimulunk – magyarázza az amerikai boldogságszakértő. Szerinte a kétfajta érzés élményszinten szinte ugyanaz.
Ne érdemes hajszolni célokat
Alapvetően az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a mesterséges boldogság alsóbbrendű, ez pedig azért van, mert ha rájönnénk, hogy úgyis boldogok tudnánk lenni, ha nem érjük el céljaikat, akkor a gazdaság leállna. Magyarul semmilyen szervezet nem profitál abból, ha az embereknek nincsenek fogyasztással kapcsolatos céljaik.
Csókási Krisztina hozzáteszi, hogy egy célt sokféleképpen el lehet érni, nem szabad, hogy ezek között nagy különbségeket lássunk. Például ha valaki gyermekekkel akar foglalkozni, akkor ugyanazt a boldogságot fogja benne kelteni ha bébiszitter lesz, vagy ha tanár, vagy ha anya, mégis traumatikusan tudja megélni, ha például nem vették fel a tanári szakra.
A pécsi pszichológus elmondja, az a baj, úgy látunk élethelyzeteket, hogy azok között hatalmas a különbség. Ezért amikor választani kell, akkor úgy érezzük, hogy nagyon nehéz dolgunk van, döntésünknek súlya van. Ezt nem szabadna így látnunk, hiszen nincs különbség helyzetek között. Bárhogy is alakul, képesek vagyunk boldognak lenni, hiszen az agyunk generálja ezt az érzést. Ezért nem szabad szerinte hajszolni semmit, mert az már boldogtalanságot szül.
Fiatalkori pályakezdési krízis
– Az, hogy hatalmas jelentőséget tulajdonítunk élethelyzeteknek az oka annak, hogy a fiatalokban tanulmányaik befejezése után kialakul egy krízishelyzet – mondja Csókási. Hozzáteszi, hogy mivel rengeteg opció közül választhatunk, kétségbeesünk, hogy mihez kezdjünk az életünkkel. Pedig bárhogy is alakul, boldogok leszünk.
[box title=”Mi a megoldás?” box_color=”#53aecb”]
Legyenek céljaink és ambícióink, de ne hezitáljunk túl sokat, emlékezzünk, hogy az agyunk elő tudja állítani a boldogságot, bárhogy alakul az életünk, és bárhogy döntünk egy adott helyzetben.[/box]
Ha érdekli a téma, nézze meg ezt az előadást:
[ted id=97]
