Amikor Bosznia része volt Pécs

Kevesen gondolják, hogy Pécs a múltjában ezer szállal kötődik Boszniához, és a bosnyákok jelenléte olyannyira meghatározó volt, hogy a város egyik legkedvesebb részét, a Tettyét is nekik köszönhetjük, no meg a kesztyűipart és a mecseteket is. 

A nemrégiben elindított a Déli Nyitás elsődleges célja a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés, a kulturális és  a gazdasági kapcsolatok megerősítése.  Pécs múltjában azonban Bosznia (és azon belül Szarajevó) is komoly szerepet játszott, legfőképp a 16-17. században – tudtuk meg Pap Norberttől, a PTE Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének vezetőjétől.

Ez volt az az időszak, amikor Pécsen jelentős számban jelentek meg boszniai telepesek. Valószínű, hogy nagy részük muzulmán volt, de akadtak közöttük katolikusok is. A mai Tettye városrész volt az övék, illetve az a településrész, amelyet Poturluknak hívtak (a mai Tettye alsó vagy déli része).

tettye - g

A szakember hozzátette, hogy a Tettye ugyan a török időket idézi, mivel a “tekke” szó derviskolostort jelent, de valójában nem a törökök, hanem a muzulmán bosnyákok adták az iszlám hitű városlakók zömét, akiket töröknek tituláltak (ami azonban nem a nemzetiségükre, hanem inkább a vallásukra utalt).

A bosnyákok a Havihegytől nyugatra eső utcákban éltek és közülük sokan bőrművességgel foglalkoztak (tobakosok).

– Az Ágoston téri templom is eredetileg bosnyák cserzővargák mecsete volt. A város Habsburgok általi visszafoglalását követően a katolizált bosnyákok az egykori mecsetet keresztény templomként használták.

Pap Norbert szerint a bőrművesség a későbbiekben fontos alapja lett az egyik alapvető pécsi iparágnak, a bőriparnak, így a pécsi kesztyű eredetét részben ennek a bosnyák kapcsolatnak köszönhetjük.

– Pécs életében a “török időket” lehetne akár “bosnyák időknek” is hívni, hiszen abban a korszakban, amikor bosnyák nagyvezírek – mint a Szokolluk – irányították a birodalmat, Pécs az északra kiterjedő Bosznia része volt. Pécs legfontosabb családjai, akik a jelentős dzsámikat építették, szintén jórészt bosnyákok voltak. A 18-19. században a falusi bosnyákok egyébként továbbra is ezeket a városrészeket preferálták, a bosnyák jellegét a Tettye etnikailag a 20. század elejéig őrizte, bár egyre nagyobb szerepet kaptak a németek is a Havihegy nyugati részén. Ma leginkább a boszniainak mondott települési jelleg, az épületállomány egyre kisebb – de a modern ember szemében romantikusnak gondolt – része emlékeztet bennünket a bosnyákokra – fogalmazott a kutató.

A modern időkben szintén kialakult egy sajátos kapcsolat Pécs és a Balkán, különösen pedig Bosznia között. Pécs azért kapta meg az UNESCO-tól a “Béke városa” címet, mert befogadta a boszniai polgárháború bosnyák menekültjeit.

– Ez az egyik oka, amiért Pécs neve jól cseng Boszniában. Az 1990-es évek végén már volt próbálkozásunk, hogy egy Pécs-Eszék-Tuzla együttműködést, ún. eurorégiót létrehozzunk, de ez nem vált sikeressé. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem érdemes próbálkozni. Történelmi, kulturális alapjai a kooperációnak megvannak – hangsúlyozta a szakember.

Zsolnay-kerámiák a délszláv államokban
A XIX. század második felében a világhírűvé vált pécsi Zsolnay-gyár egyre több országban jelent meg termékeivel. Nem maradtak ki a délszláv államok sem, így számos házon, köz- és magánépületen voltak láthatók Zsolnay-kerámiák és -díszítőelemek, főleg Szabadkán, Belgrádban, Zágrábban. Szarajevóban ugyanakkor a soproni születésű Vancás József által tervezett neogótikus katedrálist fedték be Zsolnay-tetőcserepekkel, de több más építmény, így a városháza épületének díszítőkerámiáját is a Zsolnay-gyár készítette. Legutóbb 2012 végén helyeztek új Zsolnay-elemeket a megújult épületre.

  • Én

    Pl. híres katolikus bosnyák család a Radocsayak, akik működtették az éttermüket az Elefántos házban.