El tudjuk képzelni az életünket okostelefon, laptop vagy iPad nélkül? Őrület, pedig ezek nélkül is éltek emberek! Megpróbáltuk rekonstruálni egy fiktív személyen keresztül, milyen lehetett egy pécsi polgár szombatja 100 évvel ezelőtt.
Kőszegi Gábor, néprajzos muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársának segítségével megpróbáltuk rekonstruálni egy átlagos pécsi polgár hétvégi napirendjét a 18-19 század fordulóján. Vajon mivel üthette el az idejét Instagram, Facebook és a szokásos netes pötyögés nélkül? Volt mivel…
6:00 – Korán kelés, majd piac
Ma már nehéz elképzelni a Széchenyi, vagy Kossuth teret így, de régen piacként és vásárként is funkcionáltak. Itt szerezhették be a férfiak és az asszonyok a legérdekesebb portékákat. Ezeken a helyeken ünnepi alkalmakkor díszletszerűen akár diadalívvel is találkozhatott a kor embere. Ma alighanem kevesen ugranak ki az ágyból kora reggel hétvégén, inkább próbáljuk minél tovább húzni a pihenést – persze ha gyerekek engedik.
10:00 – Természetjárás
Egy századfordulós pécsi polgárnak bevett szokása volt a kirándulás. 1891-ben alakult meg a Mecsek Egyesület, amely a túrázás és a természetjárás népszerűsítésén munkálkodott. Akkoriban még nem voltak kiépített turistautak és pihenők, és természetesen GPS sem, így a kirándulás kifejezetten izgalmas volt. A természetjárás a 20. század elejétől igen népszerű lett, számos polgár vette birtokba a hegyet hétvégenként és tett nagy kirándulásokat a Mecsekben.
12:30 – Viziter ebédre
Míg manapság már csak egy adag gyors kaja fér bele, addig régen a polgári családoknál – szigorúan csak előre bejelentett módon – kerítettek sort az úgynevezett vizitekre. Akkoriban nem volt szokás betoppanni anélkül, hogy előre ne szóltunk volna a házigazdának. Ezek a viziterek hétvégén is jellemzőek voltak, sőt nagyobb családok körein belül szokás volt ebédidőben meglátogatni az egész famíliát. Ez nagyon fontos esemény volt.
16:00 – Kávéházi találkozó
Az ebéd utáni pihenőt követően a századfordulón a pécsiek a kávéház felé vették az irányt. Ezek a helyek – mint például a Nádor Szálló aljában működő kávéház – voltak a társas élet színterei. Előszeretettel látogattak el hétvégenként a polgárok, megvitatni az aktuális politikai, gazdasági és közéleti témákat. Ez gyakorlatilag a mai „üzenőfalnak” felel meg, hisz az emberek itt osztották meg a véleményüket egymással. Így, míg ma csak feljelentkezünk délután a Facebookra, hogy csekkoljuk mi történt a nap során, régen személyes találkozó nélkül szinte el sem lehetett képzelni a szombat délutánt.
18:00 – Mozi vagy színház
A 20. század elején Pécsett már működtek a filmszínházak, így száz évvel ezelőtt ez is egy lehetséges, sőt igen népszerű szórakozási lehetőség volt hétvégenként. Ugyanez igaz a teátrumra is, hiszen 1895-ben adták át a mai Nemzeti Színházat a Király utcában, ami kedvelt hétvégi célpont volt az egész évadban. Mindezekkel ellentétben a mozizás ma már egy torrentről letöltött film otthoni megnézésében is kimerülhet.
20:00 – Esti szórakozás
A szórakozás kevésbé magasztos formái közé tartoztak azok a helyek, ahol tiltott szerencsejátékot, vagy egyéb ügyleteket lehetett folytatni – bár ezeket a helyeket városunkban folyamatosan rendőrök ellenőrizték. Népszerű célpont volt a Felsőmalom utcában lévő pécsi átjáró ház – itt történt, hogy a rendőrök egyszer példát statuálva szétvágták az összes játékban levő kártyát. Az italozás persze nem új szombat esti program, hiszen a századfordulós emberek is szívesen poharazgattak a hét „fénypontján”.
