Napszemüveg: utcán, vízparton is kötelező!

Úgy vigyázz rá, mint a szemed világára! – mondjuk, ha számunkra fontos értéket bízunk valakire. De vajon a szemünk világát kellő körültekintéssel óvjuk-e? Nyáron az erős napsugárzásra különösképpen érdemes odafigyelnünk, ugyanis nemtörődömségünk évtizedek múltán is megbosszulhatja magát.

hirdetés

Egyebek mellett erről faggattuk dr. Kovács Bálint professzort, a pécsi egyetem Szemészeti Klinikájának korábbi igazgatóját, aki a Magyar Szemorvos Társaság elnökeként is szívügyének tekintette a szemvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztést.

– Az emberi szervezet: egy kályha, amely a működéséhez oxigént használ fel, elégeti a táplálékot, és közben maga is elég. E folyamat határozza meg az élettartamot, amely ma már közelítheti a száz évet – kezdi beszélgetésünket Kovács Bálint professzor. – Az idő múlásával minden képességünkből veszítünk, lévén, elkopik a testünk. De a gondoskodó természet úgy alkotott meg minket, hogy szervezetünk minden téren nagy tartalékokkal rendelkezik. A szemünk sem kivétel ez alól. Születésünkkor a retinánkban körülbelül egymillió dúcsejt van, ezek száma rögtön elkezd csökkenni, ahogy a csecsemő használja a szemét. Évente nagyjából ötezer pusztul el belőle, tehát száz év alatt mintegy ötszázezer. Ez az összmennyiség fele, ami még bőven elegendő akár egy százéves embernek is a megfelelő látáshoz, ha semmi más baja nincs.

– Azért nem árt az óvatosság, főként nyáron, tűző napsütésben, esetleg a tengerparton, ahol a víz is visszaveri az UV-sugarakat. Mire figyeljünk?
– A lehető legjobban alkotott meg minket a Teremtő, hisz látószervünket anatómiailag is védett környezetbe helyezte: a szemet körülvevő csontok éppúgy segítenek ebben, mint az, hogy a szemgolyónk a homlokunknál beljebb van, a felülről jövő fénytől óvva meg azt. Tudunk hunyorítani, és szempilláink is védelmet nyújtanak a külső behatások ellen. Ezek az úgynevezett anatómiai védőeszközök. Ám léteznek etnikai védőeszközök is, mint amilyen a Dél-Amerikában használatos, széles karimájú kalap; az arabok és a sivatagi népek körében elterjedt burnusz, e lepelszerű, csuklyával is ellátott köpönyeg, ami alulról és felülről is védelmet nyújt a káros sugárzás ellen. Az eszkimók, a hóról visszaverődő fény ellen fókacsontból faragnak maguknak szemüvegszerű védőeszközt, a közepén egy keskeny réssel.

Milyen a jó napszemüveg?

– Amerikában széles körű felmérést végeztek, megvizsgálták az 1, a 10 és a 100 dolláros napszemüvegeket is. Az eredmény: a legolcsóbb is tudja azt, amit a méregdrága! Feltéve persze, hogy jó minőségű, s akár üveg, akár műanyag, a lényeg, hogy csiszolt legyen – magyarázza dr. Kovács Bálint. – Az öntött műanyag lencse azért rossz, mert egyenetlenül szórja a fényt. Könnyen ellenőrizhetjük, hogy jó-e a kiválasztott napszemüveg: ha szöveg fölé tesszük, és torzítja a betűket, akkor nem szabad megvenni! Ami a színét illeti, lehet szürke vagy barna, de túl sötét semmiképp, a kék pedig kifejezetten veszélyes, ugyanis minden káros sugarat átenged. A szemüvegesek körében a fényre sötétedő lencsék népszerűek. Utcai viseletként magam is ilyent hordok. Azért nem árt tudnunk: százszázalékos szűrőhatása egyetlen szemüvegnek sincs. Másfelől pedig a sima ablaküveg is kiszűri a káros sugarak több mint 90 százalékát. Ezt úgy ellenőrizhetjük, ha fényre sötétedő szemüvegünkben az ablak mögé állunk: azt tapasztaljuk, hogy a lencsénk nem sötétedik be, áttetsző ablakunk ugyanis elnyelte az UV-sugarak zömét.

– Nemcsak a szemüvegen múlik, mennyire törődünk a látásunkkal.
– Alapszabály, hogy a tűző napon tartózkodni semmiképp sem egészséges, 10-14 óra között lehetőleg ne is tegyük, se szárazföldön, se víz mellett. Ezenkívül lényeges kérdés, mégis kevés szó esik róla, hogy az lenne az ideális, ha a napszemüvegünk oldalt lekerekített lenne, mint a sportolóké, a síelőké, ami onnan sem engedi be a napfényt. Hasznos kiegészítő ilyenkor a kalap, illetve a sildes sapka is.

– A gyermekek esetében e téren is óriási a szülők felelőssége.
– Annál is inkább, mert a szemlencsében idővel lerakódó sárga pigmentek, amelyek kiszűrik az ultraibolya sugarakat, a gyermekek szeméből még hiányoznak, az ő szemlencséjük teljesen átlátszó, híján van még e természetes védekezésnek. Ha károsodás éri a szemüket, a probléma nem azonnal, hanem csak évek, évtizedek múlva jelentkezik, komolyabb szembetegség formájában. Ezért a gyerkőcök fejére feltétlenül húzzunk vászonsapkát, s bár a kicsik általában kézzel-lábbal tiltakoznak, napszemüveg akkor is kell, amikor lubickol vagy a homokozóban játszik.

Szemvitaminok: szedjük, ne szedjük?

– Megelőzésképpen jók lehetnek a szemvitaminok, miután antioxidatív hatásúak, azaz a beszélgetésünk elején említett folyamat, az oxidáció ellen hatnak – vélekedik a professzor. – Fiatal korban érdemes szedni, ha genetikailag vagy más okból fennáll a szembetegség veszélye. De amikor már tünetek mutatkoznak, akkor késő, ugyanis betegség esetén már nincs mi ellen antioxidatívnak lennie. Úgy vélem, egy átlagos étrend szerint táplálkozó ember, normális életvitel és némi odafigyelés révén nagyon sokat tesz szeme egészségének megőrzéséért. Az erős dohányos, az alkoholista, a túlhajszolt viszont elfecsérli azt. Petőfi Sándor okos és művelt volt, mégis, 1842 nyarán, konokságból szabad szemmel nézte végig a napfogyatkozást, fél szemére meg is vakult. Legutóbb, amikor 1999 augusztusában teljes napfogyatkozásnak lehettünk tanúi, a Magyar Szemorvos Társaság elnökeként kiemelt figyelmet fordítottunk a lakosság felvilágosítására, hiteles tájékoztatására, s ebben a sajtó is mellénk állt. Nagy örömünkre, a jelenség után végzett országos felmérés szerint csak kevesen fordultak szemorvoshoz ezzel összefüggő panaszokkal. A szemünk arra való, hogy befogadjuk rajta keresztül is a világot, élvezzük, ami szép, s ne csak a szívünkkel lássuk meg, ami jó.