A pécsiekből sugárzik a város szeretete, amit az elmúlt évtized látványos fejlődése is indokol – mondta el lapunknak adott interjújában Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A Zsolnay-negyedben fogadták a politikust, ahol találkozott többek között Hoppál Péter országgyűlési képviselővel és Vári Attila pécsi polgármesterjelölttel is.
– Szokás azt mondani, hogy Pécs a kultúra városa. Ez nekünk egy jó szlogen, de külső szemmel, országos viszonylatban is így látszik?
– Ez határozottan így van, hiszen Pécs kultúrája a Krisztus utáni időkig nyúlik vissza – erről tanúskodnak az ókeresztény emlékek. Nagy Lajos királyunk itt alapította az első honi egyetemet, Janus Pannonius nagy költőnk is itt van eltemetve és itt zengte Pannónia dicséretét. Ezektől kezdve folyamatosan végig lehet követni Pécs történetét a magyar történelemben, nyugodtan mondhatjuk, hogy a kultúrtörténetünkben mindvégig komoly szerepet játszott.
– Ezek azok az értékek, amire a város építhet.
– Természetesen! De van itt még számos egyéb emlék is. Pécsre utazván Mecseknádasdon jöttem át, ahová az angolszász Aetheling királyi dinasztia két sarja is elkerült, Eduárd és Edmund. Edmundtól származtatják a mecseknádasdiakat is. Erről nagyon kevesen tudnak! Eduárd lánya, Margit viszont később Skóciába került, őt ma ott szentként tisztelik. Láthatjuk tehát, milyen messzire is elvezethet Pécs kultúrája!
– Pécsen az egyetemi fejlesztések, beruházások is látványosak. Mangel László, az Onkoterápiás Intézet igazgatója azt mondta, azt tanácsolja a fiatal rákkutatóknak, hogy maradjanak Pécsen. Onkológus szemmel egyetért ezzel?
– Mangel László egykori kiváló tanítványom volt, szavaival teljes mértékben egyetértek. Sikerült Pécsett egy olyan onkológiai ellátást kiépíteni, ami minden szinten, nemzetközi viszonylatban is kielégíti a kor igényeit.
És én is persze értelemszerűen mindenkinek azt tanácsolom, hogy maradjanak itthon. Hiszen mindenkit ideköt az ifjúsága, a fiatalkori emlékei, a család, nem beszélve a magyar kultúráról. Én is jártam külföldön huzamosabb ideig, de egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy kint maradjak.
– Hogy látja, melyek azok a tudományterületek, amiket fejleszteni kellene még országos és helyi viszonylatban?
– Én a világ egyetlen pontján sem találkoztam olyan intézménnyel, ahol azt mondták volna, hogy nem lehet tovább fejleszteni bármilyen területen. Mindig tovább lehet és kell lépni, a fejlődésnek soha nincs vége. Én négy egyetemen vezettem tanszéket, és itt Pécsen, összehasonlítva a tizenöt évvel ezelőtti állapotokat a mostaniakkal, a fejlődés rendkívüli.
– Ha az elmúlt tíz évet vesszük, hogyan látja Pécs helyzetét?
– Az elmúlt tíz év nem csupán infrastrukturális értelemben, de a város szellemiségében is nagy előrelépéseket hozott. Pécsen sugárzik a helyiekből az a történelmük és hagyományaik iránti tisztelet és szeretet, ami egyben a megmaradás és az itthon maradás zálogát is jelenti!
Célkeresztben a fiatalok és az egészségügy
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma számos intézkedésével segítette az elmúlt időszakban a fiatalok tanulmányait, valamint a tanórán kívüli kulturális és művészeti nevelését. Elindult a 9. és 11. évfolyamosok számára a külföldön, anyanyelvi környezetben történő nyelvtanulást elősegítő program. Ennek keretében minden említett korosztályos diák megkapja a lehetőséget, hogy nyaranta két alkalommal, két hétig külföldön tanulhassa a nyelvet egyénileg vagy csoportban. Természetesen ez nem a családokra ró majd terhet, az állam évente 90 milliárd forintot szán erre a célra – a lehetőséghez jutó 140 ezer diák tekintetében ez fejenként mintegy kétezer euró. A részleteket most dolgozzák ki az oktatási intézményekkel közösen.
A most induló Lázár Ervin program az általános iskolásokat célozza, országosan több mint 700 ezer gyermeket érint. Tanévenként egyszer minden osztálynak lehetősége nyílik ingyenesen meglátogatni egy színház-, tánc- vagy cirkuszi előadást, komolyzenei hangversenyt.
Az egészségügyben a megbetegedések számának csökkentéséért a higiénés fejlesztéseket is kitűzte maga elé célul a kormányzat. 11,4 milliárd forint uniós program keretében országszerte több kórházban laborfejlesztések zajlottak, levegőfertőtlenítő rendszereket telepítettek, a teljes kéz higiénés rendszert fejlesztik. Az úgynevezett legionella fertőzések megelőzése ennek a programnak a része: az elmúlt időszakban 130 állami egészségügyi intézményben helyeztek el olyan szűrőrendszert, amely megakadályozza a baktérium terjedését. A berendezések 2,5 milliárd forintba kerültek.
A Nemzeti Népegészségügyi Program az öt kiemelt Nemzeti Egészségügyi Programra támaszkodik. Az alapellátás és a sürgősségi ellátás megerősítésére, az új egészségkultúra szemléletmódjának bevezetésére, azért, hogy 2030-ra jelentősen csökkenjen a halálozások száma és növekedjen a születéskor várható időtartam. Az új egészségkultúra meghonosítása is lényeges, ez elsősorban a betegségek megelőzésére helyezi a hangsúlyt, megcélozva az egészséges évek számának növelését. A program hangsúlyt fektet a megelőző szűrővizsgálatokra, a fiatalok szemléletformálására, de folytatódik az egészségügyi dolgozók munkahelyi és életkörülményeinek javítása is.
