Az idén 60 éves Uránváros a mai napig egyedülálló. Olyannyira, hogy külföldi egyetemisták érkeznek megvizsgálni a városrész úthálózatát, épületeinek szerkezetét. Az itt élők pedig még mindig könnyes szemekkel emlékeznek arra, amikor az első épületeket átadták a honvédség akkori repterén, éppen a forradalom kitörésekor, 1956. október 23-án. Most a városrész és annak magyar tervezője, Dénesi Ödön kapott emléktáblát a Hajnóczy utcában.
Nincs olyan pécsi, akinek ne lenne valamilyen története Uránvárosról. A város második legnépesebb városrészében jelenleg 25 ezren élnek, de nem volt ez mindig így.
Bányászoknak épültek
Pécsen az 1950-es években a szén mellett az uránérc bányászatát is megkezdték. Az akkori munkaerő elhelyezésére gombamód nőttek ki földből az épületek Pécs nyugati határában, a honvédség egykori gyakorló terepén és repterén. Ez volt a mostani Hajnóczy utca és Esztergár Lajos utca közötti terület. Eleinte csak három épület készült el, de azokat gyorsan benépesítették a fiatal családosok, akik az uránbányában dolgoztak. A most 83 éves Banó Istvánné és férje egyike volt azoknak, akik az önkormányzattól lakást kaptak.
– Albérletből költöztünk a kétszobás, napfényes, tágas lakásba. Fiatalok voltunk, hároméves kisfiúnkkal költöztünk az új otthonba – meséli az asszony, aki akkor 24 éves volt.
A házaspár most sem hagyta el Uránvárost. A Szigeti útról gyakran járnak arra, ahol egykor tizennégy évet éltek. Soó László és családja is élt itt a kezdetekkor.
A Hajnóczy utca postacíme Reptér K sor volt
– Tizenegy éves voltam, amikor ideköltöztünk. Akkora élmény volt, hogy nem az utcára jártunk játszani a fiúkkal, hanem a félig kész téglaházakba – kezdi Soó László. A mostani PMFC-pálya helyén még hatalmas ásott gödrök tátongtak, egykor lövészárkok lehettek, a mostani Hajnóczy utcát pedig Pécs Reptér K sorának hívták. Az épületek is úgy voltak megszámozva, hogy K1, K3 és K5 – teszi hozzá László.
Az akkori lakások egyébként a fűtést leszámítva összkomfortosak voltak. A kétszobás otthonokat vezetékes vízzel és villannyal is ellátták. A fűtést pedig egy nagyon ötletes, ám kevésbé kényelmes megoldással oldották meg. Olyan kályha volt a lakásokban, ami két szoba között volt, így a szén vagy a fa melege mindkét helyiséget egyszerre fűtötte be.
Uránváros: mintapélda a tervezőknek
Ezeknek az épületeknek a szerkezetét, illetve Uránváros úthálózatát a mai napig tanítják az egyetemen – mondta Oszoli Dénes építész, önkormányzati képviselő. Oszoli hozzátette: Uránváros a lakótelepek tervezésének mintapéldája lett.
– Uránvároshoz több szimbolikus momentum is kapcsolódik. Egyik az első épületek átadásának dátuma, ami 1956. október 23-án zajlott. A másik, hogy az elmúlt hatvan évben most nyílt mód arra, hogy az itt élő emberek és a város vezetése jelképes kézfogást tegyen – hangsúlyozta Hoppál Péter kulturális államtitkár, a terület országgyűlési képviselője. Hoppál utalt rá, hogy a helyiek az Uránvárosi Konzultáció alkalmával egyértelmű iránymutatást adtak a városvezetésnek, hogy milyen fejlesztéseket akarnak.
Az elmúlt 60 év legnagyobb fejlesztése jön
Hoppál Péter hangsúlyozta: a fejlesztések az EKF idején kezdődtek és folytatódtak azóta is. Hiszen nem véletlen, hogy Uránvárosban is nyitottak kormányablakot.
– A fejlesztések sora nem áll le – hangsúlyozta Decsi István. Pécs alpolgármestere kiemelte: a városrész megalakulása óta a legintenzívebb fejlesztés várható a következő időszakban. – Többek között iskolákat újítunk fel, kerékpárutat hozunk létre és az uránvárosi piac környéke is teljesen megváltozik majd. A beruházások értéke milliárdos nagyságrendű – tette hozzá.
[su_note note_color=”#94dbf1″]Dénesi Ödön Uránváros szellemi megalkotója. Kárpátalján született, Budapesten végezte egyetemi tanulmányait kiváló eredménnyel, majd kapta meg Pécsen ezt a hatalmas feladatot. Ekkor ide is költözött a városba és megtervezte élete művét, Uránvárost. [/su_note]
