Egyetértés van a kormány, a zsidó vallási közösségek és civil szervezetek között arról, mivel érdemes kiegészíteni a holokausztról szóló történelem teszttankönyveket – írja az MTI a Napi Gazdaság szombati számában olvasható szakértői válaszokra hivatkozva.
Olti Ferenc, a kormány képviselőivel a zsidó szervezetek nevében tárgyaló szakértői csoport vezetője azt mondta, bár a találkozón eltérő vélemények is voltak, alapvetően mégis konszenzus alakul.
A szakember hozzátette, a köznevelési rendszer 2010-es átalakítása óta arra törekszenek, hogy az oktatási struktúrában helyet kapjon a felnövő generáció antiszemitizmus elleni nevelése.
Elmondta, olyan témák kerülhetnek a történelem-, az irodalom-, az erkölcstan- és az etikakönyvekbe, amelyből a gyerekek megismerhetik a kormánnyal közösen kidolgozott álláspontot, és ezáltal felszámolhatók a zsidóság egészét övező tévhitek és tudatlanság.
Köves Slomó, az Óbudai Zsinagóga főrabbija szerint az oktatási kormányzat rendkívül nyitott a közoktatás zsidókkal kapcsolatos tartalmának változtatására. A fentiekkel egyetértésben úgy véli, a zsidóknak az 1867-es kiegyezésben és a polgárosodás folyamatában játszott szerepe a teszttankönyvekben a jövőben nagyobb súllyal jelenik meg a kormány oldaláról tapasztalható nyitottságnak köszönhetően – írta a Napi Gazdaság.
Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig arról beszélt a lapnak: a zsidó közösség saját felelőssége is, hogy az elmúlt 8-10 évben a társadalom egészében duplájára nőtt a holokauszttal és általában a holokauszt emlékezetének közbeszédi jelenlétével kapcsolatos ellenszenv.
