hirdetés

Mindent elborítanak az illegális plakátok

  • getoverhere

    Gratulálok, Pécs MA, hogy ilyen szinten kiáll a diákokért. Illegális plakátok? Mi a halál? Ha nem vették volna észre, diákok tízezreinek intett be a kormány, akik erre válaszul példaértékűen azt mondták a mínuszokban: NEM! Erre illegális plakátolásról beszélnek? Ez olyan szinten gusztustalan Önöktől, hogy ennél lejjebb már nem is tudnának süllyedni. Remélem, a cikk írója ha belenéz a tükörbe, elfogja a hányinger.

  • szemle

    Érdekes.
    Mi a legális?
    Miért nem lehet a tanulmányi eredmény alapján rendezni a felsőoktatást?
    Talán ez senkinek nem az érdeke?

  • tv fan

    Ezt kellene inkább megmagyarázni vagy lemondani azonnal : 4 milliárd romániai egyetemnek, miközben itthon zárolás, elvonás, fagyszünet …….

    http://marosvasarhelyi.info/hirek/4-milliard-forintot-ad-orban-viktor-az-erdelyi-egyetemeknek

  • Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese

    Hoffmann Rózsa

    Tandíj a diplomáért

    Sokak számára megfizethetetlen – itt és most elfogadhatatlan

    Sajnos megszokhattuk már, hogy négyévenként, a nyár eleji kormányváltást követően a hatalom új birtokosai első teendőik között azonnal módosítják az oktatási törvényeket. Ez a mostani törvényalkotási láz azonban sokkal fájóbb az előzőeknél. Leginkább azért, mert az indoklásra kitalált szövegek képmutatóak, hazugok. A kormány minden változtatási szándékát a reform fedőnévvel takarja, szembeállítva a koalíció “modernizáló”, szárnyaló jövőt festő törekvéseit az ellenzék – köztük a Kereszténydemokrata Néppárt – úgymond maradiságával. Azok az emberek, akik csak egyes televíziós csatornák híradásaiból szerzik közéleti ismereteiket, könnyen be is dőlnek a hangzatos szóáradatnak. Ám a valódi történésekre is figyelőknek érteniük kell, miről van szó. A reform fogalma újraformálást, megújítást, átalakítást – pozitív tartalmánál fogva jobbítást jelent. Ezzel szemben a felsőoktatási törvény módosítása úgyszólván nem szól másról, mint a pénzről. Valamint kapkodásról, amely bizonyossággá érleli a gyanút, hogy a beterjesztett törvényszövegek mögött nincs stratégiai gondolkodás.

    Jól példázza ezt az állítást a felsőoktatási tandíj ügye.

    Az egy hónapja jóváhagyott kormányprogram még így szólt: “A felsőoktatási intézmények fenntartható, és a mainál igazságosabb finanszírozása érdekében bevezetjük a tanulmányi költségekhez való utólagos képzési hozzájárulást.” Ez a szöveg önmagában elárulja, hogy korántsem a hallgatók közötti igazságosabb teherviselés szándéka vezette a kormányt, ahogyan az a törvény indoklásakor elhangzott a parlamentben: az egyedüli cél a pénzügyi lyukak betömése. Néhány nap leforgása alatt azonban eltűnt az “utólagos” jelző, és az e hetekben tárgyalt törvényszövegben voltaképpen már tandíjról van szó. Nem is akármilyen csekély összegről, hanem évi 105, illetve 150 ezer forintról, mégpedig az államilag finanszírozott képzésben. Ez annyit jelent, hogy 2008-tól egy ötéves képzésben megszerezhető egyetemi diplomáért 615 ezer forintot kell fizetnie a majdani hallgatónak, illetve családjának.

    Ha olyan gazdag társadalomban élnénk, ahol valóban nagy a jólét és magas az életszínvonal, továbbá alapítványok kínálnak tisztes ösztöndíjakat a tehetséges, ám szegény sorsú diákoknak, mi is igazságosnak, s ennélfogva elfogadhatónak tartanánk valamilyen szerény mértékű felsőoktatási tandíjat. Ám a magyar társadalom zöme a szegénységi küszöb környékén él. Napi megélhetési gondok, hónap végén kétségbeesetten számolgatott forintok nehezítik a családok többségének életét. Ilyen körülmények között a százezres nagyságrendű tandíj számukra megfizethetetlen, a ténye pedig elfogadhatatlan.

    A magyar szellemi és közélet legjobbjai a XX. század több periódusában komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a szegény, ám tehetséges fiatalok, a “nép fiai” egyetemeken tanulhassanak, és megindulhassanak a társadalmi felemelkedés útján. Gondoljunk akár a két világháború közötti évek népi mozgalmaira, akár a háború utáni évek néhány valóban baloldali, jó szándékú törekvésére. Most mindezt a nemes hagyományt egyetlen tollvonással elsöpri a magát – álságosan – baloldalinak nevező kormány. Mert mi várható a tandíj bevezetése után, Magyarország kilátástalannak tűnő költségvetési helyzetében? A szegény családok, illetve gyermekeik számára három út kínálkozik:

    1. Mégis továbbtanul a gyerek, ám ennek érdekében a szülők további munkákat vállalnak, hogy a tandíjat és a betevőt biztosítani tudják. Előbb-utóbb belerokkannak az erőfeszítésekbe.

    2. Továbbtanul a gyerek, és éjszakai, hétvégi munkavállalással maga teremti elő a tandíját. Ha energiáinak nem kis részét nem a tanulásra, hanem az anyagi feltételek előteremtésére kell fordítania, romlani fog a tanulmányi eredménye, aminek következtében esélye sem lesz a szűk körben biztosított kedvezményes ingyenes tanulásra.

    3. Eleve lemond továbbtanulási szándékáról. Bizonyosan ez a sors vár a többgyermekes családok második és sokadik gyermekére. Visszakanyarodunk tehát abba a korba, amikor az elsőszülöttet még csak valahogyan kitaníttatták a szülei, de a sorban utána következőknek már nemigen adatott meg ez a lehetőség.

    A tandíj bevezetése tehát (nevezzék akár képzési hozzájárulásnak) előreláthatóan megfosztja a legszegényebb tehetséges fiatalokat a diplomaszerzés kilátásaitól. Éppen akkor, amikor Magyarországnak égetően szüksége volna a szellemi gyarapodásra, a tehetségesek valódi érvényesülésére.

    A Kereszténydemokrata Néppárt történelmi hagyományaihoz híven a szociálisan rászorulók érdekeit védi. Ennek értelmében nem támogatja a tandíj bevezetését, s ugyanerre szólít fel minden valóban haladóan gondolkodó embert.

    (A szerző a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese)

  • papa

    jó beszész agysebész! csak nem ittál egy kicsit, hogy megeredt a nyelved?

  • agysebész

    attól még hogy szocik bérelnek fel titeket, még nem vagytok forradalmáérok. lúzterek, asszem, ha valalki azzal indit a btk-n, hogy ” ti mi af.szt csináltok”, amig mások tanulnénka

  • Lilla

    Kedves Bóka Máté! Hadd hívjam fel a figyelmét egy, a “kék plakátokkal” kapcsolatos, számos helyen olvasható közleményre:
    “A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata kedd éjszaka Pécs városának számos pontján tiltakozó plakátokat helyezett el. Az EHÖK ezzel is jelezni kívánja nemtetszését a kormány felsőoktatást érintő lépéseivel szemben. A plakátok kihelyezése a jogszabályi keretek tiszteletben tartása mellett történt.
    Mivel a szervezet senkinek sem szeretne nehézséget okozni, ezért vállalja, hogy eltakarítja a kihelyezett hirdetményeket, ha azok idejét múlttá válnak. Az EHÖK ezúton is elnézést kér mindazoktól, akiknek esetleg kellemetlenséget okoztak a plakátok, azonban céljai – azaz a széleskörű társadalmi figyelemfelhívás és összefogás – érdekében szükségesnek bizonyult ez a lépés.”
    Szerintem így azért kevésbé felháborító…