Egy film, egy közösen meghallgatott zene vagy éppen az együtt megfőzött vasárnapi ebéd élménye egy jó kapcsolat alapja is lehet – és ez nemcsak a párkapcsolatokban, hanem a szülő-gyermek viszonyban is így van. Te tudod, milyen együttesért van oda a fiad? Meg tudod nevezni a lányod kedvenc színészét? Elgondolkodtál már azon, hogy mennyi időt tölt együtt a család egy nap?
Mennyit tudunk a gyermekeinkről?
Felmérések szerint átlagosan 7 perc jut egy gyerekre napi szinten a szülők részéről a magyar családokban. Ha nem lenne ez elég megdöbbentő, tovább erősíti a megfelelő kommunikáció hiányát az, hogy a minőségi idő sem egymás megismerésével telik, hanem közhellyé vált kérdés-válasz párbeszéddel: Megírtad a házit? Hogy sikerült a dolgozatod? stb. Mivel a szülők nagyon keveset tudnak csak a gyerekre koncentrálni (úgy, hogy közben nem csinálnak mást), nem meglepő, hogy egyre kevésbé ismerik kamaszodó csemetéiket.
– Sokszor éppen ezért hamis vagy hibás elvárásokat támasztanak velük szemben. Hajlamosabbak „sablonok” szerint megoldani a dolgokat, és mivel a testvérek között kevésbé differenciálnak, szükségleteiket és problémáikat sem képesek személyre szabottan orvosolni – mondja Bóna Adrienn gyermekpszichológus.
Halványulnak a családi hagyományok védvonalai
A családok életéből egyre inkább hiányzik a beszélgetés, a nagy megfeleléskényszerben és rohanásban háttérbe szorul az érdeklődés egymás dolgai, sikerei, kudarcai iránt. Mivel csökken az együtt töltött minőségi idő, ez bizonyítottan befolyásolja a gyerek fejlődését és kiegyensúlyozottságát. Ezt a szakember is megerősít: egyre kevesebbet tudnak a generációk egymásról, nem adódnak át családi hagyományok, pedig ezek a szájhagyomány útján megosztott ismeretek nagyon fontosak az önismeret, az identitás alakulásában. Kutatások támasztják alá, hogy ezeknek a családi történeteknek nagyon fontos védő szerepük van a lelki egészség szempontjából. Akik többet tudnak a családjukról azok egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak, erősebb a pszichés jólétük és kevesebb eséllyel alakul ki náluk depresszió vagy szorongás.
Nem az a baj, ha kipróbálja, hanem az, ha nem beszél róla
Talán kevesekben tudatosul, hogy szülő és gyermek közötti bizalmi kapcsolat hiánya komoly problémákhoz, serdülőkori devianciákhoz is vezethet.
– A fiatalok kíváncsiak, sok mindent kipróbálnak, megtiltani nem lehet és nincs is értelme, de ha anyával vagy apával tud élményeiről beszélni, akkor jó eséllyel meg lehet előzni a függőségek, szenvedélybetegségek kialakulását. Ha a szülő tudja, hogy mit csinál a gyerek és kivel van, akkor bizonyos mértékben kontrollálni is tudja azt – mondja a pszichológus.
Ezeket a kommunikációs csatornákat nagyon nehéz megnyitni, éppen ezért már egészen kisgyermek korban fontos ennek a bizalmi kapcsolatnak a kialakítására figyelni. A családi szokások, hagyományok (étkezések, születésnapok megünneplése) építésére és ápolására hangsúlyt kell fektetni, mert ezek később fontos alapot adhatnak az átalakuló kapcsolatok gondozásában.
– Kompromisszumokra épüljön a párbeszéd. Amennyiben a gyerek érzi, hogy van irányában bizalom, akkor ő is bizalommal áll majd a dolgokhoz – hangsúlyozza ki Bóna Adrienn.
[note note_color=”#defea4″]
5 dolog, amire mindennap próbálj meg odafigyelni!
Amikor a gyerek mesél a napjáról, figyelmesen hallgassuk!
Törekedjünk legalább napi egy közös étkezésre!
Társasjátékozzunk vagy kártyázzunk együtt!
Válasszunk és nézzünk együtt filmeket!
Szervezzünk családi programokat! [/note]
