A vásárlás kellős közepén veti le magát ordítva a gyerek a földre, mert nem kapta meg a nyolcvanadik apróságot a polcról. Ismerős? Nem ritka, hogy a gyerekek nem bírják a vásárlás keltette feszkót, a szülők pedig nem tudják, hogy kellene nekivágni az egész műveletnek. A spanyolviaszt nem találtuk fel, de azért elárulunk néhány apróságot, amivel százszor könnyebb lesz a shoppingolás a gyerekkel.
A hisztit sajnos mindenki ismeri
A közbeszédben előszeretettel használjuk a hiszti szót, de érdemes behatárolni fogalmilag, hogy miről is beszélünk pontosan, amikor a gyerekek hisztijéről szól a diskurzus. Ez az érzés az indulatkezelés zavara, azaz a kicsi nem képes kezelni az indulatait, és amikor dühös lesz, elveszíti az önkontrollt. Ilyenkor gyakorlatilag “nincs magánál”, nem lehet rá észérvekkel hatni, nehéz megnyugtatni, “kilép magából”. Ahogy a gyermek egyre idősebb lesz, egyre inkább megtanulja, hogyan kezelje hatékonyabban az érzelmeit és az indulatrohamokat is.
Goldmann-né Fehér Hajnalka, pécsi gyermekpszichológus elmondta, a hisztikezelés fő célja az, hogy megtanulja a kicsi kordában tartani az indulatait. Ez azt jelenti, hogy megtanulja: a düh, az indulat nem feltétlenül rossz, de tudnia kell kontrollálni az érzelmeit és helyesen viselkedni ilyenkor. Ez a tanulási folyamat fokozatos, de azért vannak praktikák, amiket a szülő is bevethet, hogy elkerülje a rendkívül kínos helyzeteket, amikor minden szempár rájuk szegeződik a bevásárlóközpontban.
Vedd elejét a hisztinek pár apró trükkel!
Ha néhány szabályt betartunk, biztos, hogy gördülékenyebben fog menni az indulatok kezelése. Ilyen a pozitív megfogalmazás, vagyis a „ne” és a „nem” szócska kiiktatása a kommunikációban. Fontos, hogy egyértelműek legyünk, ne csak önmagunk, de a gyerek számára is! Legyünk kiszámíthatóak, tervezzünk, és beszéljük meg a poronttyal a szabályokat előre, ne utólag! Például érdemes megbeszélni a gyerekkel bevásárlás előtt, hogy a boltban egy darab édességet választhat. Fontos a következetesség, az, hogy mi is tartsuk be a szabályokat.
Ne éhesen vigyük bevásárolni a gyereket! Éhesen sokkal könnyebb mindenfélét összevásárolni, nyűgösebb is a hangulat, és mi is könnyebben beadjuk a derekunkat, ha látjuk, hogy kopognak már a gyerkőc szemei. Írjunk bevásárlólistát! Ez minket is segít, arról nem beszélve, hogy hihetetlenül hatékonyan leköti a gyereket, ha őt is bevonjuk a bevásárlásba; egy komplett kincsvadászatnak tudja azt felfogni.
Iktassuk ki a tagadó felhívásokat!
Persze a „nem” szót nagyon nehéz kiiktatni a szótárunkból, de nem lehetetlen. A ne beszélj csúnyán, ne kiabálj, ne állj fel, ne rohangálj, ne verekedj helyett használjuk a beszélj szépen, halkan beszélj, maradj csöndben, ülj le, állj meg, figyelj oda a többiekre felszólításokat!
A pécsi gyermekpszichológus azt javasolja, hogy a gyermekkel tartsuk fenn a pozitív figyelem, bátorítás, dicséret elveket. Magyarán, amikor bátorítunk, dicsérünk, vegyük fel a szemkontaktust, menjünk közel a gyerekhez és mosolyogjunk rá. Konkrétan mondjuk meg, mit dicsérünk a gyerek viselkedésén. Ezt őszintén, lelkesen és változatosan tegyük, és cselekedjünk azonnal, amikor a megfelelő viselkedést észleljük. A szóbeli dicséretet kombináljuk non-verbális jelekkel is, és ne várjuk addig, hogy a viselkedés tökéletes legyen.
