175 milliós sikkasztás: másfél évet kapott

Helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla pénteken jogerősen annak a volt ingatlanfejlesztőnek a büntetését, akit korábban másfél év letöltendő börtönbüntetéssel sújtottak, mert 175 millió forinttal megkárosította üzlettársát.

A táblabíróság Krémer László vezette büntetőtanácsa megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Tolna Megyei Bíróság határozatát, és a 44 éves Deli Lászlót különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt marasztalta el.

A férfi kft.-je 2005. szeptemberben összesen 950 ezer amerikai dollárt kapott a sértettől, egy New Yorkban élő magyar férfitől, a pénzt a sóskúti volt katonai ingatlanok megvásárlására kellett volna fordítania.

Az összegből azonban csak 100 ezer dollárt költött a megjelölt célra, 850 ezer dollárt más, érdekeltségeibe tartozó társaságok működésére és azok hiteleinek törlesztésére fordított. Ezzel – akkori árfolyamon számolva – 175 millió 100 ezer forint kárt okozott üzlettársának.

A per során kiderült: a vádlott és a sértett korábban már együttműködött két, Balaton-parti élelmiszer-áruház megépítésében, amelyeket szintén a sértett cége finanszírozott. Deli László ezt követően hívta fel üzlettársa figyelmét az Érd-sóskúti ingatlanra, amelyről azt mondta, hogy rövid időn belül nagy haszonnal továbbadható vagy fejleszthető lesz.

A laktanyát végül nem vásárolták meg; a Pest Megyei Bíróság 2009-ben arra kötelezte a vádlottat, hogy egymillió 84 ezer dollárt fizessen meg a sértett tulajdonában lévő Stissing Farm Inc.-nek.

Deli László a bíróság előtt tagadta felelősségét. Először azt állította: a szóban forgó összeg kölcsön volt, majd azt, hogy csendestársi befektetés, konkrét cél megjelölése nélkül. Hangoztatta, hogy később a sértett többségi tulajdont kapott projektcégeiben, amelyek birtokában lévő telkek és projektek lényegesen nagyobb értéket képviseltek az átutalt összegnél, így nem érte kár üzlettársát.

A bíróság hitelt adott az amerikai állampolgárságú sértett vallomásának, mely szerint a 850 ezer dollárt a sóskúti ingatlan megszerzésére utalta át, a vádlott így a rábízott pénzzel a sajátjaként rendelkezett, ezzel elkövette a sikkasztást.
A büntetés kiszabásánál a bíró enyhítő körülményként vette figyelembe a sértett felelőtlenségét, aki írásos megállapodást csak később kötött az átadott összeg felhasználásáról.