Pécsi városi legendák nyomában

Pécsnek annyi városi legendája van, hogy azokat felsorolni is nehéz. Mégis, a pécsiekben az a közös, hogy ezeket a valóság és a kitaláció határain egyensúlyozó sztorikat egy emberként ismerik. A teljesség igénye nélkül összeszedtünk párat, csak hogy újra felélesszük a városi rejtélyek iránt érdeklődők összeesküvésekben gazdag gondolatait.

A kamusugárzó Széchenyi tér

Azt mindenki ismeri, hogy a város régi főtere állítólag az uránbánya melléktermékeként kiásott sugárzó kövekre épült? Nyilván, hisz ezt a legendát még a más városokból érkező turisták is emlegetik, a mai napig.

A tér 2009 előtt
A tér 2009 előtt

Azt rebesgették, hogy a téli hó, ami a városban máshol centi magasan állt, a téren gyorsan, a sugárzás miatt egyből elolvadt. Kár, hogy az uránbánya melléktermékeinek ilyen hatását soha nem bizonyították be (sőt, sokak szerint azok inkább sírkőmaradékok voltak), akkor legalább mindenki megtudta volna, hogy miért olyan sugárzó a pécsiek mosolya.

Az eozin feltáruló titka

A Zsolnay-mauzóleum Pécs egyik legmisztikusabb épülete, nem is hiába terjed róla a híres legenda, miszerint az 1901-ben épült sírkápolnába a téli napfordulón beáramló napfény állítólag felfedi a világhírű fazekasmester eozinmázának titkos receptjét.

zsolnay újra7
Az eozin titka itt rejlik

Zsolnay szelleme pedig feltehetően jól mulat a napfordulón sírja körül összegyűlt kincsvadászokon, hisz eddig akárhogy is próbálták, senki nem találta meg a pécsi porcelánkészítés Szent Grálját. Vagy azért, mert ilyenkor ritkásan süt a nap, vagy azért mert kamu az egész.

A lakatfal

A Janus Pannonius utca két kis beugrójának vaskerítésein ezrével lógnak a szerelmesek lakatjai, ezt mindenki tudja. De hogy, mikor, és ki rakta oda az első lakatot? A 80-as évektől egyre csak növekedett a függőzárak száma, de ezekre a kérdésekre azóta sem találhattunk konkrét választ. Az viszont tuti, hogy ettől a város egyik leghíresebb turistalátványossága lett az évek során betelő rácspáros.

A szerelmesek ötlete volt?
A szerelmesek ötlete volt?

Az egyik legenda szerint a pásztorórára készülő csalárd pécsi nők és csajok egy-egy lakattal jelezték a tűkön ülő szeretőjüknek, hogy indulhat a móka, lelépett a ház ura. A másik legenda kicsit talán hihetőbb, eszerint ugyanis a közeli sulikból jártak ide a végzős diákok, hogy a feleslegessé vált szekrénylakatjuktól végre megszabadulhassanak. Az is lehet, hogy egy gimis szerelmespár indította el a „szerelemlakatok” trendjét. De az is, hogy nem.

A baranyai tigris

A „tigrist” először egy kislány vette észre Bükkösdön. Tőle került ki a hír, ezután pedig elterjedt a megyében. Sorban jöttek a szemtanúk, volt aki fekete párducnak vagy épp hatalmas kutyának hitte, volt aki megtalálta a tigris lábnyomát. Fotó persze nem készült, pedig az összes hazai bulvárlap egy vagyont fizetett volna érte.

A baranyai tigris is így ugrott
A baranyai tigris is így ugrott

Az ország állatkertjei egyből leltárba vették a tigriseiket, de egy sem hiányzott. Most akkor mi van? Mivel Baranyában semmilyen tigris sem mondható őshonosnak, ezért csak annyi jutott az emberek eszébe, hogy esetleg Horvátországból botorkált át hozzánk. Persze csak akkor, ha ezt az egészet nem csak kitalálta valaki.

Egyelőre ennyi, de várjuk azon kedves olvasóink levelét, akik ismernek még hasonló történeteket Pécsről. Abban pedig egy kis megerősítésre van szükségünk, hogy tényleg voltak-e kertvárosban olyan őrültek, akik egy panel lépcsőházában síeltek, vagy hogy a pécsi cirfandli gyökere tényleg uránt ér-e.