Egyre gyakrabban halljuk a címben említett tevékenységet. Mesél róla a szomszéd, egy családtag, esetleg egy fővárosban élő ismerős. De mi vajon tudjuk-e, miért jó komposztálni?
A komposztálás a természetben lejátszódó körfolyamat megvalósítása mesterséges körülmények között. Ez jó, hiszen tudjuk, hogy a természetben mindennek helye van, a hulladékból ismét tápanyag lesz, azaz valaki vagy valami előbb-utóbb elfogyasztja.
Lényegében ezt a folyamatot másoljuk, amikor komposztálunk, azaz közreműködésünkkel humusz jön létre, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.
Akkor kinek jó a komposztálás?
A háztartásunkban található kukánknak, hiszen a növényi hulladékok külön gyűjtésével az oda kerülő szemét mennyisége akár 20-30%-kal is csökkenthető. Így ha helyben meg tudjuk oldani a növényi hulladékok kezelését, az elszállítandó hulladék mennyisége is jóval kevesebb lesz.
És a kiskerteknek, mert a komposztálás során keletkező humusz a növényeknek könnyen felvehető formában tartalmazza a tápanyagokat. Emellett a komposzt javítja a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét is.
Mi kerülhet a komposztba és mi az, ami nem odavaló?
A háztartásban keletkező növényi hulladék (zöldség, gyümölcs), kávé- és teazacc, szobanövények elszáradt levelei, valamint tojáshéj, növényevő kisállatok alma mind-mind komposztálható anyag – mondja Lettner Gabriella, a Pécsi Zöld Kör elnöke. Kis mennyiségben és apró méretben tinta nélküli papír, természetes alapanyagú textilek, fahamu. A kiskertek hulladékai: lekaszált fű, ágnyesedék, falevél, virágzás előtti kerti gyom.
A komposztálás folyamatát akadályozhatják, vagy lassíthatják, illetve a felhasználását meggátolhatják különböző anyagok, ezért nem a komposztba valók a mesterségesen előállított, nem lebomló és veszélyes anyagok, a húsevő állatok alma, a beteg növények és az állati eredetű ételmaradék -teszi hozzá a szakember.
A mesterséges körülmények között megvalósuló komposztálásnál nekünk kell biztosítani az ideális körülményeket. Csupán egy komposztáló edényt kell beszereznünk (akár magunk is elkészíthetjük lécekből) és némi időt és energiát fordítani a folyamatra. Így megspórolhatjuk a hulladékszállítás egy részét, és a máshol előállított humusz megvásárlásának a költségeit.
Mit tegyen az, aki szeretne komposztálni, de nincs megfelelő helye?
Budapesten működik több civil szervezet is, amelyek működtetnek közösségi komposztálót, emellett 2010 novemberében komposztálási programot indítottak társasházak részére, melyhez egy év alatt 30 társasház csatlakozott. A Komposztfórum Magyarország Egyesület segítségével pedig 2012-ben 50 fővárosi közösségben indulhatott meg a zöldhulladék hasznosítása.
Pécsett a KÉK Egyesület közösségi kertjében (a Melinda parkban) hoztak létre egy komposztálót, az itt keletkezett humusz látja el tápanyaggal a növényeket. A környék lakói ide hordják a konyhában keletkezett leeső anyagok egy részét, de az egyesület szívesen fogadja a város másik részeiről érkező hulladékot is.
[frame]A komposztálásról bővebben a pécsi Öko Tudatos Turné következő programján hallhatsz, augusztus 29-én, csütörtökön, az Uránbányász téren. [/frame]
