16 C
Pécs
csütörtök, május 2, 2024
KezdőlapHírzóna„Kilépünk az adósság örvényéből”

„Kilépünk az adósság örvényéből”

 

Jövő év végére a város pénzügyei egyensúlyba kerülnek, s fejlődő pályára állhat Pécs – derült dr. Páva Zsolt polgármester hétfő esti évértékelő beszédéből, amelyen a választások óta eltelt esztendő eredményeit is ismertette a városvezető.

Az évértékelő teljes anyaga letölthető PDF formátumban.

 

Páva Zsolt a tavalyi helyhatósági választások óta eltelt egy év eredményeit értékelve tartott beszédet a Kodály Központban hétfő este. A városvezető a kínai filozófus, Lao-ce szavait idézve köszöntötte az érdeklődőket: „Az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik” – mondta. Ezzel utalt arra a tényre, hogy a pécsiek egy évvel ezelőtt, 2010 októberének első vasárnapján megtették az első lépést.

„Az akkor meghozott választási döntés világos és egyértelmű volt mindenki számára: mélyreható, lényegi és szinte az egész várost, az itt élő embereket minden tekintetben érintő változásokat akartak” – így Páva Zsolt, aki szerint a város irányítóinak kötelességük, hogy beszámoljanak arról, hogy honnan hová jutottunk, s hogy a város hajójának orrát mely irányba fordítják a következő évben.

„Tengernyi adósságot örököltünk”

Páva Zsolt azt mondta: amikor 2010 októberében átvették a kormányzást a szocialistáktól, három óriási koloncot hurcolt a város. Egyrészt tengernyi adósságot örököltek, amelynek terhe önmagában is fojtogatta a várost. Egy rossz szerkezetű, elavult, ósdi és túlfejlesztett városi közigazgatást és intézményrendszert örököltek. Emellett Pécs egy, az itt élőkkel alig törődő, az itt vállalkozókkal, munkát teremtőkkel szinte egyáltalán nem foglalkozó város képét mutatta.

Hozzátette: egyetlen dolgot sikerült kimenteni közös megegyezéssel, mégpedig az EKF programsorozatát.

A választások után olyan légkört igyekeztek teremteni, amely „soha többet, senki számára nem teszi lehetővé, hogy „kizsebelje” a várost, hogy a mi akaratunk ellenére saját képére formálja, hogy itt mindennek bennünket, pécsieket kell szolgálnia, s nem egyes embereket vagy csoportokat, hogy minden fillért, minden forintot arra költünk, amely bennünket, e város polgárait szolgál”. Ezt, mondta, teljesítették.

A város pénzügyeiről szólva kifejtette: egy részletes, alapos és őszinte, a problémákkal szembenézni képes elemzést készítettek. A mintegy háromezer oldalas feltáró anyag meghatározta a főbb irányokat. „Nem kíméltünk senkit és semmit az önkormányzatot illetően.

Nem sumákolás – őszinte, átlátható költségvetés

Egyesével térképeztük fel az intézményeket, a cégeket, a hivatali szervezeteket. Mindenütt megkerestük a tartalékokat, a változtatás lehetőségeit, minden forint elköltését megvizsgáltuk, minden vagyontárgyat újraértékeltünk, leltárba vettünk” – így a polgármester, aki hozzátette: átalakították a város gazdasági társaságait is.

Munkájuk során legfőbb céljuk az volt, s az ma is, hogy 2012 végére a város pénzügyei olyan egyensúlyba kerüljenek, hogy a biztonságos működés mellett visszafizessék az adósságokat, s 2012 után újabb fejlesztések megindításában lehessen gondolkodni.

Rámutatott: a 2011-es költségvetés, a „megújulás költségvetése” az első volt Pécs város történetében, amely „nem sumákolt”, amely nem megalkuvásokra épült, hanem őszinteségre és átláthatóságra.

A 2012-es büdzséről szólva ígéretet tett rá, hogy az is csak Pécs és a pécsiek érdekeit fogja szolgálni „akkor is, ha ez a politika, a politikusok számára bizony hoz majd nehéz perceket”. Elmondta: egy biztonságosan működő, a közforintokat hatékonyan elköltő, a város polgárainak érdekét szem előtt tartó költségvetést készítenek.

A város mai gazdasági helyzetéről szólva hangsúlyozta: Pécs ma erős, biztonságos város, amely néhány lépéssel versenytársai előtt jár. „Az átalakuláshoz sikerült új, felkészült, munkájuk, hivatásuk és a pécsiek iránt elkötelezett szakembereket megnyernünk, akik a hatékonyságot és a szolgálatot, a pécsiek, a város szolgálatát tekintik legfőbb feladatuknak” – mondta.

Páva Zsolt azonban kitért rá, hogy a költségvetés, a pénzügyek átalakításában még koránt sincsenek a célnál. Az első, legfontosabb lépéseket tették meg, és ezzel a koloncok közül egyet ledobtak a szekérről, de újabb lépésekre van szükség. „A városi szolgáltatások további alakításában, a fegyelmezett és takarékos gazdálkodásban, az adófizetésben újabb és újabb teendők várnak ránk. 2012 tehát a pénzügyek rendezésének újabb nehéz éve lesz” – így a városvezető.

„2012-ben kilépünk az adósság örvényéből”

Páva Zsolt azt mondta: ha 2012 végére sikerül elérni, hogy Pécs adósságállománya ne legyen több, mint 2010-ben volt, akkor Pécs megállítja az adósságspirált, s útja pénzügyi értelemben is megindul felfelé. „Olyan ez, mint amit az örvényről mondanak, akik egyszer belekerültek. „Ha elkap egy erős örvény, s húz lefelé a spirál – mondják –, csak úgy tudsz kikeveredni belőle, ha leérsz a folyó aljára, kilépsz belőle, s elrugaszkodsz felfelé.” Erre a kilépésre és elrugaszkodásra volt és van szüksége Pécsnek. Az előkészületeket megtettük, 2012-ben kilépünk az adósság örvényéből, s az év végétől elrugaszkodunk fölfelé. Persze, tudom, könnyebb elmondani, mint megcsinálni, hiszen – miként a vízben – addig nekünk is bírnunk kell levegővel. Több mint egy évig. Nagyon, nagyon nehéz lesz. De számunkra a lehetetlen nem létezik. Ezt már ellenfeleink is tudják” – érzékeltette példával a mai helyzetet a polgármester.

Kultúra mint gazdasági előny

Az EKF-ről szólva megemlítette: a fővárosi cím egy sikeres korszak első évét jelentette. Pécs történelmi megújuláson ment keresztül, s 2011 januárjában felvette a kultúra városa titulust. Többek között azért, mert „a kultúra olyan motorja lehet a város gazdaságának és gazdagodásának, amelyhez városunknak minden adottsága megvan”.
Szerinte az új, s nemzetivé váló Kodály Központ, a nemzetközi méretekben is jegyzett Tudásközpont, vagy „a Közép-Európa Covent Gardenjének tekintett Zsolnay Kulturális Negyed”, a megújult közterek, múzeumok, látványosságok igazi alapjává válhatnak a turizmusnak, amelyek munkahelyeket, bevételeket jelentenek.

Közszolgáltatás a pécsiekért

Elmondta ugyanakkor, hogy egy város napi működését nem a kiemelkedő események, hanem az alig látható, de fontos közszolgáltatások minősége határozza meg. „E területen Pécs országos példát alkotott. Stratégiai döntés született a városi közszolgáltatások visszavételéről” – utalt a vízszolgáltatás visszaszerzésére. A haszon addig nem a várost gyarapította, a várt és remélt fejlesztések egyre elmaradtak, s már nem a pécsiek voltak fontosak a szolgáltatóknak, hanem a másutt fellelhető és meghódítható piac. „Ennek a korszaknak egyszer s mindenkorra vége van ebben a városban. Pécsett minden közszolgáltatónak tudnia kell, hogy legfontosabb feladata a pécsiek szolgálata, s nem saját egyéni vezetői vagy céges gyarapodása” – húzta alá.

A jövőről szólva megjegyezte: a 2012-es évben folytatni fogják a közszolgáltatások megújítását. „A vízszolgáltatásban a korszerűsítést, a számlázás megújítását, a közösségi közlekedésben új működési modellt kell kialakítanunk, a parkolási rendszer teljes megújítása vár ránk úgy, hogy a pécsiek tisztességes előnyt élvezzenek a díjfizetésben, s ez, ha kell, komoly kedvezményeket kell jelentsen” – mondta.

Ezzel párhuzamosan a trükközők elleni küzdelmet is folytatják, mert „aki vizet lop, bliccel vagy mozgássérült kártyával parkol, annak számítania kell a következményekre, mert a tisztességesen számlájukat fizetők, jegyet, bérletet, parkolási jegyet vásárlók nem szenvedhetnek hátrányt a sumákolókkal szemben” – fogalmazott.

Szerinte csak így tarthatják fenn azt a folyamatot, hogy a pécsi közüzemi díjakat az országos élbolyból, vagyis a legdrágább városok sorából a középmezőnybe vigyék. Elmondta: ma Magyarországon Pécsett a legalacsonyabb a díjemelések mértéke, s ez a folyamat 2012-ben is folytatódni fog.

A városi vagyonról, annak kezeléséről szólva emlékeztetett rá: korábban a városi vagyont olyan mértékben terhelték meg elődeik, hogy a városi vagyonkezelő roskadozott a teher alatt. „Átszerveztük, tisztáztuk a feladatokat, egységesítettük a szervezetet, de közben megszüntettük a luxuskiadásokat, eszement jutalmakat, fölösleges haveri álláshelyeket, s így elindultunk az ésszerűsítés irányába” – mondta.

Említést tett róla, hogy 2010 óta a város vagyona közel 40 milliárd forinttal nőtt, köszönhetően a beruházásoknak, új intézményeknek, de a megújult infrastruktúrának, az elkészült új vagyonleltárnak, piaci átértékelésnek is. Ez, azt jelenti, mondta, hogy a pécsi polgárok vagyona minden egyes napon 109 millió forinttal gyarapodott az elmúlt egy évben.

Erőfeszítések az ipar irányába

Pécs gazdaságáról azt mondta: az mindig lassabban növekedett, mint az ország más területein. „Sajnos, emlékszem rá, hogy az elmúlt 15 évben a legnagyobb beruházása, munkahelyteremtése még akkor történt meg, amikor 1994 és 98 között polgármesterként dolgoztam. Éppen a most csődöt jelentő világcég, az Elcoteq telepedett Pécsre, s hozott másfél évtizeden át ezrek számára megélhetést. És bizony probléma volt, hogy a rá következő években, lényegében mostanáig ez maradt a legnagyobb tőkevonzó esemény” – mondta.

Elmondta azonban: idei erőfeszítéseik eredményeként a kínaiak, a világ legnagyobb mobil-internet gyártójának számító Huawei Pécsre telepíti gyárát, s ezzel hosszabb távon 1400 új munkahelyet teremthetnek a pécsieknek, vagyis 1400 család számára nyílik lehetőség a biztonságos megélhetésre.

Megemlítette, hogy a Pannon EGTC létrehozása pécsi központtal a magyar-horvát-szlovén térségi gazdasági együttműködés összehangolását jelenti. Szerinte Pécs ezzel kilépett abból a vitából, hogy központja-e a dél-dunántúli régiónak, mert nemcsak ennek maradt kulturális, gazdasági, földrajzi központja, hanem – emelve a tétet – egy európai uniós régióközponti szerepre is joggal tarthatunk igényt. Ez pedig újabb gazdasági lehetőségeket hozhat és hoz Pécs számára.

Utalt rá: már erre figyelemmel hozták létre a régió legnagyobb ipari parkját. Az ipari park területét már nem értékesítették, mint a korábbi városvezetések idején, hanem befektetésként kezelve a magántőkével összefogtak, „így minden egyes további fejlesztés a pécsiek vagyonát is gyarapítani fogja”. Csak önmagában ez az egy lépés a közeljövőben több százmillió forintos vagyongyarapodást jelent.

Sereghajtókból az elsők közé

Az önkormányzat hivatalával kapcsolatban rámutatott: egy új szellemű hivatal kialakítását tűzték ki célul, amelyet „megszabadítanak a politikai fogságból”, hogy a pécsiek ismét magukénak érezhessék a városházát. Elmondta: ma új jegyzője van a városnak, átalakult a hivatali szerkezet, létrehozták a külsőbb városrészekben az ügyintézésre szánt helyeket, s így közelebb vitték a hivatalt az ott élőkhöz.

Páva Zsolt azt mondta: a jó kormányzás igazi fokmérője nem a választások napja, hanem a rá következő négy esztendő minden egyes napja. „Az első lépést tavaly megtettük, ám azután hétmérföldes csizmát kellett húznunk, hogy sereghajtókból az elsők közé kerüljünk. Nem állítom, hogy már az élen vagyunk, de azt igen, hogy közös céljainkból egy jottányit sem engedtünk. (…) Ezt akartuk. A változást, hogy a gyermekeinktől kölcsönbe kapott jövővel jól sáfárkodjunk, s évek vagy évtizedek múlva úgy adjuk vissza nekik, hogy lehetőségeiket bővítettük, vagyonukat gyarapítottuk, s amiként minket neveltek, ők is büszke pécsiek lehessenek. Röviden: …hogy a pécsiek nyerjenek!” – zárta beszédét a városvezető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő