A pécsi víz keményebb az átlagosnál, ráadásul van benne a vas és mangán is. Tény, hogy összetételében megfelel az egyre szigorodó uniós előírásoknak, de vajon hogyan hat bőrünkre és hajunkra a dús összetételű pécsi csapvíz? Utánajártunk és összeszedtük, mire érdemes figyelnünk a tisztálkodásnál.
A pécsi ivóvíz nyolcvan százalékát a pellérdi és tortyogói kutak adják, amelyek a felszín alatti vízbázisból, százötven méter mélyről hozzák fel a korábban esőcseppek formájában születő vizet. Ezt egészíti ki a Tettyéről származó karsztvíz, legkisebb arányban a társszolgáltatótól átvett ivóvíz jut a hálózatba.
– A térség és a Mecsek kiváló hidrogeológiai adottságainak köszönhetően a pécsi ivóvíz minden paraméterében megfelel a magyar szabványoknak és a szigorodó uniós előírásoknak, nemzetközi összehasonlításban is jó minőségű, biztonságos – mondja Csöngei Adrienn, a Tettye Forrásház Zrt. sajtóreferense.
Van benne vas és mangán is
A pécsi ivóvíz keményebb az átlagosnál, főként azokon a területeken, ahol nagyobb arányban kerül a mészkőhegységben képződő karsztvíz a hálózatba. Ennek oka, hogy az ásványvízhez hasonlóan alakul ki, vagyis lassan átszivárog a kőzetrétegeken, és ásványi anyagokat kioldva gazdagodik. Ilyen a kalcium és a magnézium is, amely a víz keménységét okozza, ez azonban az emberi szervezetre nézve kifejezetten jótékony hatású. A kalcium a fogak és a csontozat épségének megtartásában, a magnézium pedig az idegrendszer és az izomzat működésében meghatározó. Tartalmaz továbbá vasat, mangánt is. De mi a helyzet a bőrünkkel és a hajunkkal?
Ilyen hatással van a bőrünkre
– Az édesvizek között szerencsére nincs sok különbség. Az, hogy a pécsi víz rendkívül kemény és kalciumban gazdag, ami a tisztálkodási folyamatokat illeti, a víz nem jelent problémát sem a bőrre, sem a hajra – mondja Tigyiné dr. Pusztafalvi Henriette, a PTE Egészségtudományi Karának adjunktusa.
Magyarországon mélyen berögződött szokás a mindennapos esti fürdés, sőt ez kiegészül a reggeli zuhanyzással, de vannak olyan európai országok, ahol még a napi egy tisztálkodás is soknak számít. A szakember elmondja, hogy a napi két fürdés nem túlzás, a pécsi víz ugyanis egyáltalán nincs rossz hatással a bőrünkre, a hajunkra, de figyelmeztet, hogy ne használjunk túl sok szappant, tusfürdőt.
Néha elhagyhatjuk a szereket is
A rengeteg fürdés samponnal és tusfürdővel rendkívül szárító hatású. Tigyiné dr. Pusztafalvi Henriette szerint elterjedt tévhit, ha szárító samponnal mosunk hajat, akkor szép száraz lesz a hajunk, a szervezetünk ugyanis úgy fog reagál, hogy egyre jobban védi a hajat a „kiszáradástól”, így egyre több zsírt fog termelni, ebben az esetben inkább normál vagy száraz hajra szánt samponokat használjunk. Rendszeres sportolásnál például elég, ha egy-egy edzés után hideg vízzel letusolunk, nem érdemes napi háromszor tusfürdővel mosakodnunk, ez és a vízben lévő klór együttes hatása ugyanis nem tesz jót a bőrünk védőrétegének. Inkább csak a hajlatok szappanozását, tisztítását végezzük.
Babák fürdetése
A PTE adjunktusa elmondja, hogy a fogyasztói társadalom egyik tévhite, hogy a babát esti fürdetésekkor alaposan meg kell mosnunk tisztítószerekkel, legalább ötcentis vízben. A babának ugyanis tökéletesen elég a csapvízzel való mosdatás a testhajlatainál és az intim részeinél. Ez bőven elegendő,semmi szükség olyan hatásoknak kitenni amik a bőrére veszélyt jelenthetnek. Nagy szennyeződés esetében természetesen érdemes fürdetni, hiszen a baba élvezi, szereti a vizet, mert természetes közeg a számára. A habfürdős, hosszan tartó fürdőzést kerülni kell, az egyébként is szárító hatású klórozott víznek nem szabad hosszan kitenni kisbabánkat.
