Az ellenzéki pártok abban az esetben hajlandóak támogatni a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényt, ha abba időkorlátot építenek. Ezt az álláspontot az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum politikusai is megerősítették hétfői, budapesti sajtótájékoztatójukon.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, az ellenzék csak bizonyos időkeretek között hajlandó a kormánynak az alaptörvényben meglévőnél jóval szélesebb körű felhatalmazást adni. Az ellenzék abban is partner, hogy szükség esetén a felhatalmazást meg lehessen hosszabbítani, de a veszélyhelyzetben meghozott döntéseknek kell, hogy legyen záróidőpontja – közölte.
A politikus hangsúlyozta, az MSZP az első perctől komolyan vette a helyzetet, konstruktívan állt hozzá a kormány munkájához és ezt az utat fogják járni a jövőben is.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott: „igen a koronavírus-járvány elleni közös küzdelemre, de nem Orbán Viktor teljhatalmára”. Az ellenzék gyakorlatilag minden kompromisszumra készen áll, de úgy látszik, hogy miniszterelnöknek még mindig fontosabb az „ellenséggyártás, (…) a magyar társadalom megosztottsága”, mint az, hogy eredményeket érjenek el a vírus megfékezésében – jelentette ki.
Egyetlen európai kormány sem kért és kapott teljhatalmat, ezért azt kérik, hogy ezt Orbán Viktor egy időkorláttal kapja meg, minden másról hajlandóak tárgyalni, minden másban hajlandóak engedni – mondta. A politikus „arcpirítóan kevésnek” nevezte a kabinet járványügyi és gazdasági intézkedésekeit. Hangsúlyozta, amíg a spanyol kormány a GDP húsz, az osztrák a GDP tíz, a lengyel pedig a GDP kilenc százalékát fordította a járvány megfékezésére, addig a magyar kabinet csak egy 0,5 százalékot. Követelte, hogy az egészségügyi dolgozók bérét száz százalékkal emeljék meg, a munkájukat vagy a fizetésük egy részét elveszítő emberek béreit pedig a kormány vállalja át.
Lukács László György, a Jobbik képviselője hangsúlyozta, pártja a járvány kitörése óta mindig a legszigorúbb intézkedéseket kérte. Akkor is a legszigorúbb intézkedésben hisznek, amikor a demokráciát védeni kell – emelte ki, hozzátéve: meg kell őrizni a hatalmi ágak jelenlegi rendszerét és a parlament ellenőrző szerepét.
A Jobbik ezért csak egyetlen egy feltételt szabott, annak a határidőnek a bevezetését, ami garantálja a kormány ellenőrizhetőségét, de nem akadályozza a védekezés sikerességét – nyomatékosította szavait.
A kabinetnek hallgatnia kellene azokra a józan emberekre, akik azt mondják, hogy „Orbán Viktor nem használhatja fel a járványt arra, hogy királyságot csináljon” – fogalmazott. A demokrácia működésének egyik alapelve, hogy a parlament működőképes legyen – érvelt Lukács László György.
Arra is kitért, hogy az elmúlt napokban sok hazugság terjedt el arról, hogy az ellenzék mióta szeretne határidőt építeni a törvénybe. Állítása szerint az első hétpárti egyeztetés óta ez a kérdés folyamatosan előkerült, vagyis az ellenzék nem külső befolyásolás hatására fogalmazta meg követelését.
Varju László, a DK alelnöke leszögezte, minél nagyobb bajban van egy ország, annál nagyobb szükség van az együttműködésre és annál fontosabb, hogy a kormány szolgálja az embereket és kisebbítse a bajt.
A Demokratikus Koalíció négy feltétellel támogatná a törvény elfogadását – emlékeztetett. A jogszabály nem szólhat az „idők végezetéig”, szükségesnek és arányosnak kell lennie, biztosítania kel az ellenzéknek az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát és nem korlátozhatja a sajtó szabadságát – sorolta követeléseiket.
Csárdi Antal, az LMP képviselője is hangsúlyozta, pártjuk ragaszkodik az időkorláthoz. A politikus úgy látta, nem áll fenn annak veszélye, hogy a parlament ne tudna ülésezni. Hozzátette, az ellenzék által kért határidő semmilyen mértékben nem csökkenti a hatékony fellépés lehetőségét.
A képviselő a kormánynak címzett követelésében nyílt, nemzeti együttműködésen alapuló és az eddigieknél sokkal hatékonyabb védekezést sürgetett.
Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta, hogy a parlament kiiktatása a demokrácia kiiktatását is jelenti. Hangsúlyozta, semelyik másik országnak nincs szüksége olyan mértékű felhatalmazásra, mint amilyenre „Orbán Viktor vágyik”. Hozzátette, a kormány egy hamis kifogásra hivatkozva akarja a „demokráciát kicsinálni”, ugyanis az Európai Parlament, de a lengyel és a román országgyűlés is képes online ülésezni.
A politikus kérte, a kabinet tegye lehetővé az online ülésezést, valamint működjön együtt az ellenzékkel, hogy hogy mindent megtehessenek a járvány kezeléséért.
Szél Bernadett (független) alapvető közérdeknek tartotta, hogy a parlament ülésezni tudjon. Ezt fizikailag és online is meg lehetne tenni – jelentette ki.
A képviselők a sajtótájékoztató végén kérdésekre nem válaszoltak.
