Megfelelő képzéssel a vadász jó partnerévé válhat a kutya

Dr. Visegrády Zoltán és Zörög Tetői Arnold „Avar” a Vizsla Főversenyen. Fotó: Országos Magyar Vadászkamara
Hirdetés

Harmadik helyezést ért dr. Visegrády Zoltán a közelmúltban megrendezett Országos Vizsla Főversenyen drótszőrű német vizslájával. A pécsi ügyvéd lapunknak adott interjújában nemcsak a versenyen szerzett tapasztalatokról mesélt, hanem arról is, hogyan válhat egy kutya a vadászt segítő partnerré.

Az Országos Magyar Vadászkamara minden évben megrendezi az Országos Vizsla Főversenyt, ahol a legjobb vadászkutyák és vezetőik mérhetik össze tudásukat. A verseny kétnapos döntőjét október 20-án és 21-én tartották Bugyi község mellett.

Az első helyezett Liberator vom Musterland nevű kis münsterlandi vizsla kanjával Nagy-Kovencz Orsolya lett, őt követte Aranyszabja-Földi Sába nevű drótszőrű német vizsla szukát vezető Juranovics Diána. A harmadik helyen pedig a hatéves Zörög Tetői Arnold „Avar” nevű drótszőrű német vizsla kanjával dr. Visegrády Zoltán végzett, aki ezzel a legjobb férfi vezetőnek járó elismerést is kiérdemelte. Vele beszélgettünk többek között a versenyről, a kutyás vadászatról és saját tapasztalatairól.

Az első három helyezett vadász a kutyáikkal a 2023-as Vizsla Főverseny döntőjén. Fotó: Országos Magyar Vadászkamara

Egy többszintű versenyről van szó. Hogyan lehetett bekerülni a döntőbe? Milyen követelményeknek kellett megfelelni?

– A döntőt megyei, majd regionális válogatók előzték meg. A dunántúli és alföldi regionális versenyekből a legjobb helyezést elért 8-8 kutya jutott tovább az országos döntőbe, idén immár második éve Baranyából mi. Részvételi követelmény volt többek között az, hogy a vezető érvényes vadászjeggyel, a vizsla pedig törzskönyvvel és vadászati alkalmassági vizsgával rendelkezzen. A versenyen részt vevő vizslák mindenes vizslák, ami azt jelenti, hogy a kutya három környezetben – erdőn, mezőn és vízben – is képes dolgozni. Ez azért fontos, mert a döntőben mindhárom területen teljesíteni kellett összesen 26 feladatban.

Milyen feladatokat kell megoldaniuk a vizsláknak?

– A versenyen minden helyzet hasonlít a valódi vadászatnál előforduló körülményekre. Talán az egyik legnehezebb feladat a mezei munka mellett az erdeiróka-vonszalék, amikor a vizslának a sűrű erdőben egy nagyjából 300 méterre lévő rókát kell megtalálni, és visszavinni, majd szabályosan ülve átadni a vezetőnek. Az idei versenyen ezt a feladatot sok induló nem tudta teljesíteni.

A mezei munkáknál általában keresési feladatokat kapnak a kutyák. A vadásztól pár száz méterre elhelyeznek egy szárnyasvadat, ezt kell megtalálni, jeleznie a kutyának, valamint kihelyezett lőtt vadat megtalálni és visszavinni a vezetőnek. A vízben az egyik feladat a kacsaspúr, amikor a vizslának a réceszagot követve kell megtalálni a kacsát, kihajtani, és kitartóan kergetni, üldözni a vízben.

Az Országos Vizsla Főversenyen erdőn, mezőn és vízen is bizonyítottak az indulók. Fotó: Országos Magyar Vadászkamara

Mi jelenti a legnagyobb kihívást egy ilyen versenyen?

– A döntőben már nincsenek nagy különbségek a kutyák között, mindegyikük nagyon jól képzett, nagyon intelligens. Itt inkább az a meghatározó, hogy milyen a kutya idegrendszere, hogyan bírja a kétnapos igen kimerítő terhelést. Az én kutyám a szünetekben például alszik, így mentálisan is pihen, ennek köszönhetően pedig sokkal tisztábban kezd neki a következő feladatnak. Ebben a helyzetben még egy ilyen tényező is befolyásolhat.

Ugyanakkor a külső tényezők is beleszólhatnak a verseny alakulásába.

Az idei rendezvényen például az egyik erdei feladatunk közben felbukkant két vaddisznó, pár éve Avar még kergette őket – ami pontlevonást vont maga után –, most viszont egy sípszóval le tudtam fektetni, és helyben maradt.

Mennyi idő, amíg olyan magas szintre eljutnak a vizslák, hogy ilyen helyzetekben is teljesíteni tudnak?

– A mindenes vizsgához egy jó adottságokkal rendelkező kutyánál legalább 2-3 éves képzés szükséges, és előtte is sok más vizsgát kell teljesíteni. A nevelést már kölyökkorban érdemes elkezdeni játékos feladatokkal, amiket a kutya szívesen, örömmel hajt végre.

Amikor Avar 3-4 hónapos volt, kacsaszárnyat dobtam neki a nádasba, és ő addig csörtetett, amíg meg nem találta. Ebből lett aztán az, hogy később a nádi kajtatás már nagyon jól ment neki a versenyeken. Fokozatosan kell tehát hozzászoktatni a kutyát a vadászaton előforduló helyzetekhez. Ez egy hosszú folyamat, sok időt, sok tanulást igényel, de jó érzés látni, ahogy fejlődik a kutya és nagy kedvvel végzi a dolgát.

Avar a vízi környezetben is sikeresen teljesíti a feladatokat

Avarból hogyan lett vadászkutya?

– Ahhoz, hogy magammal tudjam vinni a vadászatokra, teljesítenie kellett a vadászati alkalmassági vizsgát. Mivel ezután is szerettem volna foglalkozni vele, elmentünk a következő vizsgára, és így tovább. Ahogy a kiképzők, úgy én is láttam, hogy jó képességei vannak, vagyis igazából a kutya húzott magával a vizsgák és a versenyek világába. Sok versenyen részt vettünk már, sokszor örültünk, de olykor csalódtunk is. Részt vehettünk a legnagyobb cseh vizslaversenyen, ahová csak meghívással lehet bekerülni, indultunk szlovák mindenes vizslarendezvényen, és a Vizsla Főversenyre már ötödik alkalommal jutottunk be, ahol megnyerte már a legjobb erdei és vízimunka különdíjat is.

Milyen a kapcsolat a vezető és a vizsla között?

– Úgy gondolom, hogy a kutyát kutyaként kell kezelni, és ez nemcsak a vadászatban, hanem a mindennapi életben is igaz. Meg kell tartani a kontrollt az állat felett, tudni kell azt, hogy én irányítom, és felelősséggel tartozom mindazért, amit a kutya tesz.

Megfelelő kiképzéssel viszont jó partnere lehet a vadásznak.

Vannak olyan helyzetek, amikor a vizslának saját magának kell döntéseket hoznia. Én megparancsolom neki azt, hogy menjen be a vízbe, de ott már ő dönti el, merre megy, hogyan hajtja ki a szárnyasvadat – ekkor válik partnerré, azt csinálja, amire kitenyésztették évtizedek alatt, vadászik. A vizslák pedig ezt kifejezetten élvezik. A fajtát a vadászatra tenyésztették, és akkor érzik jól magukat, ha a bennük lévő, öröklött tulajdonságokat ki tudják hozni. Ugyanez vonatkozik más, nem vadászkutyákra, a juhász, terelő kutyákra, vagy sorolhatnám a többit.

A mindenes vizslavizsgához többéves kiképzés szükséges. Fotó: Országos Magyar Vadászkamara

Mennyire jellemző ma Magyarországon a kutyás vadászat?

– Úgy tapasztalom, hogy egyre többen vagyunk. Bizonyos vadászati módoknál nélkülözhetetlenek a jól képzett vadászkutyák, például az apróvadas vadászatnál, a vízi vadászatnál, de a nagyvadak utánkeresésében is nélkülözhetetlenek. A kutyáknak óriási szerepük van a vadászatban, és remélem, hogy ez így is fog maradni, és a jövőben is lesznek olyanok, akik ápolják a hagyományt.

Aki nem vadászott még kutyával, az nem is tudja elképzelni, milyen az igazi vadászat.

Ahogy Henning Bergmann német tenyésztő, és kiképző fogalmazta meg, a drótszőrű német vizsláról „vadászkutyaként született és annak is kell megtartani”.

Hirdetés